Tarlós: Az én ötletem volt a múzeumi negyed, csak nem ide

A múzeumi negyed igazából az én ötletem volt – ezt állította Tarlós István főpolgármester a nyári szünet előtti utolsó Budapestinfón, de rögtön hozzá is tette: csak ő nem a Városligetbe, hanem a Nyugati pályaudvar mögé javasolta. A Ligetvédőkről azt mondta, szerinte politikai hátszéllel túllihegik a dolgot, mert több lesz a zöldfelület. Tarlós a dugódíj ügyében a kormányra vár. 

Nem kéne ekkora cirkuszt csapni – sommázta jó tanácsát a Ligetvédőknek Tarlós István főpolgármester a nyári szünet előtti utolsó Budapestinfón, amelyen a múzeumi negyed építkezése és az azt övező ellenzéki és civil tiltakozáshullám volt az egyik fő téma.

Lejárt a fához láncolás korszaka, mást kellene kitalálni, én ezeket túldimenzionáltnak és erősen eltúlzottnak tartom"

– mondta Tarlós, aki azt is elárulta: szerinte jóindulatú aggodalmaskodók lehetnek, de a hangadókat elsősorban az ellenzék által erőltetett politikai hátsó szándékok vezetik.

Tarlós István főpolgármester szerint a Ligetvédők és az ellenzék túllihegik a dolgot Forrás: Origo

"Túllihegik ezt a kampányt, mert a zöldterület nagyobb lesz, meg ha korábban is így álltunk volna mindenhez, akkor most nem lenne a Városligetben Széchenyi fürdő vagy állatkert."

Ő találta ki az egészet

A főpolgármester a Városliget beépítése kapcsán elárulta azt is, hogy Finta József javaslatára valójában

ő volt a múzeumi negyed ötletgazdája, ez benne volt a 2010-es programjában is, bár ő a Nyugati pályaudvar mögé képzelte el a negyedet.

Hozzátette: most is ott látná legszívesebben a beruházást, mert "ha oda raktuk volna, akkor most kevesebb vitára lenne ok és alap".

Nem kínálták tálcán

Kitért a főpolgármester arra is, hogy ellenzéki politikusok azért bírálják, mert a főváros tálcán kínálta a Városligetet a kormánynak, pedig szerinte

a Városligetet a kormány a törvény erejénél fogva vette el, ahogy a kórházakat is."

Nem kínált fel a főváros semmit, a törvényeket "a parlamentben hozzák, az egy parancsoló kényszer, így került a Városliget az államhoz" – magyarázta a főpolgármester.

Orbán Viktor kormányfő és Tarlós István a felújított margitszigeti szökőkútnál 2013-ban Forrás: MTI/Illyés Tibor

Megjegyezte: a Városligeten és a Margitszigeten kívül még két nagy fővárosi zöldterület van: a Népliget és az Óbudai-sziget. Utóbbi kettő fejlesztésére tanulmányokat készít a főváros, és a kormány elé terjeszti, mert a kabinet is támogatja ezek fejlesztését.

Metró: uniós pénzből vagy hitelből?

Szóba került a Budapestinfón a 3-as metró felújítása és az ehhez kapcsolódó buszos járműpótlás kérdése is. Utóbbiról Tarlós azt mondta: a miniszterelnök közbelépésére végre döntés született, és

a kormány vállalja a buszpótlás többletköltségét, hiszen aki a zenét rendeli, az fizet.

A kormány akart új buszok helyett szolgáltatásvásárlást, nem a főváros, vagyis a felárat a kormány fizeti.

Még mindig nem eldöntött, hogy uniós forrásból vagy hitelből újul-e meg a 3-as metró Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A metrófelújításról pedig a főpolgármester azt mondta: eddig arról volt szó, hogy 137,5 milliárd forintnyi vissza nem térítendő uniós támogatásból fedezik a költségeket, de

az EU részéről felmerült, hogy inkább a főváros EIB-hitelkeretének megemelésével, kölcsönből, állami kormánygaranciával valósuljon meg a felújítás.

"Ha ez így történik, akkor a végsőkig ragaszkodom viszont ahhoz, hogy a 137,5 milliárdot ne vegyék el a várostól, hanem ezeket más projektek megvalósítására fordíthassuk, hiszen ha elvennék, akkor annyival kevesebb forrás lenne ahhoz képest, amit eddig ígértek" – magyarázta Tarlós.

Tarlós nem harcol a dugódíjért

Szóba került a Budapestinfón a fővárosi behajtási díj, vagyis a dugódíj kérdése is. Tarlós szerint ebben van két szigorú adottság, amitől nem lehet eltérni. Először is, a behajtási díjat 2006-ban az előző városvezetés – eredetileg 2013-ra – vállalta, az EU nem is tekint el tőle. A másik adottság, hogy a parlament hozott egy olyan most is érvényes jogszabályt, ami kizárja a dugódíj bevezetését.

Ennek a kettős adottságnak van egy nagy veszélye: az unió egyszer csak elunja a várakozást.

A főpolgármester maga biztos nem kezdeményezi a törvény módosítását – mondta. "Ha az állam kalkulál a behajtási díjból származó bevételekkel mint a közösségi közlekedésre fordítható pénzzel, akkor változtassa meg a jogszabályt, vagy adjon más forrásból pénzt" – mondta Tarlós.

Évi 10 milliárd forint tiszta bevétel jöhetne be a dugódíjból Budapesten Forrás: MTI/Beliczay László

A főpolgármester beszélt egy tanulmányról, miszerint Budapesten – a megyei matricákhoz hasonlóan – egy Budapest-matricát kellene minden autósnak megvásárolnia a város közigazgatási határán belüli közlekedéshez. Ennek ára évi 5000 forint lenne, és ebből évi 4,5 milliárd tiszta nyereség folyhat be.

Tarlós István magától nem kezdeményez törvénymódosítást, ezt a kormánytól várja Fotó: Origo

Volna emellett egy belső zóna, ami Pesten a Margit híd–Szent István körút–Bajcsy-Zsilinszky út–Károly körút–Múzeum körút–Vámház körút és a Duna közötti területre vonatkozna, valamint Budán az Erzsébet hídtól a Lánchíd utca–Alagút utca–Attila utca–Csalogány utca–Bem rakpart és Margit híd között. Az Alagút utca és a Lánchíd utca tompaszögű része kimaradna ebből, és díjmentesek volnának a rakparti utak is. Az Alagút utca, a Lánchíd utca és a Lánchíd díjköteles lenne, az Erzsébet híd díjmentes lenne: a díjtétel 700 Ft lenne zónahasználatonként, és évente 5,5 milliárd bevételt hozna.

A működési költségekkel csökkentett teljes bevétel tehát évi 10 milliárd forint lehetne, ha így vezetnék be a dugódíjat,

amelynek a szükséges előzetes fejlesztési, beruházási költsége nem lépné túl az egymilliárd forintot.

Közbeszerzések

Tarlós István reagált az új mamutcég, a minden fővárosi közbeszerzést lebonyolító önkormányzati vállalkozás kérdésére is.

A főpolgármester sok mindent hall Forrás: MTI/Soós Lajos

"Nem én találtam ki, de alapjában véve nem baj, ha kiszervezik ezt a tevékenységet egy önálló cégbe" – kezdte Tarlós, aki megjegyezte: sok mindent lehet olvasni-hallani erről a cégről, aminek a felügyeletével külön megbízta helyettesét, Bagdy Gábort, és azt ígérte:

ha szükség lesz rám, én is ott leszek".

Tarlós felhívta a figyelmet arra is, hogy a cégvezetőnek a főváros érdekét kell néznie, ő pedig főpolgármesterként ahhoz sem járul hozzá, hogy külsős ügyvédi irodának fizessen a cég. Ez a cég még nem is működik, ezért Tarlós azt kérte, "ne mondjuk ki előre, hogy ilyen vagy olyan érdekeket fog képviselni, lássuk meg előbb, hogy miként működik majd".