Új csodaszerekkel állítanák meg a népességfogyást

Létavértes, 2013. szeptember 19. A legidősebb lakos, a 82 éves Szűcs Mária ül a háza előtti padon a Hajdú-Bihar megyei Létavértes-Cserekerten 2013. szeptember 18-án. A legközelebbi településtől, Létavértestől kilenc kilométerre, a román határ közelében fekvő településrészen a két évtizeddel korábbi 360 fő helyett már csak hatan laknak. A helyi buszjárat megszűnt, iskola és bolt sincsen már, a kocsma is évekkel korábban bezárt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013. január 1-jén Hajdú-Bihar megye lakónépessége 541 ezer fő volt, 2100 fővel kevesebb a 2012. január 1-jeinél. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Csak a mostani családtámogatási politikák radikális átalakításával lehetne eredményeket elérni a népességfogyás elleni harcban – többek között az erről szóló tanulmányokat olvashatjuk Demény Pál nemzetközileg is elismert demográfus első magyarul megjelent művében.

Az elmúlt évszázad globális szinten messzemenő demográfiai változásokat hozott. Ez mindenekelőtt a népességszám nagyarányú, de földrajzilag igen eltérő mértékű emelkedésében mutatkozott meg. E különbségek értelemszerűen markáns változásokat hoztak a nemzetállamok egymáshoz való viszonyában, mind gazdasági, mind geopolitikai szinten.

5,2 millióan leszünk?

Ezek a változások a gazdaságilag fejletlenebb országokban a népességszám nagyarányú növekedéséhez vezettek, míg a fejlett országokban a népességszám csökkenését láthatjuk, ami ráadásul egy jelentős elöregedéssel párosul. A mindezekkel a folyamatokkal járó kihívásokat járja körül Demény Pál első magyar nyelven megjelent tanulmánykötete. A Népességpolitika a közjó szolgálatában című műben a szerzőtől 1986 és 2015 között megjelent írásokból, beszédekből kapunk ízelítőt.

Komoly geopolitikai hatása is lehet a népességfogyásnak és elöregedésnek Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A kötetben természetesen Magyarországgal kapcsolatos tanulmányok is olvashatók. Persze ezek nem festenek túlságosan rózsás képet az ország jövőbeli népesedési folyamatairól. Így például az egyik előrejelzés szerint

2100-ra csupán 5,2 millióan élnek majd Magyarországon,

miközben a halálozások száma háromszor több lesz a születésekénél. Ráadásul az akkori népességnek több mint 36 százaléka lenne 65 évnél idősebb, ami szintén nem fest túlságosan biztató képet.

Radikális tervek

A nemzetközileg is elismert demográfus a negatív tendenciák megtörésére egyrészt a családtámogatási rendszerek fenntartását és kibővítését támogatja, de emellett alternatív javaslatai is vannak. Ezek közül az egyik, hogy a gyerekeknek is szavazati jogot adna, akiknek ezen jogait 18 éves korukig szüleik gyakorolnák.

Ennek a célja az lenne, hogy a jelentős időskorú szavazói tömeggel szemben rákényszerítené a döntéshozókat arra, hogy a fiatalok szempontjait jobban beemeljék a kormányzati politika berkeibe. Egyébként a 2011-ben az alaptörvényről szóló nemzeti konzultációban a

közel egymillió válaszadó 85 százaléka elutasította,

hogy ez az eljárás bekerüljön az új alkotmányba.

Deménynek alternatív javaslatai vannak a születésszám növelésére Forrás: AFP/CTK/Frantisek Iván

Demény emellett azt is javasolja, hogy a nyugdíjak összegét is érdemes lenne összekapcsolni a felnevelt gyerekek számával, lehetőleg a kötelező nyugdíjjárulékok egy jelentős részének közvetlen átutalásával a még élő szülők vagy szülő részére. Ilyen típusú reformok további lehetőségének és várható hatásainak a vizsgálata logikusan követné a javasolt választójogi reformnak a közös nemzeti érdekek szempontjából való szisztematikus kritikai megvitatását – véli Demény.

Nem lehet látni

A neves demográfus egyébként tavaly egy budapesti konferencián azt mondta, ha hosszú távon marad a mostani alacsony termékenységi szám, akkor rohamos népességfogyásra kell számítani. Ez egy olyan tendencia, amit Magyarország elvben nagyon jól ismer, de közben többé-kevésbé ignorál. Ez nem meglepő, mert egyik évről a másikra

a népességfogyás aligha észrevehető.

Ez egy olyan probléma, ami állandóan ugyanolyannak tűnik, de hosszú távon domináns fontossággal bír.

Demény Pál 1957-ben emigrált, és az Amerikai Egyesült Államokban futott be fényes karriert. A demográfia nemzetközileg ismert tudósa, egyetemi tanár, az Amerikai Népességtudományi Társaság elnöke lett. 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 2012-től Budapesten él.