Az elmúlt évszázad globális szinten messzemenő demográfiai változásokat hozott. Ez mindenekelőtt a népességszám nagyarányú, de földrajzilag igen eltérő mértékű emelkedésében mutatkozott meg. E különbségek értelemszerűen markáns változásokat hoztak a nemzetállamok egymáshoz való viszonyában, mind gazdasági, mind geopolitikai szinten.
Ezek a változások a gazdaságilag fejletlenebb országokban a népességszám nagyarányú növekedéséhez vezettek, míg a fejlett országokban a népességszám csökkenését láthatjuk, ami ráadásul egy jelentős elöregedéssel párosul. A mindezekkel a folyamatokkal járó kihívásokat járja körül Demény Pál első magyar nyelven megjelent tanulmánykötete. A Népességpolitika a közjó szolgálatában című műben a szerzőtől 1986 és 2015 között megjelent írásokból, beszédekből kapunk ízelítőt.
A kötetben természetesen Magyarországgal kapcsolatos tanulmányok is olvashatók. Persze ezek nem festenek túlságosan rózsás képet az ország jövőbeli népesedési folyamatairól. Így például az egyik előrejelzés szerint
2100-ra csupán 5,2 millióan élnek majd Magyarországon,
miközben a halálozások száma háromszor több lesz a születésekénél. Ráadásul az akkori népességnek több mint 36 százaléka lenne 65 évnél idősebb, ami szintén nem fest túlságosan biztató képet.
A nemzetközileg is elismert demográfus a negatív tendenciák megtörésére egyrészt a családtámogatási rendszerek fenntartását és kibővítését támogatja, de emellett alternatív javaslatai is vannak. Ezek közül az egyik, hogy a gyerekeknek is szavazati jogot adna, akiknek ezen jogait 18 éves korukig szüleik gyakorolnák.
Ennek a célja az lenne, hogy a jelentős időskorú szavazói tömeggel szemben rákényszerítené a döntéshozókat arra, hogy a fiatalok szempontjait jobban beemeljék a kormányzati politika berkeibe. Egyébként a 2011-ben az alaptörvényről szóló nemzeti konzultációban a
közel egymillió válaszadó 85 százaléka elutasította,
hogy ez az eljárás bekerüljön az új alkotmányba.
Demény emellett azt is javasolja, hogy a nyugdíjak összegét is érdemes lenne összekapcsolni a felnevelt gyerekek számával, lehetőleg a kötelező nyugdíjjárulékok egy jelentős részének közvetlen átutalásával a még élő szülők vagy szülő részére. Ilyen típusú reformok további lehetőségének és várható hatásainak a vizsgálata logikusan követné a javasolt választójogi reformnak a közös nemzeti érdekek szempontjából való szisztematikus kritikai megvitatását – véli Demény.
A neves demográfus egyébként tavaly egy budapesti konferencián azt mondta, ha hosszú távon marad a mostani alacsony termékenységi szám, akkor rohamos népességfogyásra kell számítani. Ez egy olyan tendencia, amit Magyarország elvben nagyon jól ismer, de közben többé-kevésbé ignorál. Ez nem meglepő, mert egyik évről a másikra
a népességfogyás aligha észrevehető.
Ez egy olyan probléma, ami állandóan ugyanolyannak tűnik, de hosszú távon domináns fontossággal bír.
Demény Pál 1957-ben emigrált, és az Amerikai Egyesült Államokban futott be fényes karriert. A demográfia nemzetközileg ismert tudósa, egyetemi tanár, az Amerikai Népességtudományi Társaság elnöke lett. 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 2012-től Budapesten él.