Majdnem kétharmadot szerezne megint a Fidesz

Parlamenti ülésnap 2015 március 30.-án

Ha most rendeznék a parlamenti választásokat, majdnem kétharmadot szerezne a Fidesz–KDNP – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből, amelyhez az augusztusi felméréseket vettük alapul. A kormánypártokról egyébként 2006 júniusában jelent meg az utolsó olyan felmérés, amelyben a második helyen álltak.

Az augusztusi felmérések alapján is stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. E havi becslésünkhöz négy intézet (a Nézőpont Intézet, a ZRI Závecz, a Publicus Intézet és az Iránytű Intézet) számait használtuk föl. A mandátumszámok meghatározásához a feltételezett listás eredményeket vettük figyelembe. A kormánypártokról egyébként legutóbb 2006 júniusában jelent meg olyan kutatás, amely szerint a második helyen álltak.

Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP a mostani felmérések alapján biztosan nyerné a parlamenti választásokat Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ötpárti parlament lenne

A négy intézetnél a biztos szavazók körében

a Fidesz–KDNP összevont támogatottsága 45,25 százalék volt.

Második helyen a Jobbik állt 21,75 százalékkal, a harmadik helyen az MSZP végzett 14 százalékkal. A Demokratikus Koalíció 8,25, az LMP 5,5, az Együtt 1,5, míg a Párbeszéd Magyarországért 0,25 százalékot ért volna el. Nagy kérdés, hogy ez a támogatottsági adat mire lesz elég az október 2-i kvótareferendumon, ahol az érvényességhez legalább a szavazásra jogosultak 50 százalékának el kell mennie.

A becslésünket úgy készítettük el, hogy a baloldali pártok (MSZP, DK, Együtt, PM) eredményeit összeadtuk (24 százalék), mivel a jelenlegi támogatottságuk alapján nem tűnik valószínűnek, hogy a 2018-as választásnak külön-külön futnának neki. A külön indulás egyébként szinte biztos politikai öngyilkosság lenne a részükről, mivel a mostani népszerűségük alapján így semmi esélyük sem lenne arra, hogy legalább egy választókerületet is megnyerjenek.

Két helyen nyerne az ellenzék

Mindezek alapján a Fidesz–KDNP 129, a közös baloldal 33, a Jobbik 30, míg az LMP hét mandátumot szerezne az új parlamentben. A baloldal összesen

két egyéni körzetet nyerne meg: egy közös IV.–XIII. kerületi, és egy XIII. kerületi választókerületet.

Az eredmények ugyanakkor azért is csalókák, mert Budapesten és a nagyvárosokban több választókerületben csak pár százalékpontnyi különbség lenne a pártok között a becslés szerint. Ilyen kis különbségnél pedig lehetetlen megjósolni, mi lenne éles helyzetben a végkimenetel. Nagyon szoros verseny lenne például a szegedi, a pesterzsébeti, a csepeli-soroksári, a zuglói és az óbudai-békásmegyeri választókerületben.

Az egyéni körzetek várható nyertesei a 2016. augusztusi felmérések alapján Forrás: Origo

A kormánypártok a csornai választókörzetben érnék el a legnagyobb sikert, több mint 61 százalékos támogatottsággal. A baloldal a XIII. kerületben több mint 41 százalékkal érné el országosan a legjobb eredményét, de a III., IV. és XIV. kerületben is 35 százalék fölött szerepelne.

A Jobbik a gyöngyösi és a hatvani választókerületben szerepelne a legjobban,

több mint 33 százalékos eredménnyel, de ez is kevés lenne a körzet megnyeréséhez.

A külső-pesti kerületekben szerepelne jól az egységes baloldal Fotó: Szabó Gábor - Origo

Sokat számít a jelölt

Persze egy ilyen modellezésnél érdemes óvatosan bánni a számokkal. Egyebek között azért is, mert nem tudjuk figyelembe venni az egyéni jelöltek befolyásoló szerepét, pedig az döntő jelentőségű is lehet. Nem ritka, hogy az egyéni jelöltek helyi népszerűségük miatt lényegesen jobban szerepelnek, mint a pártjuk. Szegeden például Botka László 2010-ben 10-12 százalékponttal szerepelt jobban, mint az MSZP listája.

Négy éve erősebb volt a baloldal

A 2018-as választáshoz közeledve érdemes a közvélemény-kutatók eredményeit összehasonlítani a korábbi évek adataival is. Adja magát, hogy a mostani számokat összehasonlítsuk a négy évvel ezelőtti adatokkal. Megkönnyíti az elemzést, hogy akkor is az Orbán-kormány vezette az országot, és ugyanazok a pártok voltak a politikai arénában, mint napjainkban.

Négy évvel ezelőtt jobban állt a baloldal, mint most Fotó: Adrián Zoltán - Origo

2012 augusztusában az Ipsos, a Századvég és a Nézőpont Intézet átlaga alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 40,66, az MSZP 26, a Jobbik 20,66, az LMP 7, a DK pedig 2,5 százalékon állt. Jól látszik, hogy akkor

az MSZP-nek és a DK-nak együttesen 28,5 százalékpontos támogatottsága volt,

ami 4,5 százalékponttal több, mint a baloldal napjainkban látható népszerűsége. Ha ehhez még hozzáadjuk az LMP hét százalékát, akkor 35,5 százalékot kapunk, ami már nagyjából a Fidesszel egy szinten lévő támogatottságot jelentett akkor.

Persze óriási hiba lenne ezekből az adatokból azt a következtetést levonni, hogy a 2018-as választás már eldőlt. Ami most látszik, az az, hogy a harmadik Orbán-kormány lényegesen kedvezőbb pozícióból fut neki a következő időszaknak, mint elődje. Bár az ellenzék 2012-ben sem volt kirobbanó formában, de lényegesen nagyobb támogatottsága volt, mint a mostani ciklus félidejében. Akkor nem tudtak fordítani, a kérdés, hogy a következő bő másfél évben sikerül-e változtatniuk a mostani trendeken.