Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A népszavazás előtt sokan, sokat beszéltek a részvételről, és hogy mi számít magasnak vagy alacsonynak. Persze az október 2-ai referendum csak akkor lesz érvényes és eredményes, ha a választók több mint 50 százaléka szavaz, valamint a teljes választókorú népesség 50 százaléka érvényes szavazatot ad le.
A hat hazai népszavazáson a legmagasabb részvételi arány 58,03 százalék volt (2008-ban), míg a legalacsonyabb 13,91 százalék (1990-ben).
A részvételi átlag 42,46 százalék volt.
Azonban az adat nem teljesen vethető össze az országgyűlési, az európai parlamenti és a helyhatósági választási eredményekkel, mivel a 2003-as népszavazáson két órával tovább lehetett szavazni, mint a többi voksoláson.
Az eddigi hét országgyűlési választáson a részvételi adatokat az első fordulók alapján számoltuk ki. Ennek az oka, hogy a második fordulókban sok esetben már nem a teljes ország szavazott, mivel az első körben eldőlt választókerületekben már nem kellett az urnákhoz járulni. A hét választás átlaga 64,96 százalék volt. A legtöbben 2002-ben – 70,53 –, míg a legkevesebben 1998-ban – 56,26 százaléknyian – mentek el. Ez a részvételi arány a népszavazásokénál több mint 20 százalékponttal magasabb volt, de ne felejtsük el, hogy a népszavazási átlagot az 1990-es 13,91 százalék nagyon lehúzza.
A hét önkormányzati választás közül a legalacsonyabb részvételt az 1990-es hozta, amikor 40,2 százalék ment el, míg
a legmagasabb 2006-ban volt, 53,12 százalékkal.
Az összes helyhatósági választás összesített részvételi adata 46,35 százalék volt. Érdekesség, hogy az önkormányzati voksolások esetében a részvételi adatokban meglehetősen kicsi az eltérés, ami azt mutatja, hogy a polgárok a helyi ügyek esetében sokkal kiszámíthatóbban viselkednek, mint az országos kérdésekben. Az eddig három európai parlamenti választás részvételi átlaga 34,57 százalék volt.
A rendszerváltás óta tehát összesen hét-hét országgyűlési és önkormányzati választás, hat népszavazás és három európai parlamenti választás volt. A 23 országos választás részvételi átlaga összesen 47,33 százalék volt. Ez a szám meglehetősen alacsony, mivel azt jelenti, hogy nagy átlagban a választók felét sem az európai, sem az országos, sem a helyi ügyek nem hozzák lázba. Például Belgiumban az országos választásokon 80–90 százalék között van a részvétel, de a dél-európai államokban is 50–60 százalék között mozog.
Mindezek alapján a mostani népszavazáson ennek az értéknek (47,33 százalék) a megközelítése, vagy éppen meghaladása komoly eredmények számítana a kezdeményezők részéről. Szeptemberben négy felmérés készült a várható részvételi arányról. A Századvég 55, az ZRI Závecz 53, a Publicus Intézet 48, míg a Medián 42 százalékos részvételt vár. Ezeknek
az átlaga 49,5 százalék volt.
Ez egyébként magasabb, mint az eddigi összes országos választás aktivitási aránya.
Lánczi Tamás arról beszélt, hogy a korábbi népszavazások győztes álláspontjaira leadott szavazatok átlaga 2,8 millió voks. A legutóbbi, vizitdíjas népszavazáson a Fidesz álláspontját 3,3 millióan osztották. Ha most, október 2-án 49 százalékos részvétel mellett 84 százalékban nyernek a nemek, akkor az azt jelenti, hogy 3,4 millió szavazót tud felsorakoztatni maga mögött a kormány.
A Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint ebben az esetben tehát a Fidesz hatévnyi kormányzás után képes lenne ugyanannyi szavazót megmozdítani, mint ellenzéki időszakának csúcspontján.
Ez igen csak jó eredménynek lenne tekinthető,
annak ellenére, hogy a részvétel ebben a vizsgált esetben nem éri el az 50 százalékot.
