Közel két órán át faggatta a bírónő és az ügyész Geréb Ágnest: tizenhat éve történt események percnyi pontossággal történő felidézésre kérték a néha láthatóan bizonytalan, mondatait gyakran "szerintem"-mel kezdő szülész-nőgyógyászt.
A korábban gondatlan emberölésért és gondatlan veszélyeztetésért is elítélt Geréb Ágnes azért áll a Fővárosi Törvényszék előtt, mert védői
két vádpontban sikeres perújítást értek el ügyeiben.
Jelenlegi ügyvédje, Takács Melinda szerint már szülészorvosok szakértői véleménye is alátámasztja, hogy az otthon szüléseket levezető asszony nem bűnös két újszülött halálában, illetve agykárosodásában. A védő bízik a Gerébre szabott enyhébb ítéletben, akár a teljes felmentésben is.
Az egyik, tragikus végkimenetelű eset 2003 decemberében történt. A kórházi helyett az otthon szülést és Geréb Ágnes csapatát választó, ikreket váró anya egy XII. kerületi magánlakásban szülte meg gyermekeit.
Az első babát gond nélkül világra segítette az intenzíves nővérből és orvosokból álló team, ikertestvére szívhangja viszont már a méhben gyengülni kezdett. Geréb ezért felnyitotta a méhburkot, és vénásan adott oxitocininjekció segítségével 3-4 percen belül levezette a szülést.
A baba viszont ezután sem lélegzett, újra kellett éleszteni.
Geréb Ágnes csapata szívmasszázst és ambuballonos lélegeztetést alkalmazott, de ezzel sem sikerült teljesen stabilizálniuk az újszülött állapotát. Az újraélesztés alatt valaki értesítette a mentőket, a gyereket pedig a 9 percen múlva kiérkező Cerny-mentőegység vette kezelésbe.
Az újszülött így is visszafordíthatatlan agykárosodást szenvedett, és pár hónap múlva meghalt.
Gimes Ágnes bírónő az eljárás szinte minden pontját számon kérte Gerében: tudni akarta, hogy a szülésznő
A bírónő emellett olyan részletekre is kíváncsi volt, hogy pontosan mit tartalmazott a szülésznő orvosi táskája, ki biztosított fűtőtestet az újszülött melegítéséhez, miért csak ultrahangos szívhanghallgatót (Doppler-készüléket) használtak a szülés során.
Geréb Ágnes azt mondta, mindenben a szakmai protokoll szerint járt el.
A vénás oxitocininjekciót időnként kórházi főorvosok is használják, felerősítve a méhösszehúzódást. Hozzátette, az újszülöttgyógyász szakorvos segítségét intézményi ellátás esetén sem szokták előre kérni, csak akkor, ha probléma adódik.
Az alsó légutakat pedig azért nem tisztította meg Geréb, mert nem látta ennek szükségét: a magzatvíz a születés előtt tiszta volt, légúti akadályt pedig nem találtak a gyereknél – ezért csak a felső légúti szakaszt tisztította ki.
Az ügyészi felvetésre a vádlott viszont már határozatlanul felelt, pedig ez pont meghatározhatja a gondatlan veszélyeztetés ügyében folytatott eljárás további menetét is. Egy 1992-es egészségügyi rendelet szerint az ikerterhesség magában olyan veszélyeztető tényező, ami kizárja az otthon szülést – Geréb mégis vállalta a szülés levezetését.
Geréb Ágnes beismerte, nem hallott rendeletről – azt mondta, nem szokott jogszabályokat olvasgatni.
Arra a bírói kérdésre nem tudott mit mondani, hogy miért nem ismeri legalább a munkáját érintő jogszabályokat.
A második, súlyosabb vádpont a gondatlanságból elkövetett emberölés volt: 2007-ben Geréb Ágnes egy lány újszülöttet próbált világra segíteni, szintén otthon szülés keretében, ám a
4,5 kilós baba válla beakadt, csak feje szabadult ki a szülőcsatornából.
A szülésznő itt is oxitocint használt, de a baba nem mozdult, és hiába próbálta az újszülött fejét két irányban, 90-90 fokban elfordítani, ez sem hozott eredményt.
A vajúdó nőt végül kórházba vitték, és 38 perc múlva gátmetszéssel világra hozták a gyereket – az életét viszont már nem tudták megmenteni.
A kérdésre, hogy miért nem használt helyben gátmetszést, Geréb azt mondta,
ez fejtájékon kockázatos lett volna.
Hozzátette, az oxitocint azért adta be, mert a méhösszehúzódásokat gyengének érezte – de 17 éves szakmai gyakorlata alapján ezt az eljárást elfogadhatónak tartja. A szülész-nőgyógyász kérdésre elismerte, a kérdéses esetben bemondásra fogadta el, hogy páciense korábban részt vett ultrahangvizsgálatokon, ahol állítólag mindent rendben találtak.
Geréb meghallgatása után tanúk nyilatkoztak, egyikük kérésére pedig
zárt tárgyalást rendeltek el, vagyis kiküldték a sajtót.
A bírónő láthatóan egyébként sem örült a média jelenlétének, egy operatőrt azért intett rendre, mert fehér papírlapot mutatott fel a teremben, hogy ellenőrizze a kamera színbeállítását.
Az otthon szülési mozgalom hazai úttörőjeként is ismert, pályafutása során több mint 3000 szülést levezető Geréb Ágnest 2012 februárjában négy otthon szüléses eset kapcsán ítélték el. Nem jogerősen
két év letöltendő fogházbüntetést kapott
egyrendbeli, halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, valamint egyrendbeli, maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt. Geréb Ágnes következetesen tagadta bűnösségét.
2015 márciusában – a Geréb mellett szóló új bizonyítékok hatására – ugyanakkor perújítást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla, ennek tárgyalásai zajlanak most.
Tavaly novemberben egy másik ügycsoportban nem jogerősen egy év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Geréb Ágnest. A vádlottat ekkor háromrendbeli, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésben, kuruzslásban és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisításban találta bűnösnek a fővárosi II. és III. kerületi bíróság, és három évre eltiltották foglalkozása gyakorlásától is.
Azért döntöttek így, mert a szülész eltiltás hatálya alatt is vezetett le otthon szüléseket, és egy többszörösen veszélyeztetett terhes kismamát is vállalt – utóbbi gyereke később a kórházban meghalt.