Nyolc embert elítéltek az Eclipse-ügyben

A Fővárosi Törvényszék nyolc vádlottat elítélt, négyet felmentett első fokon az úgynevezett Eclipse-ügy perében.

Az Eclipse-ügy tizenkét vádlottja közül nyolcat adócsalás miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélt, négyet viszont felmentett a Fővárosi Törvényszék szeptember 26-án, hétfőn kihirdetett elsőfokú ítéletében.

Börtön, vagyonelkobzás, pénzbüntetés

A letöltendő szabadságvesztések két évtől négy és fél évig terjednek. A bíróság összességében milliárdos nagyságrendű vagyonelkobzást, illetve pénzbüntetést is kiszabott.

Fiktív szerződéseket kötöttek

A vádirat szerint az Eclipse Zrt. 2005 és 2009 között nagy értékű informatikai közbeszerzési pályázatokat nyert el gépkocsik eredetiségvizsgálatára és biometrikus útlevelek elkészítésére, amelyek alapján

2007 és 2009 között összesen 11 milliárd forintot meghaladó árbevétele volt.

A cég vezetői 2006 után

fiktív szerződések, teljesítési igazolások, számlák segítségével formálisan alvállalkozókat vontak be,

akiknek fizettek, majd ezeket az összegeket rövidesen továbbutalták és készpénzben felvették.

Versenyenyeztetés nélkül nyertek

Az eredetiségvizsgálat új rendszere a 2010-es kormányváltás előtt nem sokkal, 2010. április 1-jén lépett működésbe. Az Eclipse Zrt. 2009. december 31-én

hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárásban nyert el

nettó 4 milliárd 950 millió forintot a rendszer módosítására és üzemeltetésére. A korábban ezzel foglalkozó cégek szerint azért, mert a kormány 2009. december 22-én, egyeztetések nélkül, rendeletben felmondta 2011 januárjáig szóló szerződésüket.

Az érintett vállalkozások 2010 januárjában feljelentést tettek, az ügyészség nyomozást rendelt el, és 2010 márciusában az Eclipse vezetőit őrizetbe vették.

Az ügyészség szerint a cég vezetői 2006 után fiktív szerződések, teljesítési igazolások, számlák segítségével formálisan alvállalkozókat vontak be, akiknek fizettek, majd ezeket az összegeket rövidesen továbbutalták, és készpénzben felvették.

A vád szerint a

bűnszervezetben elkövetett adócsalás következtében több mint egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be az Eclipse.

Az eljárás több gyanúsítottja 2010-ben hónapokat töltött előzetes letartóztatásban, összesen tizenkét ember ellen folyik a büntetőper. A vádbeli cselekményekért akár 16 év szabadságvesztés is kiszabható.

A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. Egyikük például arról beszélt, hogy minősített adatokat, szolgálati és államtitkokat is kezeltek, amihez nem mindig volt elegendő a cég kapacitása, ezért vontak be alvállalkozókat. A védők felmentést kértek.

A Fővárosi Törvényszék 2013 januárjában kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletével bizonyítottság hiányában minden vádlottat felmentett a vádak alól. Akkor szóbeli indoklásában a bíró többi között azzal érvelt: nem a bíróság feladata a vádat alátámasztó bizonyítékok felkutatása, az ügyészség által indítványozott bizonyítékok alapján pedig nem lehetett kimondani bűnösséget. Önmagában az, hogy egy cég alvállalkozókat foglalkoztat, nem megkérdőjelezhető, az így bevont Zömök biztonságtechnikai cég, illetve vezetője P. László negyedrendű vádlott pedig kimagasló számítástechnikai ismeretekkel rendelkezik.

Új eljárás

A 2013 januárjában kihirdetett elsőfokú, felmentő ítélet ellen az ügyészség fellebbezett, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára, ahol 2014 márciusában az elsőfokú döntést hatályon kívül helyezték és új eljárásra utasítottak.

A másodfokú bíróság szerint az ügyben vizsgálni kell azt is, hogy a számlakibocsátó alvállalkozók valóban maguk teljesítettek-e. Az adólevonási jog a számla befogadóját csak akkor illeti meg, ha a tőle ésszerűen elvárható intézkedést megtette azért, hogy a teljesítendő ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. A tábla többi között előírta a törvényszéknek, hogy vizsgálja a titkos információgyűjtés, telefonlehallgatás során beszerzett adatokat és az elvégzett munkák ár-érték arányát.

A Fővárosi Törvényszék a 2015 áprilisában kezdődött megismételt eljárásban másfél év alatt 15 tárgyalási napot tartott. Eközben az ügyészség idén februárban - az eredeti vádirat benyújtása után csaknem fél évtizeddel - újabb vádiratot nyújtott be ugyanazokra a számlákra, ugyanarra az időszakra vonatkozóan egy másik adónem, a társasági adó vonatkozásában elkövetett adócsalás miatt. A bíróság egyesítette a két ügyet.

Júliusban a perbeszédekben az ügyész szabadságvesztést indítványozott.

Közös szál: Eclipse és a kémper

Jelen ügy

negyedrendű vádlottja, P. László a negyedik vádlott a kémperben,

amely a Gyurcsány-kormányban titkosszolgálatokat irányító miniszteri posztot beöltő Szilvásy György és két másik titkosszolgálati vezető ellen indult.

Abban a zárt ajtók mögött zajló perben három éve, első fokon letöltendő szabadságvesztéseket szabott ki a bíróság, ám másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla megismételt eljárást rendelt el, amelyben két hete első fokon mindenkit felmentettek.

Az Eclipse-szel fenntartott

kapcsolata miatt mondott le posztjáról 2011 nyarán Eiselt György helyettes belügyi államtitkár,

akit hivatali vesztegetéssel gyanúsított meg a Központi Nyomozó Főügyészség. Az eljárás adatai szerint Eiselt György 2009-ben, a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatójaként luxusautót kapott használatra attól a cégtől, amely néhány hónap múlva megnyerte az eredetiségvizsgálati pályázatot.

A Magyar Hírlap számolt be róla tavaly márciusban, hogy a Fővárosi Törvényszék első fokon Eiselt Györgyöt hivatali vesztegetés elfogadása miatt két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztésre és 14,4 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte, megvesztegetőként pedig egy év két hónap, három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre azt a D. Endre másodrendű vádlottat, aki az Eclipse-ügy elsőrendű vádlottja.

Akkor az ügyészség mindkét vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett.