Hat nyelven beszélő afgán főszervezővel, egy bolgár–libanoni kettős állampolgár autókereskedővel és kilenc, sofőrködő bolgár férfival
hosszú ideig olajozottan, a hatóságok előtt titokban és milliárdokat „termelve” működött az az embercsempész-hálózat,
amelynek egyik hűtőkocsijában tavaly nyáron 71 összezsúfolt migráns fulladt meg az osztrák autópályán. Az ügyben folytatott nyomozást a hét elején fejezte be a rendőrség, szerdán pedig egy Teve utcai sajtótájékoztató keretében ismertették a bűnügy eddig nem ismert részleteit.
A "halálkamionról” Boros Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda alezredese, Szabó Csaba, az NNI nemzetközi bűnözés elleni részlegét irányító parancsnoka, és Robert Crepinko, az Europol embercsempészet elleni központjának vezetője számolt be: mint elmondták, a banda négy tagja ellen minősített emberölés, a többiek ellen embercsempészet miatt emelnek majd vádat.
Hárman még szökésben vannak, az Europol körözi őket - Szabó Csaba kérdésünkre azt is megerősítette, hogy az emberöléssel vádolt személyeket már elfogták.
A nyomozók elmondták azt is: 12 órán belül elfogtak kilenc embercsempészt a bandából, hiszen nagy erőkkel álltak neki a nyomozásnak: a Nemzeti Nyomozó Iroda százfős nyomozó csoportot hozott létre, és rövid időn belül 24 térfigyelő kamera anyagait gyűjtötték be, hogy követhessék az embercsempészek útját.
Egy bűnözői bakinak köszönhetően, az már a hűtőkocsi átkutatása során kiderült, hogy a járművet Kecskeméten vásárolta a banda bolgár-libanoni állampolgárságú tagja, amivel az egyik sofőr elment a szerb–magyar zöldhatárra, onnan pedig az osztrák-magyar határra vitte a menekülteket.
Az embercsempészek profik voltak, legalábbis ami az akciók háttérszervezését illeti: két-három kísérőkocsi vezetett fel és biztosított minden fuvart, a sofőröket ellátták a megfelelő okmányokkal és úti költséggel is.
Az illegális átutazókat az afgán főnök szerbiai oldalon dolgozó ismerősei szervezték be, egy főtől pedig 1100-1500 eurót kértek az Ausztriáig tartó útra jelentkező menekültektől, majd további 4000-5000 eurót, ha onnan Németországba akartak menni.
A banda bizonyíthatóan 1106 embert vitt át 2015 februárja óta osztrák területre, napi akár 60-80 embert is – és csak ezzel a 24, bizonyított szállítmánnyal több mint fémilliárdos haszonra tehettek szert.
Ennnél azonban jóval nagyobb, több milliárdos össszeget is beszedhettek, hiszen az üzlet júniustól felpörgött, ekkor kezdték személyautók helyett furgonokkal szállítani menekülteket. A sajtótájékoztatón nem hangzott el, de a police.hu szerint a banda több mint 15,5 millió eurót szerezhetett működése során, ami mai árfolyamon megközelíti az 5 milliárd forintot. Az oldal egyébként videóillusztrációt is közöl az embercsempészek feltárt útvonaláról, jelezve a hűtőkocsiban fogyó levegő mennyiségét is. Az összállítás alapján már
a főváros környékén megfulladhattak az utasok.
Az Origo kérdésére Szabó Csaba azt mondta: a magyar hatóságok egészen addig nem tudtak a szervezetről, amíg nem találták meg a hűtőskocsit pedig akkoriban már 15, használtan vett furgont is "üzemeltethettek” az embercsempészek egyszerre.
Ráadásul, a halálkamionos banda csak egy, bár nem jelentéktelen résztvevője volt szerb-magyar-osztrák útvonalon zajló embercsempész piacnak: Szabótól úgy tudjuk, hogy 18, hasonló kaliberű és szervezettségű banda ügyében folytat vagy folytatott nyomozást a rendőrség.
Ők azok, akikről a rendőrség tud, az üzletben ennél többen vehettek részt - mindez pedig feltételezi, hogy a Magyarországon is dolgozó nemzetközi bűnszervezetek csak tavaly
többszáz milliárd forintos bevételhez jutottak.
Az összeg nagy része nem maradt az embercsempészeknél: az NNI szerint a 71 ember halálát okozó banda vezetője afganisztáni főnökökhöz utalta a fuvarokból származó pénzt, ehhez pedig a hawala-rendszert használta.
A bizalmi alapon működő pénzügyi rendszer lényege, hogy nincs benne tényleges pénzmozgás,
ezért az utalások útja gyakorlatilag követhetetlen. A feladó adott országban megkeres egy hawala-ügynököt, átadja neki a készpénzt, cserébe pedig egy jelszót kap. A feladó megmondja a jelszót az "utalás" címzettjének, a hawala-ügynök pedig a felvevő országában dolgozó másik hawala-bankárnak, aki jelszóért cserébe kifizeti a kérdéses összeget.
A módszert nem csak ez a csapat használta, a közel-keleti és észak-afrikai háttérrel dolgozó embercsempészek többnyire ugyanígy küldték vagy küldik megbízóiknak bevételük túlnyomó részét.
Szabó Csaba arról is beszélt a tájékoztatón, hogy jelenleg is mintegy tucatnyi, hasonló nagyságrendű embercsempészügyben nyomoznak. Elhangzott:
a hat nyelven beszélő afgán főszervező 2013-ban érkezett Magyarországra a zöldhatáron át, majd oltalmazotti státuszt kapott,
és többször is összeütközött a törvénnyel: más mellett garázdaság és gyorshajtás miatt is elkapták.
Robert Crepinko a tájékoztatón emlékeztetett, hogy nem csupán a halálkamionban megtalált 71 menekült lett az embercsempész-hálózat áldozata, hiszen csak idén eddig 3500 ember lelte halálát a Földközi-, illetve az Égei-tengerben. Becslése szerint Európában tavaly mintegy 6 milliárd eurónyi forgalmat bonyolítottak az embercsempészek.
A később halálkamionként is elhíresült hűtőkocsit tavaly augusztus 27-én fedezték fel osztrák hatóságok.
A jármű ekkor már másfél napja állt elhagyottan A4-es autópálya melletti parkolóban, Parndorf határában - hermetikusan zárt rakterében pedig 71, Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkező személy bomló holttestét találták meg a rendőrök, közöttük nyolc nőét és négy gyerekét is.
Az igazságügyi szakértők megállapítása szerint a hűtőautóban félórára-órára elegendő levegő maradt a raktér lezárása után - ezután kezdődött az utasok agóniája, ami legalább három órán keresztül tartott.
Az áldozatok száma ráadásul ennél nagyobb is lehetett volna: az embercsempészek a halálkamion felfedezésének napján is útnak indítottak egy 80 fős, furgonba zárt migráns csoportot - bár
pontosan tudták, mi történt az előző társasággal.
A levegő ebben a kocsiban is gyorsan elfogyott, lapértesülés szerint azonban az utasok azonban találtak egy feszítővasat a raktérben, és résnyire felfeszítették vele az ajtót.