A kutatásból az derül ki, hogy a népszavazási kampányban a pártok magukra irányították a figyelmet, többnek is nőtt a szavazótábora. A Fidesz támogatóinak aránya a teljes lakosság körében 26-ról 28 százalékra emelkedett az elmúlt hónapban. A Jobbik nem erősödött, továbbra is a választókorú népesség 13 százaléka sorakozik fel mögéjük. Az MSZP támogatottsága kismértékben, 9-ről 10 százalékra emelkedett.
Javított egy kicsit a DK is, a korábbi 5-ról 6 százalékra bővült a táboruk. Az LMP stabilan 3 százalékos párt. Az Együtt 2 százalékon áll s októberben a Liberálisok mellett a Párbeszéd is 1 százalékos párt volt. Ugyancsak ekkora a támogatottsága – először a felmérések során – a Kétfarkú Kutyapártnak. A politikától távolságot tartó választópolgárok aránya jelentős mértékben, 37-ről 32 százalékra csökkent.
Az aktivitás emelkedésével a biztos pártválasztók csoportja is bővült, jelenleg a felnőtt lakosság 38 százaléka tartozik ide, de a körükben mért adatok továbbra is tájékoztató jellegűek. Ebben az aktív és elkötelezett csoportban a Fidesz 49 százalékos, a Jobbik 17, az MSZP 14 százalékot ér el. A biztos szavazók 8 százaléka a DK támogatója. Az LMP-nek 5, az Együttnek 3, a Liberálisoknak, a Párbeszédnek és a Kétfarkú Kutyapártnak 1-1 százalékos aktív szavazói tábora van.
A népszavazási kampány végül hatással volt a pártpreferenciákra, a korábban elzárkózók egy része talált magának támogatásra érdemes politikai erőt. Nagy változások nem történtek, de a referendum előtti hetekben aktívan politizáló pártok 1-2 százalékpontnyi emelkedésnek örülhetnek.
A Fidesz mostani 28 százaléka az idei év eddigi legjobb eredménye.
Az MSZP elmozdult a mélypontjáról, a DK újra elérte az eddigi legnagyobb támogatottságát. A Jobbik és az LMP táborának mérete ebben a hónapban nem módosult, eredményeik azonosak a 2016-ban mért átlagos szavazati arányaikkal.
A magyar lakosság közhangulata sokkal inkább negatív, mint pozitív. Az emberek 59 százaléka szerint az ország rossz irányba tart, ezzel szemben 31 százalék kedvező folyamatokat tapasztal. Bár a társadalmi-demográfiai hovatartozás is meghatározó a helyzetértékelésben – az életkor emelkedésével valamelyest nő a kritikus vélemény, az iskolázottság növekedésével pedig kissé csökken az elégedetlenség -, az igazán nagy különbségek a politikai csoportok álláspontjában vannak.
A Fidesz hívei teljesen másként látják az országot, mint az ellenzéki pártok támogatói vagy a politikához nem kötődők.
A kormánypártiak 82 százaléka szerint jó dolgok történnek hazánkban
s csak 11 százalék gondolja azt, hogy tévúton járunk. A Demokratikus Koalíció szimpatizánsai a leginkább elégedetlenek az országban zajló történésekkel, 96 százalékuk kritikával illeti azt.
Az MSZP-sek és a jobbikosok is nagyon negatívan értékelnek: 90 illetve 86 százalékuk szerint rossz irányba mennek az ország ügyei, míg 4 illetve 10 százalék pozitívnak látják a körülöttük lévő világot.
A pártválasztásukban bizonytalanoknak is lehangoló képük van a mai Magyarországról: kétharmaduk szerint rossz dolgok történnek itt, s csak 13 százalék véli úgy, hogy jól alakulnak dolgaink.