Pecina szerint, mivel a korábbi egyeztetések meghiúsultak, a helyi vezetésnek pár napra be kellett zárnia a lapot, hogy az alkalmazottakat tárgyalóasztalhoz ültesse. Az újságot újra akarták indítani a szerkesztőség bevonásával, azonban
a lap munkatársai „inkább a fizetésük, mintsem az újság jövője miatt aggódtak”.
Felidézte, hogy 2014-ben a Ringier és az Axel Springer kelet-európai tevékenységének összevonását követően a piaci felügyelet szerint túl nagy lett volna ezek magyarországi piaci részesedése, így régi üzleti partnerként őt kérték meg a portfólió egy részének átvételére. Ennek feltétele volt, hogy a csomagban lévő regionális lapok és országos média mellett az 1956-ban az MSZMP által alapított, majd a rendszerváltozás után az utódpárt MSZP által tovább irányított „kényes” lapot, a Népszabadságot is átvegye.
Kifogásolta, hogy a Népszabadság meg akarta tartani a korábbi privilégiumokat, például azt, hogy írhassanak a lapba a szocialista párt régi, kiérdemesült funkcionáriusai, akiket azután mint szerzőket fizettek ki.
Elmondta: úgy képzelte, hogy fel lehet fejleszteni a lapot, mert becslései szerint a magyar lakosság egy része kormánykritikus, "az öreg posztkommunistáktól a fiatal baloldali liberálisokig”,
akiket „az Orbán elleni gyűlölet tart össze”. Őket kellett volna a lapnak megszólítania, de várakozásai nem teljesültek. Elmondása szerint az újságíróknak szabad kezet adott, csupán az volt a kérése, hogy olyan témákról írjanak, amelyek érdeklik az embereket.
Az osztrák üzletember szerint a történteknek csak gazdasági okai vannak,
az elmúlt években a lap működési vesztesége egymillió euró volt évente. Mint fogalmazott: boldog lenne, ha valaki levenné róla a Népszabadság „koloncát”, azonban nincs senki, aki ezt megtenné.
Heinrich Pecina 2015-ben a lapot rendkívül jutányosan a szocialista pártnak akarta eladni, de a pártnak, mint fogalmazott, „nem volt bátorsága”, hogy átvegye az újságot. A Mediaworks sikertörténet – jelentette ki. Elmondása szerint már régóta több ajánlat érkezett be hozzá, kormányközeli és ellenzéki oldalról egyaránt.
A történtek után még inkább megnőtt az érdeklődés a cég iránt, de neki
elege lett belőle mára, így megfontolja, hogy az egész Mediaworksből kivonul.
Arról is beszélt, hogy felbosszantotta Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének kiállása a Népszabadság mellett. A politikus Twitter-bejegyzésében magyarul fejezte ki szolidaritását. Heinrich Pecina szerint az elnök a „mi pénzünkből él”, nem vállalkozó, így nem kell törődnie azzal, hogy munkahelyeket biztosítson.
A Pecina-interjú megjelenése után Facebook-oldalán reagált annak állításaira a Népszabadság szerkesztősége. Azt írták, "ha a Népszabadság "felfüggesztésének" valóban gazdasági okai voltak, akkor a Mediaworks menedzsmentjének mindenekelőtt jeleznie kellett volna, hogy a gazdaságos működtetés megteremtése érdekében korrigálni kell, illetve újratervezésre van szükség. Ez azonban nem történt meg."
Azt is írták, a Mediaworks tulajdonosának a Népszabadság veszteségességéről szóló információját is fenntartásokkal kezelnék. Megjegyezték továbbá, hogy "a lap vesztesége aligha évi egymillió euró."
Továbbá Facebook-bejegyzésükben a Népszabadság munkatársai határozottan visszautasítják azt, hogy a múlt hétvégi tárgyalások során „inkább fizetésük, mintsem az újság jövője miatt aggódtak".