Rétvári: A diktatúra nem tudott mit kezdeni a művészet világával

Budapest, 2016. október 23. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára megkoszorúzza Gérecz Attila emléktábláját a Magyar Írószövetség fővárosi székháza falán az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján 2016. október 23-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A magyar történelemben a forradalmak és a szabadságharcok általában együtt jártak, egyszerre kellett küzdeni a szabadságjogokért és a nemzeti szuverenitásért – emelte ki a Magyar Írószövetség 1956-os megemlékezésén vasárnap Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Rétvári Bence arról beszélt, hogy az 1945 és 1956 közötti időszakot olyan fogalmak jellemezték, mint a munkaszolgálat, gulág, rekvirálás, beszolgáltatás, internálás. Elmondta, hogy ezekben az években 800 ezer magyart hurcoltak a gulágra, közülük 200 ezren nem tértek vissza, 80 ezren kerültek B-listára, 1500 civil szervezetet tiltottak be, Budapestről 15 ezer embert telepítettek ki, és egymillió politikai büntetőeljárást indítottak.

A Magyar Írószövetségből 1949-ben olyan alkotókat zártak ki, mint Weöres Sándor, Hamvas Béla, Szabó Lőrinc, Vas István vagy Pilinszky János.

Az 1956 előtti évek totális diktatúrájától nemcsak azoknak kellett félniük, akik az előző rendszer kedvezményezettjei voltak, hanem azoknak is, akik elvileg a kommunista rezsim haszonélvezőinek számítottak, mondta az államtitkár.

Rétvári Bence szerint a forradalom fontos üzenete volt, hogy az emberek szerették volna szabadon élni életüket. 1956 szabadságharc is volt a megszálló szovjet erők ellen, miközben a nyugati nagyhatalmak csak szavakban nyújtottak segítséget a pesti srácoknak – mondta.

Rétvári Bence megkoszorúzza Gérecz Attila emléktábláját a Magyar Írószövetség fővárosi székháza falán Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Arról is beszélt, hogy

a diktatúra nem tudott mit kezdeni az irodalom, a művészet világával, ezért törekedett a Magyar Írószövetség ellehetetlenítésére is.

Rétvári Bence ezután megkoszorúzta az írószövetség 1956-os emléktábláját és a Gérecz Attila-emléktáblát.

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a koszorúzást követő díjátadón emlékeztetett arra, hogy a mártír költő egykori rabtársa, Kárpáti Kamil indította el a jelenleg kétévente odaítélt Gérecz Attila irodalmi díjat, amely 2002-ben állami elismeréssé emelkedett.

Az idei díjat a minisztérium által összehívott szakmai kuratórium Korpa Tamás költőnek ítélte oda.

A Magyar Írószövetség Arany János Alapítványának Arany János-díját András Sándor költő, író, esszéista vehette át. A Magyar Írószövetség Szavakban lobog című 1956-os novellapályázatának díjait Novák Zsüliet, Haklik Norbert és Weiner Sennyey Tibor nyerte.