Századvég: 68 százalék támogatja az alaptörvény módosítását

népszavazás
Budapest, 2016. október 2. Urnabontás a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban kialakított 24. szavazókörben a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban írták ki. MTI Fotó: Komka Péter
Vágólapra másolva!
A magyarok többsége elvárja az Európai Uniótól, hogy a referendum után figyelembe vegye a választók ott megfogalmazott akaratát – derült ki a Századvég felméréséből. Az Alkotmány módosításának tervét 68 százalék támogatja. 54 százalék elégedett a népszavazás eredményével.
Vágólapra másolva!

Október másodikán lezárult a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatban kiírt referendum. A „nemek" 98 százalékkal győztek, de a részvétel nem érte el a szükséges 50 százalékos érvényességi küszöböt.

A népszavazás után a Századvég úgynevezett „post election” felmérést készített a felnőtt lakosság körében október 3-4 között.

Részvétel és bojkott

A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a részvétel alakulását meghatározó mértékben befolyásolhatta a baloldali pártok és közszereplők által meghirdetett „bojkott” (azaz a távolmaradásra, vagy érvénytelen voksolásra buzdítás). A bojkott gondolata szinte kizárólag a magukat baloldalinak vallók, baloldali pártokra szavazók, azaz

a kormánykritikus választók körében szerzett népszerűséget.

Forrás: Századvég

A bojkottot, mint szavazói magatartást, a megkérdezettek többsége elutasítja (79 százalék), a teljes népesség körében 14 százaléka támogatja. A baloldali választók körében azonban támogatottsága közel kétharmados (64 százalék), a középen állók körében mindössze 10 százalék, jobboldalon pedig szinte senki sem fogadja el (2 százalék). Az MSZP szavazóinak 60 százaléka, a DK 90 százaléka, az Együtt választóinak 58 százaléka ért egyet a bojkott célkitűzésével.

A baloldaliak voksoltak érvénytelenül

A népszavazáson leadott voksok 6 százaléka érvénytelen volt, 94 százaléka érvényes. A közvélemény-kutatás szerint elsősorban

magukat baloldalinak valló szavazók adtak le érvénytelen szavazatot.

A választáson megjelent baloldaliak 10 százaléka igennel szavazott, 25 százaléka érvénytelenül, a fennmaradó 60 százaléka pedig nemmel.

A magukat jobboldalinak vallók körében szinte kizárólagos volt a nemmel szavazók aránya, ami nem meglepő. Ugyanez mondható el a középen álló (magukat se bal-, se jobboldaliként nem azonosító) választókról. E csoport 77 százaléka voksolt nemmel.

Brüsszelnek figyelembe kell vennie

Az eredményekből jól látható, hogy a népszavazási kampány nemcsak jobboldali, de baloldali és középen álló választókat is a „nemek" mellé állított. A teljes lakosság körében (azokat is beleértve, akik nem vettek részt) a többség elégedett a népszavazás eredményével (54 százaléka), 29 százakéka elégedetlen, 15 százalék megosztott (is-is).

Forrás: Századvég

A válaszadók nagy többsége szerint (71 százalék) a referendum után

az Európai Uniónak figyelembe kell vennie a magyar választók akaratát

a kötelező kvótákkal kapcsolatban. 23 százalék szerint ezt nem kell megtennie.

Támogatják az alkotmánymódosítást

A referendum után a magyar választók 68 százaléka azt várja a kormánytól, hogy törvényben, vagy az Alkotmányban rögzítse a népszavazás során megfogalmazott válsztói akaratot. 17 százaléka szerint a kormánynak nem kell tennie semmit. 7 százalék szerint a kormánynak tudomásul kell vennie Brüsszel döntését és elfogadnia a kötelező kvótát.

Forrás: Századvég

Az eredmény törvényben/Alkotmányban rögzítését a Fidesz szavazók 92 százaléka, a Jobbik választóinak 93 százaléka támogatja. A népszavazáson részt vett választók egészének 78 százaléka. Az MSZP, DK, LMP, Együtt szavazóinak többsége nem támogatja az eredmények törvényi kodifikációját (10-15 százaléka támogatja). A centrum szavazók és

a bizonytalan szavazók körében azonban többségben vannak a támogatók (60 százalék, 56 százalék).

A kötelező kvóták elfogadását/tudomásul vételét baloldali szavazók támogatják, a legtöbben a DK (15 százalék), LMP (24 százalék) és az Együtt (40 százalék) körében. De mindenhol (minden párt szavazótáborában) kisebbségben vannak.

Módszertan

A Századvég telefonos kérdőíves „post-election" közvélemény-kutatást végzett 2016. október 3–4. között, amelynek során 500 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 4,4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

G. Fodor: a 98 százalék Brüsszelt is kötelezi

Az Origo megkérdezte a kutatásról G. Fodor Gábort, a Századvég Alapítvány elnökhelyettesét. Azt mondta: négy állítást lehet megfogalmazni a kutatás eredménye alapján. Szerinte a legfontosabb, hogy

a magyarok többsége elvárja Brüsszeltől, hogy vegye figyelembe a kvótanépszavazás során kifejezésre juttatott egyértelmű és egyirányba mutató választói akaratot.

A 98 százalékos nem szavazat Brüsszelt is kötelezi – így gondolja a megkérdezettek mintegy 70 százaléka.

Azt is mondta: a megkérdezettek több mint kétharmada támogatja az alkotmánymódosítást, mint a népszavazás egyik következményét. Az egyértelmű és egyirányú választói akaratnak következményekkel kell járnia – így gondolják az emberek.

Arról is beszélt, hogy a népszavazás eredménye egyértelmű, a részvétel azonban elmaradt az ötven százaléktól, ebben meghatározó szerepet játszott a bojkott. A bojkottot elsősorban a baloldali választók támogatták. A kampány hatására a baloldali szavazók mintegy kétharmada értett egyet a bojkott eszközével.

G. Fodor Gábor szerint ugyanakkor

a népszavazás mégiscsak arról szólt, hogy a magyar emberek egységesen egyirányba szavaztak.

A kampány nemcsak a jobboldaliak (98%), a középen állók (77%), hanem a baloldalon állók többségét (60%) is a „nem" szavazat mellé állította.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!