Pintér Sándor Magyarország nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési és bűnüldözési érdekeivel – kiemelten a terrorizmus elleni fellépéssel – indokolta a szigorításra tett javaslatot.
A módosítás rögzíti, hogy az előre fizetett szolgáltatások előfizetője az előfizetését nem értékesítheti tovább, és másnak csak akkor adhatja át, ha – a beazonosításhoz szükséges adatokkal együtt – a szolgáltatót előzetesen tájékoztatta. Amennyiben ezt nem teszi meg, az előfizetői szerződést a szolgáltató 15 napos határidővel felmondhatja.
Közeli hozzátartozó nem minősül harmadik személynek – derül ki az előterjesztésből. A jogszabály-módosítás kitér arra is, hogy a szolgáltatók kötelesek az előfizetők megfelelő adatait ellenőrizni és rögzíteni. Ennek hiányában nem lehet előfizetői szerződést kötni.
A szolgáltatók a törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül
értesítik a feltöltőkártyás ügyfeleket a személyazonosság ellenőrzéséről,
amennyiben ez 2017. július 1-jéig nem sikerül, megszűnik az előfizetés.
Az indítvány tartalmazza azt is, hogy a terrorizmus megelőzése érdekében a határátlépéstől számított öt évig a határrendészeti nyilvántartásban kezelnék azon harmadik országbeliek ujjnyomatát, akik az államhatárt nem határátkelőhelyen vagy határátlépési ponton lépték át, vagy személyazonosságukat nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani.
A javaslat egyúttal – maximális időhöz kötve – korlátozná az alkotmányos rend, a nemzetbiztonság, a bűnüldözés vagy a központi pénzügyi, gazdasági tevékenység szempontjából kiemelten fontos létesítmények egyes adatainak megismerhetőségét. Ilyenek a felújítással összefüggő adatok – például az építészeti tervdokumentáció –, továbbá a létesítmény- és személyvédelemre vonatkozó információk.