15 millióan látogatták a közművelődési intézményeket

15 millió látogatója volt és 20 milliárd forintos pénzforgalmat bonyolítottak a budapesti közművelődési intézmények az elmúlt évben – hangzott el a Városok jövője - közösségek művelődése című szakmai konferencián. A rendkívül magas szám azt is jelenti, hogy a kulturális közintézmények jelentős hatással vannak a társadalomra, a gyerekek pozitív gondolkodásának alakítására.

városok jövője Forrás: Origo

A Városok jövője – közösségek művelődése című konferenciát a Budapesti Művelődési Központ a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szervezte meg a Városházára, ahol több mint 30 budapesti közművelődési intézmény vezetői és munkatársai osztotta meg tapasztalatait, többen előadás formájában. Lőricz Edina, az Óbudai Kulturális Központ igazgatója beszámolt arról, hogy a III. kerületi kulturális élet jelentősen felpezsdült az elmúlt időszakban. Van saját könyvtáruk, megnyílt a Csillaghegyi Csillag Mozi, sokan látogatnak a 3K – Kaszásdülői Kulturális Központba, az Óbudai Kulturális Központ udvarán pedig közösségi kertet hoztak létre.

Budapest, XI. ker. MOM művelődési ház Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Tóth Lajos, a Csokonai Kulturális és Sportközpont igazgatója a kulturális és a sportlétesítmények integrálásának nehézségeiről beszélt. A közművelődési terek mellett például 13 műfüves pályát is fenn kell tartaniuk a XV. kerületben. Pozitívumként említette, hogy várhatóan

5 éven belül egy új szabadidő központ épül a városrészben 1,5 milliárd forintból.

Tóth Lajos arról is beszámolt, hogy esetenként 150-200 ezer forintot osztanak szét civileknek programok szervezésére, és ez nagyon jól működik. Tevékenyégük része kisfilmek támogatása is, ez idáig 18 alkotást segítettek, köztük több sikerrel szerepelt külföldi filmfesztiválokat is, ilyen volt az Újratervezés című kisfilm. Aranykovács Andrea, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ vezetője azt hangsúlyozta, hogy az intézmény, illetve számos programja bárki által szabadon látogatható. Mint fogalmazott, az országhatáron kialakult helyzet miatt a költségvetésüket megrövidítették, ám sok külső rendezvényük, illetve abból származó bevételük van.

Zirc, apátság, könyvtár Forrás: Heim Alexandra/welovebalaton.hu

Pordány Sarolta, a Budapesti Művelődési Központ igazgatója statisztikai adatokkal készült a konferenciára. 169 közművelődési intézmény küldött be statisztikai jelentést, ebből kiderül: 2015-ben 15 millióan látogatták fővárosi közművelődési intézményeket.

A kluboknak, alkotói köröknek 120 ezer tagja van,

és ebben nincsenek benne az egyházi és politikai hátterű kezdeményezések. Margittai Katalin, a Budapesti Népművelők Egyesületének alelnöke szerint a közintézményekben nagyon sok a gyermekprogram, így elmondhatjuk, hogy a kultúra a társadalmat, azon belül is az életmódot, a környezetet és az egymáshoz való viszonyt is jelentősen befolyásolja. Illés Klára, a főpolgármesteri hivatal közművelődési-közgyűjteményi referense szerint fontos, hogy minél többen kultúra-fogyasztókká és kultúra alakítókká váljanak. A Városok jövője – közösségek működése konferencia 2017. áprilisban folytatódik a visegrádi országok bevonásával