Vona Gábor útja a hazaárulózástól

Vona Gábor álláspontja többször változott az alaptörvény-módosításáról

Az előzetes nyilatkozatok alapján biztosra lehet venni, hogy nem kapja meg a kétharmados többséget az alaptörvény hetedik módosítása kedden a parlamentben. Vona Gábor, a Jobbik elnöke korábban azt mondta, hogy aki nem szavazza meg feltétel nélkül a módosítást, az hazaáruló, majd maga szabott feltételeket. Kiszelly Zoltán szerint végül át fog menni a módosítás, mivel a Jobbik nem akar szembemenni a saját szavazóival.

Kedden szavaz az Országgyűlés a hetedik alaptörvény-módosításról. Ahhoz, hogy a parlament zöld utat adjon a törvénymódosításnak, az összes képviselő kétharmadának igen szavazatot kell leadnia. Ez azt jelenti, hogy 133 igen szavazat kell, de a Fidesz–KDNP-nek csak 131 mandátuma van. A többi parlamenti párt közül egyelőre mindegyik elzárkózott az alaptörvény-módosítás megszavazásától, így nagy valószínűséggel nem fog átmenni a törvény.

A népszavazás után

Orbán Viktor október 2-án este, a kvótareferendum eredményeinek előzetes megismerése után jelentette be, hogy alkotmánymódosítást javasol a parlamentnek, mert „az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben”. A miniszterelnök október 10-én terjesztette be a módosítási javaslatát. A változtatás értelmében bekerülhet az alaptörvénybe, hogy

Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

Október 10-én Vona Gábor, a Jobbik elnöke jónak, támogathatónak ítélte a kormány alaptörvény-módosító javaslatát, ugyanakkor jelezte: tartalmi jellegű módosításokat vetnek fel az október 11-i ötpárti egyeztetésen. Vona hozzátette, személyes találkozót kér a kormányfőtől, mert vannak olyan szempontok, amelyeket elsőként nem a sajtóval vagy más pártvezetőkkel kíván megvitatni, hanem Orbán Viktorral.

Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezte az alaptörvény módosítását Forrás: MTI/Illyés Tibor

Még támogatott a Jobbik

Október 11-én az ötpárti egyeztetés után Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője azt nyilatkozta: egyetértés volt abban, hogy az Országgyűlésnek kell döntenie arról, hogy a nem magyar és nem uniós állampolgárok hogyan élhetnek Magyarországon. Mint mondta, a felmerülő jogtechnikai kérdések az érdemi vitát nem érintik, ezért úgy látja, a parlament november 8-án el fogja tudni fogadni a módosítást.

Volner János, a Jobbik frakcióvezetője úgy értékelt: az alaptörvény módosításával az ország érdemi jogi védelmet kap a betelepítési kvótákkal szemben. Kitért arra, hogy nemzetközi jogászok véleményét és a német alkotmánybíróság állásfoglalását is osztják, amely szerint a tagállami alkotmány magasabb rendű, mint egy másodlagos uniós jogforrás. Szomorúnak nevezte, hogy más ellenzéki pártok nem jelentek meg, szerinte a baloldal

„úgy viselkedik, mint egy durcás kisgyerek”,

az LMP-ből pedig „gyakorlatilag csak a zavar árad”.

A fordulat

A Jobbik álláspontjában október 18-án állt be radikális változás. A párt csak akkor támogatja az újabb alkotmánymódosítást, ha a miniszterelnök a betelepítés minden formáját elutasítja, beleértve a letelepedési kötvényt is – ezt mondta Vona Gábor azután, hogy négyszemközt egyeztetett Orbán Viktorral a miniszterelnök dolgozószobájában. Vona szerint nem tudta meggyőzni Orbánt arról, hogy a letelepedési kötvény rossz.

Vona Gábor álláspontja többször változott az alaptörvény módosításáról Forrás: MTI/Mohai Balázs

Elemzők szerint váratlan fordulat állt be a Jobbik politizálásában azzal, hogy az ellenzéki párt elnöke a letelepedési kötvény megszüntetését kérte a miniszterelnöktől az alkotmánymódosítás támogatásáért, hiszen egészen

a közelmúltig úgy tűnt, megszavazzák a módosítást.

Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője azt mondta: a Jobbik „a semmiből” állt elő egy új feltétellel, noha korábban a párt kezdeményezte és próbálta napirenden tartani az alkotmánymódosítást.

Vona a balliberálisoknak udvarolt?

Lánczi szerint a Jobbik „casus bellit” keresett, amivel kirobbanthatja a vitát a kormánnyal, és „kifarolhat” az alkotmánymódosításból. Aki ilyen feltételt támaszt, az valójában nem akarja megszavazni a módosítást – tette hozzá. Lánczi emlékeztetett arra, hogy Vona korábban hazaárulónak nevezte azokat, akik nem szavazzák meg feltétel nélkül az alkotmánymódosítást, ezt szerinte biztosan a fejére olvassák a kormánypártok.

Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője felhívta a figyelmet: korábban Vona Gábor is arról beszélt, hogy a kötelező betelepítési kvóta elutasítását nemzeti ügyként kell kezelni, most pedig az látható, hogy éppen ő próbálja pártpolitikai kérdéssé tenni. Az elemző szerint a Jobbik fogást keres a témán, amelyben „alig volt hangja” az elmúlt másfél évben.

Fodor úgy értékelt:

Vona részéről egy érdekes kísérlet indult el,

aminek a hátterében az áll, hogy ha már a Fidesz–KDNP szavazótáborát a pártja nem tudja „megbolygatni”, akkor bizonyos politikai tömböknek próbál szimpatikusabb lenni, és „adja magát” a balliberális tábor vagy az abból kiábrándultak köre.

Nagy kérdés, hogy végül hogyan szavaz a Jobbik Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Kivezetik a kötvényeket

A kormánypártok a Jobbik zsarolására azt közölték, hogy nem lehet egy alkotmányjogi kérdést összekapcsolni a letelepedési kötvények ügyével. Az utóbbi egyébként egy államadóssági finanszírozási forma, és a kormány annak kivezetését már a nyári hónapokban fontolgatta. Lázár János a Kormányinfókon többször is bejelentette, hogy meg fognak szűnni a letelepedési kötvények. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig a Moody's péntek éjjeli, Magyarországot felminősítő döntése után azt mondta, hogy a kabinet

ezen a héten dönt ennek a koncessziónak a jövőjéről.

Kósa Lajos november 7-én azt a kérdést tette föl, ki akar olyan helyzetbe kerülni, hogy azt lehessen rá mondani, amikor bajban vagyunk, nem lehet rá számítani? „Milyen képviselő, milyen ember” az, akire az ország védelmében nem lehet számítani? – fogalmazott. Hozzátette: a Miniszterelnökséget vezető miniszter már májusban bejelentette, hogy felülvizsgálják a letelepedési kötvények ügyét, mert az ország finanszírozásához már nincs szükség rájuk.

Kiszelly: Megszavazzák

Kiszelly Zoltán az Origónak azt mondta, hogy a Jobbik meg fogja szavazni az alaptörvény-módosítást, mivel egyrészt nem akarnak szembemenni a szavazóikkal. Másrészt pedig, ha az alkotmány módosítása nem kapja meg a kétharmados többséget, akkor a migráció témája továbbra is napirenden lesz.

Ez egyértelműen a kormánypártoknak lenne kedvező

– fogalmazott a politológus. A Jobbik csak szívességet tenne a Fidesznek, ha nem szavaznák meg, ráadásul a letelepedési kötvények a kormányzati megszólalások tükrében biztosan ki lesznek vezetve.