Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Etikai vizsgálatot indított a Jobbik a párt vecsési szervezete ellen, mert a közösségi oldalukon „eszement ötletnek” nevezték, hogy üdvözöljék hanuka alkalmából a zsidóságot. Ám nem a vecsési ügy volt az első, amikor antiszemita botrányba keveredett a Jobbik.
2015 márciusában Kulcsár Gergely jobbikos országgyűlési képviselőről derült ki, hogy korábban beleköpött a Duna-parti holokauszt-emlékműbe. A Demokratikus Koalíció hozott nyilvánosságra egy fotót, amelyet Kulcsár körlevélben küldött el párttársainak. A képen Kulcsár a nyilasok által a Dunába lőtt zsidóknak emléket állító vascipők előtt pózol.
A fotóhoz a képviselő az alábbi szöveget írta: „Ma délután egy kis feltöltődésre vágytam, ezért meglátogattam a Duna-parton, a képen látható vidám helyet. A kép a cipőbe köpés után készült. Mindenkinek ajánlom, hogy ha szomorú vagy fáradt, látogasson el ide, megjön a kedve folytatni a munkát, amit őseink sajnos nem fejeztek be!”
A fotó és az e-mail valódiságát a Jobbik is elismerte. Ugyanakkor szerintük Kulcsár Gergely megbánta a hirtelen felindulásból elkövetett tettét,
az idő múlása és a megbánás miatt pedig a párt lezártnak tekinti az ügyet.
Pár nappal később a parlamenti képviselő egy újabb fotót tett közzé, amelyen egy sárga tulipánnal látható a Duna-parti emlékműnél. Azt írta, Vona Gábor kérésére vitt virágot a holokauszt-emlékműhöz.
De nem ez volt az egyetlen antiszemita botrány, amely a jobbikos Kulcsár Gergelyhez köthető. Szintén tavaly került nyilvánosságra a frakciótársainak 2012-ben írt levél, amelyben
a politikus „kamukausztnak” nevezte a népirtást.
A nemzetiszocialista rendszer bűneinek nyilvános tagadásának gyanújával nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség. Végül bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást, így Kulcsár Gergely elkerülte a három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény miatti vádemelést.
Az ügyészség határozata szerint a frakciótársainak írt levelében a parlamenti képviselő a holokauszt „kamukausztként” említése kimeríti a nemzetiszocialista rendszer bűneinek tagadását,
ám ez nem a nagy nyilvánosság előtt történt, mivel az e-mailt egy szűk, 46 párttársát tartalmazó zárt csoportba küldte, közülük pedig csak 11-en olvasták bizonyíthatóan.
Jogerősen elítélték viszont a holokauszt tagadása miatt Ágoston Tibort, a Jobbik debreceni önkormányzati képviselőjét, akinek 750 ezer forintot kellett fizetnie – erről 2016 márciusában döntött a Debreceni Törvényszék. Ágoston Tibor 2014. január 12-én Debrecenben vett részt a Don-kanyarnál meghalt katonák emlékére rendezett megemlékezésen.
Szónoklatában azt mondta: „Magyarország 2014-ben két nagy rendezvényre, megemlékezésre készül. Az egyik a magyar áldozatok, a hősök, az elesettek, a másik pedig a hollókamu, bocsánat hollókaszt. Még mindig nem jó. A holokaszt – szándékos volt, elnézést kérek érte – és annak áldozataira való megemlékezés.” Vagyis maga is elismerte, hogy szándékos szóferdítést használt.
Más jobbikos politikus a zsidók összeírását javasolta. Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő 2012-ben azt mondta a Parlamentben: fel kell mérni, hogy Magyarországon, és különösen
a Magyar Országgyűlésben és kormányban hány olyan zsidó származású ember van,
aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent az ország számára.
A jobbikos antiszemita kijelentések között különös fordulatot jelentett, amikor 2012-ben a párt európai parlamenti képviselőjéről, egykori alelnökéről kiderült zsidó származása. A pártvezetés az EP-képviselői mandátumának visszaadására szólította fel a politikust.
Az akkori magyarázat szerint
nem zsidó származása miatt kérték erre,
hanem azért, mert egy hangfelvétel szerint 2010-ben uniós pénzt ígért egy férfinak, hogy ne hozza nyilvánosságra a származásáról szóló információkat, vagyis már korábban tudott arról, hogy zsidó, de letagadta. Szegedi Csanád végül kilépett a Jobbikból, de EP-mandátumát megtartotta.
Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány kuratóriumi elnöke néhány hete a 888.hu-nak azt mondta:
a Jobbik úgy tesz, mintha korábbi antiszemita kijelentései és nézetei nem léteznének.
Ám ez csak a felszín, a fővárosi, illetve a nagypolitikai része a Jobbik elmúlt fél, háromnegyed évben tett megnyilatkozásainak. Bodnár Dániel hozzátette, a Jobbiknak továbbra is van egy arca, amelyik még a cukisági kampánynak nevezett jelenség ellenére sem változott, és semmiben sem mutat más képet a korábbi radikális, szélsőjobboldali ideológiájához képest.
A Tett és Védelem Alapítvány vezetője úgy látja, a lokális jobbikos politikában mind a mai napig a hangnem ugyanaz a radikális, antiszemita és az összeesküvés-elméletekre alapozó retorika, mint amit megszoktunk a Jobbiktól az elmúlt hat-nyolc évben.
A Political Capital egy korábbi felmérése szerint a Jobbik támogatóira sokkal inkább jellemző a zsidóellenesség és az antiszemita összeesküvés-elméletekben való hit, mint a többi párt szavazóira. Az elemzésben az áll, hogy
a Jobbik politikájában az antiszemitizmusnak fontos világmagyarázó funkciója van,
a zsidókkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek átfogó világmagyarázati keretként, a társadalmi-gazdasági problémák végső okaként mindig is jelen voltak a párt ideológiájában és retorikájában.
