Novák: A szorgalmas és a lusta dolgozó között kell különbséget tenni

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár nemzetközi ügyekért felelős államtitkár. 2016.12.19.

A hazai termékenységi arányszám a 2011-es mélypontról, 1,23-ról 2015-re 1,44-re emelkedett, ami egy igen jelentős növekedés, természetesen nem dőlhetünk hátra, hiszen ideális esetben ez a szám 2 felett lenne – mondta Novák Katalin az Origónak. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára szerint a csok eddig meghozta az eredményeket, folytatódik a bölcsődeépítési program, valamint szeretnék még jobban kiterjeszteni a rugalmas munkavégzés lehetőségét.

Egyes szakértők szerint a népességfogyás megállíthatatlannak tűnik. Hogyan lehetne ezen változtatni?

Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában aggasztó a népesedési helyzet, és szomorú, hogy nincsen olyan európai állam, amely képes lenne reprodukálni önmagát. Ahol magasabbak a termékenységi arányszámok, ott ez részben a migrációnak köszönhető. Hazánk adottságai igen kedvezőtlenek, mivel 1981 óta minden évben, folyamatosan csökken a népesség. Gyakorlatilag egy generáció óta kevesebben születnek, mint amennyien meghalnak, így egyre kevesebb embernek kellene biztosítani a népesség utánpótlását. Ezért mondtuk ki 2010-ben, hogy

nem akarjuk ezt a problémát szőnyeg alá söpörni, inkább szembenézünk a kihívással.

Azt is látjuk, hogy Magyarországon a fiatalok kevesebb gyermeket vállalnak, mint ahogy tervezték, így ezen a ponton kell segítséget nyújtani.

Lesz-e abortusztilalom, mivel a Rákosi-rendszerben ez az egy intézkedés jelentős növekedést hozott a születésszámban? Átveszik-e a lengyel szabályozást, vagy mérlegelik-e?

Nincs napirenden a jelenlegi szabályozás módosítása. Az tény, hogy továbbra is szomorúan magas az abortuszok száma. 100 élve születésre 34 terhességmegszakítás jut annak ellenére, hogy az abortuszok számában 23 százalékos csökkenést tapasztaltunk az elmúlt években.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár örömtelinek nevezte, hogy egyre több gyermek születik Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Hat és fél éve van hivatalban az Orbán-kormány, ez idő alatt milyen intézkedéseket hoztak, és milyen eredménnyel?

Bevezettük a családi típusú adózást, visszaadtuk a gyes harmadik évét, egyúttal lehetőséget teremtettünk az édesanyák számára, hogy akár a hat hónapos gyermek mellett munkát vállaljanak, bevezettük az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programját, ingyenes tankönyvet, étkezést adunk a gyermekeknek, megújítottuk a bölcsődei rendszert, és még sorolhatnám. Az eredmények?

Közgazdász vagyok, így trendekről óvatosan beszélek, de hat és fél év után érdemes áttekinteni amit eddig elértünk. A hazai termékenységi arányszám a 2011-es mélypontról, 1,23-ról 2015-re 1,44-re emelkedett, ami egy igen jelentős növekedés. Természetesen nem dőlhetünk hátra, hiszen ideális esetben ez a szám 2 felett lenne, ez jelenti ugyanis azt, hogy átlagosan hány gyermeket vállalnak egy családban.

A házasságkötések száma 2010 és 2015 között 30 százalékkal nőtt,

míg 2002–2010 között 23 százalékos csökkenésnek lehettünk szemtanúi.

Mely területeken nem elégedett az eddigi eredményekkel?

Számunkra az egyik legfontosabb dolog, hogy a magyar családok érezzék, hogy a korábbinál jobban élnek. Ezen a területen jelentősen sikerült a korábbi helyzeten javítanunk, például a családi adókedvezménynek vagy a csoknak köszönhetően. A rugalmas foglalkoztatási formák feltételeinek biztosításában és az atipikus munkavégzés kultúrájának elterjesztésében azonban még bőven akad teendőnk, itt egyelőre nem sikerült jelentős áttörést elérni. Bár a női foglalkoztatottság még soha nem volt ilyen magas, nemzetközi összehasonlításban van lemaradásunk. A női rugalmas foglalkoztatás növekedése a munkaerőhiány egyre égetőbb problémájára is jelenthet egyfajta megoldást.

Lesz-e kormányzati programcsomag a rugalmas munkavégzés vagy a távmunka területén?

A Munkahelyvédelmi Akció is tartalmaz olyan elemet, amely támogatja a részmunkaidős foglalkoztatást. Egy másik fontos intézkedése, hogy a munkaadó törvényi előírás szerint

köteles a munkaerőpiacra visszatérő kismamának részmunkaidős állást biztosítani.

Sok lehetőséget rejt magában a távmunka is. Természetesen vannak olyan munkakörök, amelyeket nem lehet ilyen formában végezni, például diákokat írni-olvasni tanítani távoktatás keretein belül. Azonban egy kis átképzéssel elérhető, hogy az ilyen helyzetben lévő édesanyák máshogyan kapcsolódjanak be rugalmas formában a munkaerőpiacba.

"Kötelező részmunkaidős állást biztosítani a kismamáknak" Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Ezek a programok segíthetnek abban, hogy a hazai cégek hozzáállása megváltozzon az édesanyákkal kapcsolatban?

Szeretném, ha a családbarát ország fogalomhoz a rugalmas foglalkoztatási formák is szorosan kapcsolódnának. A munkaadóknak is fel kell ismerniük, hogy családbarát intézkedésekkel növelhetik a versenyképességüket. Létezik olyan munkavállaló, mondjuk egy édesanya, aki például négykor feláll az asztalától, hogy az óvodába siessen gyermekéért, de este nyolckor, immár otthonról, ismét leül a számítógép elé, és folytatja a munkát. Nem a családos és az egyedülálló, hanem a szorgalmas és a lusta dolgozók között kellene különbséget tenniük a munkaadóknak.

A bölcsődei férőhelyek száma hogyan változott, és hogyan lehetne ezen a területen előrébb lépni?

Jövő év január elsejétől változik a szabályozás, annak érdekében, hogy mindenki hozzájuthasson a bölcsődei szolgáltatásokhoz. Eddig csak a 10 ezer főnél népesebb településeken volt kötelező a bölcsődei szolgáltatást biztosítani, míg 2017-től azokon a településeken is kötelező lesz, ahol negyven vagy annál több három év alatti gyermek van, illetve legalább öt olyan gyermek él, akiknek a szülei igénylik a napközbeni gyermekfelügyeletet. Nemcsak hagyományos bölcsődék lesznek, hanem

mini, munkahelyi és családi bölcsődék is létrejönnek jelentős kormányzati támogatással.

A bölcsődei szakma szerint az elmúlt években több minden történt, mint a megelőző 25-ben. A gyed extrának köszönhetően megnőtt az igény a bölcsődékre. Eddig 28 milliárdot fordítottunk bölcsődei férőhelybővítésre, míg a következő években, 2020-ig 100 milliárd jut majd óvoda- és bölcsődefejlesztésre. A bölcsődei dolgozók bérét pedig 30-40 százalékkal növeltük meg. Korántsem értünk még azonban az út végére, mivel szeretnénk elérni, hogy az édesanyákat ne akadályozza meg a munkaerőpiacra történő visszatérésben az, hogy nincsen a közelükben bölcsőde.

Mennyire vált be a gyed extra, és lesznek-e változtatások ezen a téren?

A gyed extrát 2015-ben mintegy ötvenezren vették igénybe. Az intézkedéssel tulajdonképpen egy lehetőséget kínálunk fel. Amikor valaki gyermekvállalásra készül, fontos kérdés számára, hogy vissza tud-e majd térni a munkaerőpiacra. A gyed extra és annak elemei, a testvérgyed, valamint a diplomásgyed ezt a döntést hivatottak megkönnyíteni.

Novák: Óriási lépés volt a csok bevezetése Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Hogyan értékeli a csok eddigi eredményeit?

Az otthonteremtési program óriási lépés volt, nemzetközi szinten is kiemelkedő intézkedésnek tartom. Ha ma egy fiatal családalapításban és otthonteremtésben gondolkodik, akkor egészen biztosan hozzá tud jutni valamilyen támogatáshoz.

A csokkal 32 ezer családnak nyújtottunk eddig segítséget

73 milliárd forint értékben. Ez 32 ezer konkrét családot jelent, akiknek ez a támogatás adta meg az otthonteremtési lehetőséget. Jobb célra fordítani ezt a pénzt, mint a magyar családok saját otthonhoz segítése, nehéz lett volna. Azonban az egész programot összességében érdemes vizsgálni, így a csok mellett az áfacsökkentést, a kamattámogatott hitelt és az otthonteremtési közösségeket is a mérlegre tenni. Ilyen típusú, nem szociális alapú otthonteremtési program eddig még nem volt Magyarországon. A csok igénylésének, folyósításának tapasztalatait természetesen továbbra is figyelemmel kísérjük.

A későbbiekben lesz-e kamattámogatott forinthitel?

Mindaddig folytatjuk a csokot, amíg lehetőségeink engedik, de a kamattámogatott forinthitel a jelenlegi program keretein belül is elérhető. A kormány célja az, hogy a családpolitika kérdésében nemzeti konszenzus jöjjön létre, mivel csak évtizedes stabilitással lehet látványos eredményeket elérni.