Harrach Péter: A szegénység csökkent

Harrach Péter interjú

Mind az egyénre, mind a társadalomra jó hatása van annak, hogy a munkalehetőség biztosítása áll szociálpolitikánk középpontjában, ez – a mentális hatásán túl - a szegénység csökkentésének legbiztosabb eszköze is – többek között erről beszélt Harrach Péter az Origónak. A KDNP frakcióvezetője ellenzi az alapjövedelem bevezetését, de támogatná az önkormányzati bérlakásépítési intézkedéseket.

Négymillió szegény és több százezer éhező gyerek – így festi le a jelenlegi magyarországi helyzetet az ellenzék. Fel lehet-e számolni a szegénységet?

Teljesen érthető, hogy az ellenzék így festi le a helyzetet, mivel a korábbi demokráciakritika nem jött be, ezért új témát kellett találni. Most megpróbálják elhitetni, hogy a lakosság szegényedik, és a politikusok gazdagodnak. Hogy ebből mi az igazság, az az adatokból kiderül. A szegénység csökkent. Érzéketlenségre vall, ha valaki pártpolitikai szempontoknak rendeli alá a szegénység kérdését.

A szegénység definiálása és mérése különböző lehet. Úgy gondolom, a politikai eszközök szempontjából leginkább a jövedelmi szegénységre érdemes figyelni.

Az utóbbi évek intézkedései hozzájárultak a jövedelmek növekedéséhez.

Ennek egyik direkt kormányzati eszköze a minimálbér növelése. Ez nyomja felfelé a fölötte lévő béreket. 2010-18 között a minimálbér 87,5 százalékkal nő. Jelentősen nő – 101 százalékkal - a garantált bérminimum is. Amikor az ellenzék bírálja az adóköteles minimálbért, nem veszi figyelembe, hogy a gyermeket nevelő családoknak a minimálbér után gyakorlatilag nem kell adózniuk.

Harrach Péter: A munkalehetőség biztosítása áll a szociálpolitikánk középpontjában Fotó: Mudra László - Origo

A gyermekek után járó adókedvezmény esetében is társadalompolitikai szempontokat érvényesít a kormány, amikor minden támogatást munkajövedelemhez próbál kötni. Ezt a támogatási elemet folyamatosan emeljük, 2017-ben tovább nő a kétgyermekesek adókedvezménye. Mind az egyénre, mind a társadalomra jó hatása van annak, hogy a munkalehetőség biztosítása áll szociálpolitikánk középpontjában. Ez – a mentális hatásán túl - a szegénység csökkentésének legbiztosabb eszköze is.

A szegénység kezelésében nem szabad kihagyni a civil szervezetek és az egyházak munkáját, valamint az egyéni kezdeményezéseket sem.

Az állam mindig is segítette ebben az egyházakat és a civileket.

Ez is a szegénység csökkentésének közvetett módja, ahogy a rezsicsökkentés és a devizahitelesek helyzetének rendezése is. Ilyenkor karácsony táján az egyéni jótékonykodás is felerősödik. Úgy látom, hogy ez lassan a mindennapjainkban is jelen lesz, az önkéntességgel együtt.

Az egygyermekes családok esetében jöhetnek újabb könnyítések?

Mindenképpen át kell ezt gondolni. Ha a demográfiai helyzet javítása az elsődleges cél, akkor a második és harmadik gyermek megszületését kell erőteljesebben támogatnunk. Ha az egy gyermek nevelésének gondján szeretnénk segíteni, akkor természetesen fontos szempont az ő támogatásuk. Ez különösen abban az esetben probléma, ha a szülő kénytelen egyedül nevelni gyermekét. Ők a jövő évtől egyébként nagyobb segítséget kapnak. Például előnyt élveznek a bölcsődei felvételnél.

Helyes döntés volt a kormány részéről, hogy a közmunkásbéreket az átlagnál kisebb mértékben emeli?

Hadd kezdjem azzal, hogy a munkanélküliség a szegénység fő oka. Ezért örülök annak, hogy

6 év alatt 677 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma,

amiben a 200 ezer közmunkás is benne van, a munkanélküliség pedig 5 százalék alá esett. A kérdésére válaszolva, aki tisztességes munkát végez, annak tisztességes bért kell adni. A közmunka esetében ez kissé bonyolultabb. Ez a foglalkoztatási forma a segélyt váltotta ki, annál jóval nagyobb bérrel, és azzal a szándékkal, hogy a résztvevőket a normál munkaerőpiacra vezesse. Ezért a tisztességes bér követelménye mellett van egy el nem hanyagolható szempont, hogy a két foglalkoztatási terület – a közmunka és a piaci munka – bérezése között legyen kellő különbség. Különben a sokkal kényelmesebb közmunka a normál munkaerőpiacról szívna el munkaerőt.

Harrach: Több százezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Mi a helyzet az egyre nagyobb mértékű gyermekéhezéssel?

Gyermek nem éhezhet. Minden normális ember így gondolja.

Azonban azt sem vitathatja senki, hogy eddig a legtöbbet ennek érdekében a jelenlegi kormány tett. 2010-ben 30 milliárd forint volt a költségvetésben intézményi gyermekétkeztetésre, míg most 67 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy minden rászoruló gyerek ingyen, míg sokan kedvezményesen kapnak ételt. Ez háromszori étkezést jelent. A nyári étkezésre pedig 7 milliárd forint jut. Minden önkormányzat, aki igényli ezt a támogatást, az megkapja.

A szegény szülők helyzetén javít az ingyenes tankönyvellátás is. Ma a gyermekek kétharmada részesül ebben. A gyermekek védelmében más intézkedések is történtek. A parlament és a kormány a védőnői hálózat szerepének megerősítésével megpróbálja megakadályozni a szülői gondatlanságból bekövetkező súlyos sérelmeket.

Nem kellene növelni a családi pótlék összegét is?

Mi szívesebben növeljük a munkajövedelemhez kötött támogatásokat, például a családi adókedvezményt, kisebb hangsúlyt kapnak a segélyjellegűek. A családi pótlék az utóbbi kategóriába tartozik.

Természetesen segélyre is szükség van, például krízishelyzetben.

Így például munkanélküliség esetén más szociális juttatással kell a család szükségleteit kielégíteni. Megjegyzem a családtámogatás mértéke rendkívüli mértékben emelkedett. Például 2010-ben a családi adókedvezményre 12,6 milliárd, 2017-ben 277 milliárd van a költségvetésben.

"277 milliárd jut családi adókedvezményre" Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Bevezetné a KDNP az alapjövedelmet?

A célzottság hiánya miatt ez nem egy megfelelő juttatási forma. A hívei azt mondják, hogy ezzel az összes szociális támogatást ki lehetne vezetni. Ez igaz, viszont nem késztet munkára, ezért a KDNP nem támogatja.

Hogyan lehetne a hazai szegénységet csökkenteni az elmaradott régiókban?

Kétségtelen, a szegénység egyik oka a hátrányos helyzetű térség, ezen belül a munkalehetőség hiánya.

A megoldás elsősorban a munkahelyteremtés.

Ez pedig a fejlesztési források növelését, vállalkozástámogatást, útépítést és sok más megkülönböztetett juttatást jelent.

Az elszabaduló albérletárak miatt kialakuló lakhatási válságot hogyan kezelné a KDNP?

Ezeket az árakat a kereslet-kínálat szabályozza. Mérsékelt befolyást gyakorolhat rá olyan kormányzati intézkedés, mint például a most megkezdett kollégiumi férőhelybővítés. Véleményem szerint állami támogatással épített és működtetett önkormányzati bérlakásokra is szükség lenne.

Elégedett a csok eddigi eredményeivel?

Ha jól tudom,

eddig 32 100 fő vette igénybe, és ez nagyon komoly szám.

Az otthonteremtés sikeres eszközének bizonyult, sőt remélhetőleg demográfiai hatása is lesz. Szükség esetén az igénybevétel feltételein lehet változtatni.

2017-ben a szociális kérdések felé fordul a KDNP?

Mivel keresztényszociális párt vagyunk, mindig is fontos volt számunkra ez a terület. A Fidesz-KDNP szövetség által megvalósított szociális és családpolitikai intézkedések jelentős része a mi kezdeményezésünkre született. Ez a figyelem a jövőben is megmarad. Ezentúl fontosak számunkra azok a világnézeti gyökerű kérdések is, amik ma Európát szétfeszítik. A józanság és a hagyományos értékek tisztelete segít abban, hogy helyesen értelmezzük az emberi jogokat, hogy az úgynevezett politikai korrektség tabuit eltöröljük, hogy a család és más közösségek becsületét visszaadjuk...