A magyar kormányfő erről pénteken nyilatkozott a közmédiának az EU állam- és kormányfőinek informális csúcstalálkozójára érkezőben, a máltai fővárosban, Vallettában. A tanácskozás délelőtti munkaülésének témája a migráció.
Orbán Viktor azt mondta,
az új kormánnyal Olaszország csatlakozhat azokhoz az országokhoz, amelyek – köztük Magyarország – szerint a helyzet tarthatatlan, a migránsáradatot meg kell állítani az EU határain kívül.
Ha "Olaszország is csatlakozik a mi klubunkhoz, akkor az azt jelenti, képesek lehetünk arra, hogy Líbia parti vizeinél megakadályozzuk az áthajózást, és képesek leszünk arra, hogy visszavigyük a migránsokat Líbiába, ahelyett, hogy beszállítanánk őket Európába" – mondta a miniszterelnök.
Az Egyesült Államoknak joga van meghatároznia saját határpolitikáját – mondta még Orbán Viktor.
"Meglepetéssel figyelem azokat a neurotikus európai reakciókat, amelyekkel minősítgetik az Egyesült Államok döntését" – jegyezte meg a kormányfő Donald Trump amerikai elnök azon rendeletéről, amellyel hét muzulmán többségű ország állampolgáraira beutazási tilalmat vetett ki.
Orbán Viktor azt mondta:
Az Egyesült Államok nem tagja az EU-nak, egy független állam, és mint független államnak joga van meghatároznia a saját határ-, kül- és migránspolitikáját is.”
Lépésről lépésre érvényesülnek azok a szempontok, amelyeket Magyarország régóta hangsúlyoz a migráció megállításával kapcsolatban - nyilatkozta Kovács Zoltán kormányszóvivő telefonon a máltai európai uniós csúcstalálkozó eddigi hírei alapján péntek este az MTI-nek.
Kovács Zoltán szerint az eddigi hírek alapján az látszik, hogy az Európai Unió tagállamai fokozatosan felismerik, szükség van a Magyarország által "több mint egy éve szorgalmazott lépésekre".
Úgy értékelte: ezt mutatja, hogy a nap folyamán "fordulópontként értékelhető" deklaráció született, amely tükrözi azt a felismerést, hogy nem pusztán az európai határok védelmére van szükség - amit Magyarország kezdettől fogva hangsúlyoz -, hanem
megfogalmazódott az is, hogy lehetőleg Európa határain kívül kell megállítani a migrációt.
Ezért van szükség megállapodásra azokkal az országokkal Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, amelyek segíthetnek ebben - fűzte hozzá.
Kiemelte ugyanakkor: ez a fordulat az olasz migrációs politikában jó irányba mutató fejlemény, amely azonban még nem jelenti, hogy meglenne a probléma valódi megoldása, illetve az eszközök a helyzet kezelésére.
Kovács Zoltán közölte: Magyarország régóta hangsúlyozza, hogy ezeket a szempontokat, intézkedéseket a lehető leggyorsabban meg kellett volna fogalmazni és át kellett volna ültetni a gyakorlatba. A máltai találkozó fényében is "mindannyiunk elemi érdeke", hogy ez minél hamarabb megtörténjen - fogalmazott.
Hozzátette: ezért hangsúlyozta a miniszterelnök a tanácskozás egyik informális részén "a nyugat-balkáni európai befolyás megőrzésének fontosságát, illetve ezen belül Szerbia tagjelölti pozíciójából fakadó teendőket", hiszen bár a migrációs nyomás legerősebben Líbiából Olaszország felé jelenik meg, folyamatos a Nyugat-Balkánon is.
A kormányszóvivő kitért arra is, hogy a nap hátralévő részében a római szerződéssel - amelynek hatvanadik évfordulóját márciusban ünnepli az unió -, valamint Európa jövőjével kapcsolatos kérdések vannak napirenden a csúcstalálkozón.