Nem csak ügynöknevek az állampárti titkos listán

Elkészült a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) közös szakértői munkacsoportjának jelentése az 1990 előtti állambiztonsági szervek mágnesszalagokon megőrzött adatállományának átvilágítása után. A 120 oldalas dokumentum teljes terjedelmében elolvasható a NEB honlapján.

A munkacsoport megvizsgálta az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) kezelésében lévő 18 mágnesszalagon rögzített adatokat. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) azt kezdeményezte, hogy a mágnesszalagok kerüljenek át az AH-tól az ÁBTL őrzésébe. Ehhez jogszabály-módosításra is szükség van.

"Az állambiztonsági mágnesszalagokon megőrzött adatállomány nem csak ügynökneveket tartalmaz,

részben több, részben kevesebb mint egy ügynöklista"

– mondta a NEB elnöke hétfőn az M1-en. Földváryné Kiss Réka elmondta, a szalagokon 58 ezer adattípus található, amelynek nagy része személyekre vonatkozik, de vannak például titkos lakásokra vonatkozó információk is.

A szalagok tartalmaznak ügynökneveket, azonban ügynöktörténetek, valós tevékenységre vonatkozó adatok nincsenek rajtuk.

Emellett szerepel rajtuk olyan emberek neve, akiket szerettek volna beszervezni, ezért megfigyelték őket, valamint az ügynökök fontos, érdekes kapcsolatai is megtalálhatóak a szalagokon.
Azt mondta, hogy a nyilvántartás nem teljes körű, hanem töredékes, inkább csak egy "puzzle-darab" a teljes képhez. A NEB ezért

azt javasolja, hogy oldják fel az adatok titkosságát, ha az nem sért állambiztonsági érdekeket,

valamint a szalagok kerüljenek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába a többi forrás mellé.

Egy irat fedele az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában Forrás: MTI/Balaton József

A NEB a szalagok vizsgálatáról szóló 120 oldalas jelentését hétfőn hozta nyilvánosságra a honlapján.
A NEB és az ÁBTL szakemberei 2015 szeptemberében kezdték el az AH-ban őrzött 18, mindmáig titkos minősítésű mágnesszalag vizsgálatát. A mágnesszalagokra már az 1995-ös iratfeltáró bizottság felhívta a figyelmet, és a 2009-ben létrejött másik bizottság a szalagok adatállományát a jelenlegi számítógépes rendszerekkel részben olvashatóvá tette.

A pártállami Belügyminisztérium legnagyobb számítógépes rendszere az 1970-es évek közepén létrehozott Egységes Gépi Prioráló Rendszer (EGPR) volt.

Ez elsődlegesen azt célozta, hogy a papír alapú dokumentumokat gyorsan meghatározhassák és megtalálhassák. Az EGPR-ben 14 önálló adattárat alakítottak ki, ezek tartalmaztak bűnügyi, igazgatásrendészeti és állambiztonsági adatbázisokat: 1985-ben összesen 1,35 millió tétel szerepelt a rendszerben, ebből 420 ezer volt az állambiztonságé.

Azonban ez a hatalmas adatbázis sem tartalmazta a hagyományos, kartonrendszerű vagy dosszié alapú nyilvántartásban szereplő összes információt az adott személyről vagy eseményről.

A jelentés szerint tévedés tehát azt feltételezni, hogy ennek a rendszernek az adatállománya helyettesíthetné vagy kiválthatná az esetlegesen hiányos vagy megsemmisült eredeti nyilvántartásokat.

Az AH kezelésében lévő 18 mágnesszalag egyébként az EGPR 14 adattárából három állambiztonsági adattár ("G", "H", "K") állományait, valamint a róluk készült két-két biztonsági másolatot tartalmazza. A "G" adattár az operatív megfigyeltekről készült nyilvántartást, a "H" adattár a hálózati nyilvántartást, a "K" adattár pedig a Központi Kémelhárítási Adattár nyilvántartását tartalmazza. Az AH informatikusai szerint ezek sorrendben 83 694, 58 708 és 4896 rekordot tartalmaznak. A munkacsoport ezek közül a hálózati és az operatív adattárat vizsgálta részletesen.

A jelentés szerint a "K" jelű adattárban nyilvántartottak adatainak mostani nyilvánosságra hozatala nemcsak nemzetbiztonsági, hanem külügyi vagy nemzetközi kapcsolatokat érintően is káros lehetne, ezért védendő.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a "hálózati nyilvántartás" nem azonos a "beszervezett személyek adattárával", ugyanis olyan személyek adatait is tartalmazza, akik a szolgálatok szempontjából valamiért fontosnak bizonyultak, ám soha nem váltak hálózati személlyé. Az is tény, hogy egy 1970-es évekbeli belügyminiszteri parancs értelmében

a különlegesen fontos ügynökök eleve be sem kerültek ebbe a nyilvántartásba.

Az iratok rendszerezésének oktatóábrája az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának raktárában Forrás: MTI/Kollányi Péter

A NEB és az ABTL közösen arra tesz javaslatot, hogy az operatív és a hálózati nyilvántartás a megfelelő jogszabályi környezet megteremtését követően kerüljön az ÁBTL-be, a "K" jelű esetében erre még várni kell.