2015. április 3-án délelőtt egy helyi fiatal céltalanul járkált Debrecen belvárosában. Azon gondolkodott, milyen ürüggyel keresse fel Hosszúpályiban lakó nagyszüleit. Kora délután hazament,
magához vett egy húsvágó bárdot,
majd azt egy nejlonszatyorba csomagolva autóbuszra ült, és elindult a nagyszülei háza felé.
A férfi és idős rokonainak kapcsolata nem volt felhőtlen. Előfordult, hogy a nagymamának eltűnt a pénze, néha nagyobb összeg is, és mivel idegen nem férhetett hozzá, hamar egy rokonra, konkrétan
az unokájára terelődött a gyanúja.
Ez azonban a családon belül maradt, senki ellen sem tett feljelentést.
Ebben az időszakban a férfi különböző szórakozóhelyeken és szállodákban dolgozott, de csak alkalmanként, tartós munkája ugyanis nem volt.
A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint a megélhetési körülményei
nehézkessé váltak, édesanyjától és nevelőapjától havi rendszerességgel kapott ugyan pénzbeli támogatást, de ez nem fedezte költséges életformáját."
Még egy hitelintézetet is felkeresett és gyorskölcsönt vett fel, hogy meg tudjon élni. 2014 nyarára komoly anyagi gondjai lettek. Akkor már régóta
nem tudta törleszteni a hitel részleteit,
és az édesanyjától kapott pénzt is felélte. Ekkor ismerte meg barátnőjét, akinek, gondjai ellenére is, szeretett volna ajándékokat venni, ezért elhatározta, hogy a nagyszüleitől fog pénzt szerezni. Az is eszébe jutott, hogy ha az idős nagyszülők önként nem adnak neki, majd
megfenyegeti őket, és akár erőszakkal is megszerzi a pénzt.
Azon a két évvel ezelőtti tavaszi napon délután négy és fél öt között érkezett meg hozzájuk busszal. Nagyanyja és nagyapja beengedte. Beszélgetni kezdtek. A fiatal férfi – a húsvágó bárddal a szatyrában - csak arra várt, hogy a nagymamája egyedül maradjon. Tőle akart pénzt kérni. Amikor az idős asszony a konyhába ment, követte, és szólt neki, hogy menjen vissza a szobába, mert beszélni szeretne vele.
Amikor az asszony visszaért, az unoka elmondta, mit szeretne:
hetvenezer forintra lenne szüksége.
Nagymamája azt mondta, nem tud neki pénzt adni. Az ügyész szerint a férfi ekkor "rendkívüli indulati állapotba került", és brutálisan megölte a nagymamát, és a nagypapát is.
"Bár mindkét sértett halála a fejet ért nagy erejű csapások következtében, azok elszenvedése után rövid időn belül bekövetkezhetett, azonban figyelemmel
az elkövetés eszközére, az erőbehatások nagyságára, a végrehajtás kitartó voltára és módjára,
K. Cs. az előre eltervezett cselekményét önmagából kivetkőző, rendkívüli embertelenséggel, brutális módon, különösen kegyetlenül hajtotta végre" - áll a vádiratban.
Miután a férfi úgy látta, mindketten meghaltak, elhatározta, hogy maga keresi meg a pénzt. Átnézte az összes szekrényt. Pár ékszert magához vett, de 126 ezer forintnál nagyobb összeget a kitartó kutatás ellenére sem talált. Eltette a pénzt, majd a fürdőszobába ment és
lemosta a kezéről, meg a ruhájáról a vért.
Mielőtt elindult volna, még átöltözött. Taxival érkezett a debreceni lakásához.
Első útja a ház hatodik emeleti szemétledobójába vezetett.
Kidobta a véres bárdot és a szövetkesztyűt,
amit a gyilkosság idején viselt, de a kukában landolt az egyik áldozata táskáját és pénztárcáját tartalmazó papírzsák is. Ezután bement a lakásba, és mindenkit meghívott vacsorára.
A férfi az estét a történtekről semmit sem sejtő családjával töltötte. Rokonai másnap kora délután találtak rá az áldozatokra. A férfi nem volt velük. Debrecenben maradt, és felkereste a barátnőjét, akinek nagyszülei pénzéből
virágcsokrot, süteményt, parfümöt és ékszert
vásárolt. Már másnap kihallgatták a rendőrök. Először még tagadta, hogy bármi köze lenne nagyszülei halálához, de még ezen a napon beismerő vallomást tett. Az ügyben március 17-ére, péntekre tűzték ki a határozathirdetést a Debreceni Törvényszéken.