Kovács Zoltán az M1 csatornán azt mondta, csupán egy 28 intézményre vonatkozó vizsgálatról van szó, vagyis ha a törvényes működésre vonatkozó feltételeket a többiekhez hasonlóan biztosítani tudja a CEU, akkor az elüldözésre vonatkozó vád a hisztériakeltés része.
Ugyanakkor a CEU vezetői olyan jogszabály visszavonását követelik, ami még nem is került a parlament elé – tette hozzá a politikus.
A kormányszóvivő arról is beszélt, hogy egyes civil szervezetek, például a Magyar Helsinki Bizottság, jogvédelemnek álcázott politikai nyomásgyakorlást folytatnak. Erre jó példa szerinte az általuk képviselt két bangladesi esete, akikkel kapcsolatban a strasbourgi emberjogi bíróság elmarasztalta Magyarországot két férfi menedékkérelmének elutasítása miatt.
Vagyis a Magyar Helsinki Bizottság politikai legitimáció nélkül alapvetően befolyásolni kívánja a politikai döntéshozatalt, ugyanis a "hajmeresztő" ítélet elvitatja egy szuverén országtól, hogy kit enged be a területére – mondta a kormányszóvivő.
Azt is mondta, hogy komoly politikai és igazságszolgáltatási nyomás nehezedik Magyarországra, hogy változtassa meg a magatartását az illegális bevándorlás kérdésében:
Sokakat bánt, hogy hatékony határvédelmi rendszert építettünk ki.
Szerinte a kérdés az, hogy Európa miért nem akar a feltételeknek megfelelni, az Európai Néppárt pedig hatékony eszköz lehet arra, hogy ezen a területen is érdemi vita legyen Európa jövőjéről.
Mint mondta, ezt segítheti a visegrádi együttműködés is, amely az elmúlt másfél évben bebizonyította, hogy képes olyan forró kérdésekben együttműködni, mint a határvédelem vagy az élelmiszer-biztonság.