Az Oktatási Hivatal vizsgálata megállapította, hogy több külföldi egyetem is szabálytalanul működik, köztük „Soros György egyeteme is” – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök hozzátette: a külföldi diplomát is adó CEU külföldön nem folytat képzést, ami ellentétes a magyar szabályokkal.
Hiába milliárdos valaki, Magyarországon nem állhat a törvények fölött,
ennek az intézménynek is be kell tartania a jogszabályokat. A csalás, az csalás, akárki is követi el” – mondta a kormányfő.
Arra a kérdésre, hogy szerinte fél, egy év múlva is lesz-e Közép-európai Egyetem Magyarországon, Orbán Viktor azt válaszolta:
ez az amerikai és magyar kormány közötti tárgyaláson és megállapodáson múlik.
Megjegyezte, előzetesen nem keresték meg az amerikai kormányt az ügyben. A parlament előtt fekvő törvénymódosítási javaslatra utalva jelezte, egy külföldi egyetem magyarországi működéséhez kormányközi megállapodást kell kötni.
Arra a felvetésre, hogy a CEU-val is tárgyalnak-e majd, Orbán Viktor azt felelte: a CEU-nak csak be kell tartania a törvényeket,
velük nem kell tárgyalnunk, mert – lehet, hogy szeretnék, de – most még nem ők az amerikai kormány.
Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora a héten bejelentette, hogy Amerikába utazik, hogy támogatókat szerezzen.
A miniszterelnök a rádióban azt is mondta: a magyar egyetemeknek igazán van sérelmeznivalójuk, mert a tisztázatlan jogi állapot miatti helyzet nem fair. Egy magyar egyetem ugyanis egy diplomát, egy magyart ad ki, ehhez képest „van egy egyetem, amelyik Magyarországon működik, és kiad két diplomát, egy magyart meg egy amerikait” – fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte ez a magyar egyetemekkel szemben nem méltányos, mivel az intézmények között verseny van, és „felfoghatatlan, hogy miért kellene nekünk a saját magyar egyetemeinket hátrányba hozni”, és igazságtalan előnyt biztosítani külföldieknek.
A CEU ma közleményt adott ki, ebben azt írják, hogy 25 éve a törvényeket betartva vesznek részt a magyar felsőoktatásban.
A miniszterelnök beszélt a bevándorlás kérdéséről is. Mint fogalmazott, Magyarország bevándorlásügyben az első pillanattól kezdve a jó kérdéseket tette fel és a jó válaszokat adta meg, a Nyugat pedig egy-két év késéssel követ bennünket.
Magyarország egyszerre védi saját és Európa külső határát,
ha nem ezt tenné, akkor megnézhetnék magukat az osztrákok meg a németek. Ausztriában és Németországban azonban ma – bár a „politikai szemfényvesztés” miatt nem mondják – mindenki örül annak, hogy Magyarország megvédte a külső határokat – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: a magyar politikát a józan ész irányítja, ellentétben több más országgal, így „Magyarország nem egy átjáróház”, ahol ki-be lehet járkálni ellenőrzés nélkül.
A magyar migránspolitika nyugati követésére Orbán Viktor példaként említette, hogy körülbelül másfél éve javasolta a menekültek és a gazdasági migránsok EU-n kívüli különválasztását: „akkor mindenki eretnekséget kiáltott”, most pedig egyre több kormány szerint ez a jó megoldás.
Azt is mondta ugyanakkor: több mint tíz éve tart az a Soros György nevéhez köthető nemzetközi kampány, amely megpróbálja bebizonyítani, hogy nincs értelmük a határoknak; a nemzeteknek nincs joguk, hogy maguk mondják meg, kikkel akarnak együtt élni; a nemzetek fölé pedig nemzetközi jogintézményeket kell létrehozni, amelyek majd eldöntik, ki hol, kivel élhet együtt.
A miniszterelnök erkölcsileg tarthatatlannak nevezte a nem kormányzati szervezetekkel, nemzetközi hálózatokkal kapcsolatos helyzetet, kijelentve, hogy ezeknek semmi közük a civil szervezetekhez. Megtámadják a határt védő magyar rendőröket, katonákat – például migránsok bántalmazásával vádolják őket, ami „szemenszedett hazugság”–, ráadásul „nem vetik meg a pénzt” sem,
egy jól kiépített migránsbiznisz is zajlik”
– fogalmazott. Példaként hozta, hogy a két bangladesi menedékkérő ügyében hozott strasbourgi bírósági ítélet miatt ki kell fizetni egy nemzetközi hálózatnak a perköltségét. Ezt úgy értékelte, hogy ez a szervezet „nyerészkedett rajtunk”, ami „migránsbiznisz”, és ennek véget kell vetni. Sajnálatosnak nevezte, hogy a strasbourgi bíróság ehhez segédkezet nyújt, azt mondta, a testület döntései veszélyeztetik a magyarok biztonságát. Ezért javasolta a strasbourgi bíróság működésének megreformálását néhány fontos ponton.
Az emberi jogi egyezményből való esetleges kilépést firtató kérdésre úgy reagált: már több ország vetett fel kifogásokat, át kell tekinteni – ahogyan azt a magyar kormány soron következő ülésein meg is teszi –, hogy a tagállamok még mindig fennállónak látják-e azokat a célokat, amelyekért létrehozták ezt a bíróságot.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy
Európa a világ legjobb helye, de a jövő kihívásai bizonytalanná teszik az embereket,
ám erre az európai elit úgy reagál, hogy „leszúrja” őket. A radikális pártok megerősödése mögött is azt látja, hogy az európai emberek – okkal – bizonytalannak látják a jövőjüket. A magyar kormány legalább megnevezi a problémákat, és válaszokat ad rájuk, ezek legtöbbje pedig be is vált, így Magyarországon ma rendezettebbnek tűnik a jövő, mint gazdagabb európai államokban – mondta.
Szerinte ha egy politikus nem érti meg, hogy migránsügyben az emberek a határok megvédését, a közbiztonság helyreállítását akarják, azt elzavarják. Hivatkozott a március közepén tartott hollandiai parlamenti választásra, amely szerinte óriási áttörés volt:
azért maradhatott talpon a holland kormányzó párt, mert átvette a Magyarország által is követett politikát,
vagyis világosan kijelentette, hogy a migránsáradatot meg kell állítani. Akik nem ezt tették, mint például a holland szocialisták, azok eltűntek a süllyesztőben – mondta Orbán Viktor.
A rádióinterjúban szóba került a 2018-as költségvetés is, amellyel kapcsolatban a kormányfő kifejtette: nem a nagy ugrások, hanem a kiszámítható, tervezhető, hiteles, „lépésről lépésre lépjünk följebb” politika híve. Minden évben mindenki léphet egyet előre Magyarországon – mondta, úgy összegezve: az ország fejlődik, és a költségvetésnek is ezt kell szolgálnia a következő évben.