Kovács Zoltán azt mondta, az év második felében dűlőre kell jutni a migráció kérdésben, ezért próbálják Magyarországot arra kényszeríteni, hogy intézkedéseit vonja vissza.
Magyarország készen áll a tárgyalásokra,
de a migráció kérdésében kialakított álláspontjából nem enged - jelentette ki a kormányszóvivő.
Kovács Zoltán reagált Frans Timmermansnak a felsőoktatási törvény módosításáról és a civil szervezeteket érintő törvényről tett kijelentéseire is. Előbbiről azt mondta, a jogalkotási szakasz lezárult,
jogszabályt felfüggeszteni nem lehet, de ez nem jelenti azt, hogy nincs megoldás.
Tárgyalni kell, a miniszterelnök pedig kinevezte Altusz Kristófot erre a feladatra - tette hozzá. A kormány szerint nincsenek teljesíthetetlen feltételek a törvényben, amelynek célkitűzése, hogy minden Magyarországon működő egyetemre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak - közölte a szóvivő, hozzátéve, a "Soros-egyetem rektora és a Soros-szervezetek tudatosan félrevezetik a közvéleményt".
Kovács Zoltán arra a felvetésre, hogy az Egyesült Államok szerint alkotmányos szinten nincs lehetőség kormányközi megállapodásra, azt mondta, a törvény szövegében benne van, hogy bármely tagállam szintjén is lehet megállapodást kötni. Úgy fogalmazott,
a törvény módosításának semmilyen kapcsolata nincs a tanszabadsággal és az egyetemi autonómiával,
szabályozási kérdésről van szó.
A civil törvénnyel kapcsolatban azt mondta, a bevándorlást aktívan támogató szervezetek egyértelműen komoly külföldi finanszírozásban részesülnek, tehát külföldi befolyás alatt vannak, és
erről minden magyar állampolgárnak tudnia kell.
Az átláthatóság megteremtését célzó javaslatot a Fidesz-frakció benyújtotta, a kormány pedig támogatja - mondta. Kovács Zoltán megjegyezte, a törvény alapját egy az Egyesült Államokban 1930 évek óta létező úgynevezett FARA (Foreign Agents Registration Act - külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény) törvény adja, a magyar szabályozás azonban sok elemében enyhébb az amerikainál.
Az Európai Bizottság minden lehetséges eszközzel fel fog lépni az uniós alapértékek magyarországi védelme érdekében, bizonyos ügyekben még áprilisban döntés várható a következő lépésekről, a testület szerint azonban nem éri rendszerszintű fenyegetés a jogállamiságot Magyarországon - ezt jelentette ki korábban Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke.
eddig mindig nyitottak voltak a párbeszédre és az együttműködésre,
és ebben a tekintetben más a helyzet, mint Lengyelország esetében, amely elutasítja a dialógust a jogállamisági kérdésekben.
Újságírói kérdésre válaszolva Timmermans elmondta, abban is különbség van Lengyelország és Magyarország esete között, hogy úgy látják, előbbiben rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot, utóbbiban viszont egyelőre pusztán konkrét vitás kérdésekről folytatnak párbeszédet.
Lengyelország elutasítja az EB mindenfajta zsarolását, a testület messzemenően túllép hatáskörén - jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter.
Lengyelország sokszor hangsúlyozta, hogy nem egyezik bele az ilyen típusú zsarolásokba az EB részéről
- mondta el Waszczykowski. Úgy fogalmazott: az EB-nek őrködnie kellene az alapszerződésekben rögzített négy uniós szabadságelv felett, "de nem kellene olyan széles hatáskörrel rendelkeznie, mely révén a tagállamok minden történését felügyeli".
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek "szánalmas vádaskodásnak" minősítette Timmermans fellépését. Az EB alelnöke - mint a miniszter fogalmazott - "az elmúlt két évben azért támadta Magyarországot, mert a bizottság és az ő személyes álláspontja ellenére is
képesek voltunk eredményes választ adni az illegális bevándorlásra.