Kósa azt is kérte a kormánytól, mielőbb kezdjék el feldolgozni a válaszokat és közölni a részeredményeket annak érdekében, hogy az Országgyűlés még a tavaszi ülésszakban az emberek véleményének figyelembe vételével tudjon döntést hozni azokban a témákban, amelyeket a konzultáció érint.
A kormánynak június második hetében be kellene számolnia az eredményekről a frakcióvezető szerint.
Kósa arról is beszélt, hogy
a külföldi befolyás érvényre juttatásáért küzdő szervezetek ügyében is fontos a választók álláspontja.
Elmondta, hogy várhatóan az ülésszak utolsó hetében lesz zárószavazás a kérdésben, a törvényalkotási bizottság az előterjesztőkkel egyeztetve megállította a javaslat vitáját, ugyanis szeretnék megvárni a Velencei Bizottság előzetes szakbizottsági álláspontját, amely várhatóan 90 százalékban megegyezik majd a későbbi hivatalos jelentéssel. Az ez alapján felmerülő módosító javaslatokat is tudják még érvényesíteni a törvényalkotás során - tette hozzá.
A frakcióvezető azt is elmondta, hogy a parlament napirendjén számos adóügyi könnyítés, például a családi adókedvezmény további növelése is szerepel. Ez ellentmond annak a törekvésnek, hogy az unió közösségi szintre emelje az adópolitikát. Ebben is az emberek válaszára várnak.
A foglalkoztatásról szóló konzultációs kérdéseket azért hozta összefüggésbe a Ház munkájával, mert
pénteken kezdik tárgyalni a nyugdíjas szövetkezetekről szóló javaslatot, amely rugalmas, járulék- és adómentes munkavállalást biztosítana a szövetkezeti tagoknak. A munka után csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, minden más köztehertől mentes ez a konstrukció
- magyarázta Kósa Lajos.
A Fidesz politikusa ismertette, hogy hétfőig 1 millió 390 ezer ember nyilvánított véleményt a nemzeti konzultáció hat kérdésében. Az érintettek 93 százaléka postai úton juttatta el válaszát a kormányhoz, 6,5 százalék pedig az internetes kitöltést választotta. Minden idők legsikeresebb konzultációjával van dolgunk - értékelt.
Sajtótájékoztatóján Kósa Lajos kiemelte, hogy a 2018-as költségvetési javaslat támogatja a teljes foglalkoztatás megvalósulására irányuló gazdaságpolitikát és tovább erősíti a családok támogatását. A politikus kiemelte, hogy már a 2017-es büdzsén és a 2018-as indítványon is átvezetik a munkaadókkal és munkavállalókkal kötött megállapodást a minimálbérről és a szakmunkás bérminimumról. Másrészt
a jövő évi javaslat általános érvénnyel végigviszi a közszférában a béremeléseket,
ezért a frakció támogatja azt - tette hozzá.
A 2018-as előirányzatok mindazok mellett mindenhol magasabbak, mint a 2017-es volt, hogy a kormány tudja tartani az adócsökkentés politikáját, a gazdasági növekedésre alapoz és féken tartja az inflációt. Kósa kitért arra is, hogy
az első negyedéves adatok szerint a gazdasági növekedés 4,1 százalék volt az előző évhez képest, vagyis a gazdaság kitűnően teljesít, így a munkából élők bérfelzárkóztatását tovább tudják vinni.
Kósa Lajos jelezte azt is, hogy az adócsökkentés mellett az eljárási kérdésekben is további egyszerűsítéseket valósít meg a kabinet. A családok támogatása tovább erősödik a kétgyermekeseknek járó további kedvezmények és az otthonteremtési program révén.
A frakcióvezető közölte, hogy módosító javaslatokat tesznek arra is, hogy
az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése, így valamennyi sertéstermékre, például a zsírszalonnára is 5 százalékos áfát alkalmaznának.
Kérdésre azt válaszolta, hogy az egyeztetés része az eszközkezelősök kötelező kéményellenőrzésének díjmentessége is.
Kósa Lajos az elektronikus hírközlésre vonatkozó döntésről szólva fontos győzelemnek nevezte az uniós roamingdíjak eltörlését, utalva arra, hogy sokan egy-egy alkalmazás elindításával magas számlákba futottak bele a szomszédos országokba látogatva.
A roamingrém elmúlik a telefonunkból
- fogalmazott a frakcióvezető.
Kósa Lajos az erdőtörvény módosítását azzal magyarázta, hogy
összhangot kellett teremteni az erdőgazdálkodási és a környezetvédelmi szabályok között,
egy másfél hektáros, szántók közé szorult területen ugyanis máshogy érvényesülnek az előírások, mint egy több 100 hektáros összefüggő erdőben. A szabályokat az adottságokhoz kellett igazítani - jegyezte meg, méltatva azt is, hogy
a rendszerváltás óta több mint 10 százalékkal javult Magyarország erdősülése.