Elsőre látszólag a semmiből bukkant elő Emmanuel Macron, aki vasárnap megnyerte a franciaországi elnökválasztást. A korábbi (egyébként bukott) szocialista gazdasági miniszter sokáig esélytelen volt a választáson, azonban a jobbközép és kétségtelenül tekintélyes egykori miniszterelnök, Francois Fillon körül kirobbant botrányok az élre repítették.
A korábbi bankár és gazdasági miniszter
pályafutása azonban sok ponton kísértetiesen emlékeztetet Gyurcsány Ferenc életútjára és ideológiájára.
Az egyik legfőbb hasonlóság kettejük között a hatalomra kerülésük a módja. Macron 2014–2016 között volt a baloldali Manuel Valls kormányában gazdasági miniszter, majd látva a teljes kormányzati kudarcot tavaly augusztusban távozott a kormányból. Így a franciák egy jelentős része nem azonosította Francois Hollande elnökkel, ráadásul a kettejük viszonya jelentősen megromlott. Pedig Macron korábban Hollande tanácsadója is volt. Sokan azt mondták, hogy a háttérben úgymond fúrta egykori mentorát, állítólag Hollande nőügyét is ő juttatta el a bulvárújságoknak.
Gyurcsány Ferenc 2004 augusztusában mondott le a sportminiszteri tisztségéről, miután az MSZP súlyos vereséget szenvedett a júniusi európai parlamenti választáson.
Gyurcsány ügyesen farolt ki Medgyessy Péter miniszterelnök mögül,
akit később sikerült felállítania a kormányfői székből, majd a helyére ült. Gyurcsány Macronhoz hasonlóan a miniszterelnök legbelsőbb tanácsadói köréhez tartozott, és onnan sikerült kitörnie. Medgyessy Péter többször utalt arra, hogy Gyurcsány lényegében hátba támadta.
A politikai pályájuk előtt mindketten
az üzleti életben tevénykedtek.
Nagy vagyont szereztek (természetesen más-más úton: Gyurcsány a kommunista időkben KISZ-vezető volt, és kapcsolatait a rendszerváltás hajnalán gyárvásárlásokra hasznosította, Macron viszont a Rotschild-ház bankára volt), és milliárdosként politizálni kezdtek. Jelentős egyezés mutatkozik a két politikus között abban is, hogy Macron is úgynevezett harmadikutas szociáldemokrataként azonosítja magát. Ennek az ideológiai irányzatnak ismert (és természetesen egymástól különböző) személyiségei: Bill Clinton, Tony Blair és Gerhard Schröder. Mint ismert, Blair Gyurcsány mellett kampányolt 2006-ban, míg Schröder egy antirasszista tüntetésen mutatkozott együtt Gyurcsánnyal 2008-ban.
Szintén egyezik a véleményük az Európai Egyesült Államok létrehozásában. Macron a többsebességes, mélyebb integrációt képviselő unió mellett állt. Gyurcsány korábban azt mondta: „Mi a DK-ban történelmi távlatokban
Európai Egyesült Államokat szeretnénk.
Európai kormánnyal, kormányfővel, erős parlamenttel, a tagállami állam- és kormányfők parlamenti második kamarájával. Szerintünk az elkülönülés helyett az államok partnerségére, együttműködésére van szükség.” Vagyis, egyikük sem az erős nemzetállamok mellett foglalt állást.
Mindkét politikus előszeretettel mutatkozik a bulvármédiában. Gyurcsány 2004-es megválasztása óta sokszor szerepelt a hazai bulvársajtóban, sokszor a családjával együtt mutatták be. A volt szocialista miniszterelnök még egy szakácskönyvet is kiadott. Macron a francia sajtó egyik kedvence lett az elmúlt hónapokban, és a sajtónak a megválasztásában is döntő szerepe volt, mivel a számára kellemetlen információkról szinte egyáltalán nem írtak. Sőt, megszerezte magának a legismertebb francia paparazzót, így már az ő kedvére készít fotókat, amint éppen feleségével kéz a kézben andalognak a tengerparton, a lemenő nappal a hátuk mögött. Emellett furcsa bulvárszereplésekkel is próbálkoztak. Gyurcsány parlamenti táncos számára egy tudatosan a sajtóhoz eljuttatott videóból sokan emlékeznek. Macron pedig egy 20 évvel korábbi, iskolai színjátszóköri kínos bohóckodásával próbált szavazókat szerezni.
A két politikus között abban is komoly hasonlóság van, hogy szívesen relativizálják a saját országuk kultúráját, történelmét és hagyományait. Macron korábban úgy fogalmazott, hogy
véget kell vetni annak a nézetnek, hogy a francia kultúra mindenekfölött áll.
Ehhez hasonló kijelentésre ragadtatta magát Gyurcsány, amikor Angela Merkel 2007-ben Magyarországon járt. A volt miniszterelnök akkor azt tudta összesen mondani a Szent Koronáról: „Az az igazság, hogy én mélyen ellenzem, hogy itt van. Szerintem ez a parlament a köztársaság parlamentje, és nem jó a királyság jelképét idehozni. A jobboldali konzervatív kormány döntött így, Orbán miniszterelnök úr. Mi meg nem akartuk elvinni, mert az nem szép, hogy hozzuk meg visszük. Akkor maradjon itt.”
Macron jelentős botrányt okozott azzal a megjegyzésével is, hogy lekicsinylően beszélt a franciák kedvelt nemzeti ételéről, a burgundi marharaguról. Valamint bocsánatot kért a francia gyarmatosításért is, ami ott sokkal bonyolultabb kérdés annál, hogy egy általános bocsánatkérésre lehessen egyszerűsíteni. Gyurcsánynak is több olyan kijelentése volt, amivel a magyarok egy jelentős részének az érzékenységét sértette. Az egyik ilyen, hogy a DK elnöke a mai napig kitart azon álláspontja mellett, hogy
a határon túli magyaroktól el kell venni a szavazati jogot.
Gyurcsány egy 2013-as beszédében pedig kijelentette, „mi vagyunk Szent István igazi hazafias örökösei”.