Lehel László: Hibát követtem el, vállalom a felelősséget

Lehel László, az Ökumenkius szervezet elnöke ad interjúzt Koncsek Ritának 2015 november 26-án

Öt napja írták meg az újságok, hogy Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója, evangélikus lelkész ügynök volt. „Filozófus" néven tartották nyilván az állambiztonságiak. Most a Kötőszó evangélikus közéleti blognak mesélte el, hogyan látja ő azokat az éveket.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Lehel László a Kötőszó kérdésére elmondta, hogy eddig többek között azért nem szólalt meg az ügy kapcsán, mert először a kollégáinak szerette volna elmondani, hogy mi történt.

Őszintén és részletesen elmondtam nekik mindent, hiszen felelős vagyok egy több mint háromszáz fős közösségért. Visszaléptem a pozíciómból, és tisztában vagyok azzal is, hogy választ kell adnom a most felvetődő kérdésekre. Az Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS) az elmúlt évtizedekben sokat tett le az asztalra, tiszteletre méltó emberek sokasága segítette és segíti most is a munkánkat. Mindez olyan érték, amit sem kockára tenni, sem pedig veszni hagyni nem szabad. Úgy gondolom, ebben a helyzetben egy pillanatig nem volt kérdés, hogy vállalom a nyilvánosságot, de az sem, hogy a saját közösségem lesz az első

– mondta az időközben lemondott elnök.

Felfigyeltek rá, hogy értékes munkát végez

Lehel László arról is beszélt, hogy baráti jellegű beszélgetést kezdeményeztek vele, azt mondták az állambiztonságiak, hogy felfigyeltek arra, hogy aktív és értékes munkát végez az evangélikus gyülekezetben.

Azt mondták, azzal a feladattal bízták meg őket, hogy segítsék az állam és az egyházak együttműködését. És az is szóba került, hogy a munkámmal elősegíthetem, hogy külföldön pozitívan ítéljék meg azt az erőfeszítést, amit a magyar állam az egyházakkal való viszony rendezésére fordít.

Arra a kérdésre, hogy nem kételkedett-e, elhitte-e, hogy csak a Dunaharasztiban végzett munkájára figyeltek fel, azt mondta, hogy nem kételkedett, neki ezt mondták. Lelkészként rengeteg nehézséggel szembesült. A gyülekezet alig működött, ezért tudatos szervezéssel szólította meg a híveket.

Címlistát készítettem, leveleket írtam, hívogattam őket, és ezt követően be is hívtak az Állami Egyházügyi Hivatalba (ÁEH), és kérdőre vontak,

hogy miért írogatok leveleket a híveknek, miért akarok új templomot építeni? Arra intettek, hogy nem kellene ennyit nyüzsögni, legyen elég annyi hívő, amennyi vasárnaponként elmegy a gyülekezetbe – mondta Lehel László.

Lehel azt mesélte a Kötőszónak, hogy azért sem gyanakodott, mert azok, akik megkeresték, az ÁEH munkatársainál lényegesen felvilágosultabb, korszerűbb gondolkodású emberek voltak. Nem arra kérték, hogy hanyagolja el az ifjúsággal kapcsolatos lelkészi munkáját, hanem éppen ellenkezőjére.

Akkor nem gondolt arra, hogy információszerzésre használják. Amikor pedig ez tudatosult benne, akkor igyekezett eltávolodni az állambiztonsági szolgálattól.

Lehetőségek nyíltak előtte

A Kötőszó kérdésére, hogy miért azt az utat választotta, hogy szolgálja a kommunista rendszert, azt mondta, hogy "az állambiztonsággal való kapcsolatom jelentős része az egyházak nemzetközi tevékenységét érintette. Többször jártam külföldön, több országban voltak egyházi kapcsolataim.

1984-ben Budapesten tartotta nagygyűlését a Lutheránus Világszövetség, leginkább ez a vonal érdekelte őket. Abban kérték a közreműködésemet, hogy a világeseménnyel kapcsolatban Magyarországról pozitív kép alakuljon ki külföldön.

Én azt érzékeltem, hogy

lehetőségek nyílnak előttem, bátrabban végezhetem a lelkészi munkámat, ez a kapcsolat a korábbinál nagyobb szabadságot biztosított

nekem ezen a területen. Nem vegzált az ÁEH, hagytak dolgozni, és ezt a mozgásteret igyekeztem kihasználni a gyülekezeti munkámban. Ezért nem mondtam nemet a megkeresésre" – mondta.
Azt is elmesélte, hogy időről időre két ember kereste fel, az is előfordult, hogy a dunaharaszti lelkészi hivatalban beszélgettek.

Írásban sosem jelentett, a jelenlétében nem készültek feljegyzések, hogy utólag mit írtak le, arról nem tud.

A püspököt is tájékoztatta a megkeresésről

Arra kérdésre, hogy nem volt-e lelkiismeret-furdalása, illetve hogy hogyan tudta összeegyeztetni a ügynöki tevékenységet a lelkészi hivatással, elmondta, hogy a

megkeresése után azonnal tájékoztatta az akkori püspökét, Káldy Zoltánt, aki megnyugtatta, hogy nyugodtan csinálja. Arról nem tudott, hogy ő is beszervezett ügynök volt.

Már 2014-ben színt vallott volna

A Kötőszó emlékeztette, hogy az Élet és Irodalom egy 2006-ban, az evangélikus egyház beszervezett ügynökeiről szóló cikkében megemlíti a „Filozófust", majd a Luther Kiadó Háló 2. címmel, 2014-ben kiadta az MEE által működtetett, az egyház vezetőinek ügynökmúltját, illetve érintettségét kutató bizottság összefoglaló jelentését. Ebben a kötetben ugyancsak megemlítik a „Filozófus" fedőnéven hálózati személyként tevékenykedő evangélikus lelkészt. A kérdésre, hogy ekkor nem érezte-e úgy, hogy fel kellene tárnia az igazságot, azt válaszolta Lehel László, hogy a

Háló 2. kötet megjelenése után, vagyis 2014-ben az evangélikus egyházi vezetőkkel több beszélgetésben szóba került a Filozófus fedőnevű ügynök azonosítása. Vállaltam, hogy én voltam, és vállaltam, hogy állok az egyház imént említett tényfeltáró bizottsága rendelkezésére. A mai napig nem keresték fel, erre most fog sor kerülni – mondta a lelkész.

Sosem jelentette fel Lukácsot

A Kötőszó rákérdezett arra is, hogy megpróbálta-e az észak-koreai hatóságoknál ellehetetleníteni Lukács Csabát, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársát, a Magyar Nemzetben megjelent cikk szerzőjét. Lehel azt mondta, hogy soha nem tett ilyet,

a cikkben említett feljelentés nem létezik, és ennek kapcsán jogi lépéseket fog tenni.

Az a fontos, hogy a segélyszervezet munkája folytatódjon

Lehel László beszélt arról is, hogy önként függesztette fel a tevékenységét a MÖS-ben, hogy magánemberként tudjon válaszolni az őt ért vádakra, ez a felfüggesztés ideiglenes, de amennyiben végleg megrendül irányába a bizalom, vállalja – mondta a lelkész. Számára az a fontos, hogy a segélyszervezet értékes munkája folytatódhasson.

Nehéz volt ez a kereszt

Az interjú végén elmeséli, hogy az évek alatt sok fájdalmat, nyugtalanságot okozott neki ez a "kereszt". Most pedig nem tehet mást, mint megköveti azokat, akik csalódtak benne.

Ami történt, azt nem lehet semmissé tenni, de arra kérek mindenkit, hogy amikor megítélnek, a mérleg másik serpenyőjébe tegyék bele mindazt, amit az elmúlt évtizedekben a segélyszervezetben tettem. Az én életem java a közösségépítésről szól. Hibát is követtem el, szembe kell néznem önmagammal, és a tetteimért most nyilvánosan vállalom a felelősséget"

– zárta a beszélgetést Lehel László lelkész, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet lemondott elnök-igazgatója.

A cikket teljes terjedelemben itt olvashatják.