Nemcsak az orvoson és az Istenen, hanem a betegen is múlik, hogy túlél-e egy infarktust

Az elmúlt 20 évben 15 ezerről 6 ezerre csökkent a heveny szívinfarktus miatti halálozás száma Magyarországon – ez egyrészt annak köszönhető, hogy hihetetlen gyorsasággal fejlődik a szívgyógyászat, másrészt pedig annak, hogy Magyarországon 19 centrum alakult, ahol 24 órában fogadják a betegeket, és 60 perc alatt elérhető bárhonnan az országban a szívkatéterezés. Többek között erről is beszélgettünk dr. Merkely Bélával, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatójával.

Merkely Béla igazgató, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Fotó: Talán Csaba

Kezdjünk egy aktuális témával: ön az egészségügyi ellátásért felelős főorvosa a júliusban kezdődő vizes világbajnokságnak. Mikor kapta meg a feladatot, és összeállt-e már a teljes orvosi team?

A feladatot két évvel ezelőtt kaptam, ekkor választottak meg az idei világbajnokság orvosi ellátásért felelős vezetőjének. Nem idegen tőlem ez a terület, ugyanis évtizedeken át úsztam majd vízilabdáztam, és jelenleg is a vízilabdások orvosi bizottságának vagyok az elnöke. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán dolgozik az úszók csapatorvosa, és tavaly én kísértem el az úszókat Rióba. Az idei világbajnokságra két évvel ezelőtt kezdtük összeállítani az orvosi csapatot. Az egyetemen is hirdettünk, és csaknem 650 orvossal, szakdolgozóval és önkéntessel felállt a vizes világbajnokság teljes orvosi team-je. A szakorvosok és orvosok száma 200-220 között van, és körülbelül ennyien jelentkeztek önkéntesnek is. Mi adjuk a doppingvizsgálatokhoz a kísérő önkénteseket is, akik orvostanhallgatók. Így a doppingvizsgálatért felelős csapattal is együttműködünk. A feladatot egyébként a Semmelweis Kft. bonyolítja, amelynek egyszemélyes tulajdonosa a Semmelweis Egyetem - így az orvosi csapat felállítását és a beosztásokat is egyszerűen tudjuk menedzselni. A Semmelweis Egyetem a teljes infrastruktúrájával támogatja az ellátást.

Jelen vagyunk, és teljes egészségügyi ellátást nyújtunk az öt versenyhelyszínen – beleértve a balatonfüredi helyszínt is -, a nyolc edzéshelyszínen, és a harminc szállodában, ahol a sportolók és a világbajnokság résztvevői megszállnak.

A verseny kétszer két hétig tart, de ez egy-egy hét felkészülési idővel egészül ki – vagyis orvosaink hat hétig, a hét minden napján, 24 órában készenlétben állnak mindenhol.

Összeállt a vizes világbajnokság orvosi csapata Fotó: Talán Csaba

Jön a nyár, az igazi kánikula, a hőségriasztások, ilyenkor fokozottabban veszélyben vannak a szívbetegek, vagy kevésbé veszélyes számukra a forróság?

Az tény, hogy nyáron kevesebb beteg hal meg szívelégtelenségben, mint télen. Fontos azonban, hogy ilyenkor nagyon kell figyelni az idős szívbetegekre, ugyanis hajlamosak a kiszáradásra, az alacsony vérnyomás kialakulására, könnyen megszédülhetnek és az eszméletüket is elveszíthetik. Azt tanácsolom, hogy mindenki – különösen a szív- és érrendszeri betegek – bőségesen fogyasszon folyadékot, lehetőleg ásványvizet a hőségben. A kellő mennyiségű folyadék nyitva tartja az ereket, ez pedig segíti a szervek vérellátását. Ha napi 2-3 liter vizet iszik egy idős beteg, akkor a vérnyomását is szinten tarthatja – kevésbé ingadozhatnak az értékek. Mivel idős korban már az erek – így a szívkoszorúerek is – sokkal merevebbek, az érfalak kevésbé rugalmasak, ezért a szervezet a vízháztartásának változását sokkal nehezebben tolerálja.

Évtizedek óta halljuk, hogy Magyarországon a vezető megbetegedések és persze halálokok egyike a szív- és érrendszeri betegségek különböző formái. Eközben azt láthatjuk, hogy egyre többen ismerik fel a mozgás és az egészséges táplálkozás, valamint a dohányzásmentes élet előnyeit. Ez látszik-e már a statisztikán? Kevesebb-e az új szívbeteg az országban?

Összetettebb a probléma, de valóban sok minden látszik a statisztikákon. Elsősorban az, hogy az elmúlt húsz évben hét évvel javult a várható élettartam Magyarországon. Ebből körülbelül négy év a szív- és érrendszeri megbetegedésekben történő halálozás csökkenésének a következménye. Egyfelől kevesebben kapnak infarktust Magyarországon, másfelől pedig sokkal jobb a kezelése ma már a szívbetegségeknek.

Ma már az egész országban 24 órás infarktusellátás működik – minden régióban. Tizenkilenc centrumban látják el, és megállás nélkül fogadják a betegeket.

Ez óriási előrelépés, ugyanis egy infarktusos beteg - ha időben kórházba kerül -, ma Magyarországon 20-60 percen belül elvégzik a szívkatéterezést, megnyitják az elzáródott koszorúeret. Ez az idő – a 20-60 perc – nemzetközi viszonylatban is elfogadott. Talán emiatt is jelentősen kevesebben halnak meg heveny szívizominfarktusban Magyarországon - az elmúlt 20 évben ez 15 ezerről 6 ezerre csökkent. Azt viszont kétségtelen, hogy még mindig jelentős a kardiovaszkuláris halálozás aránya az országban – de ha Európa egészét nézzük, ebben a régióban mindig is magasabb volt a szívbetegek száma és aránya. Még mindig nagyon sok a beteg, de a jó ellátás és a megfelelő gyógyszeres kezelés mellett tovább tudunk a pácienseinknek megfelelő életkilátásokat biztosítani. Emellett számos beavatkozás segíti a betegek gyógyulását – ilyen a már említett katéteres koszorúér-megnyitás, a szívritmuszavarok katéteres ablációs kezelése – ilyenkor a szívritmuszavarért felelős területet keressük fel a mozgó szíven, és rádiófrekvenciás energiával nagyon célzottan gyógyítani tudjuk. Rendszeresen végzünk katéteres billentyűműtéteket, vagy újraélesztő berendezéseket – modern defibrillátorokat - ültetünk a betegbe. Ezek a beavatkozások jelentős mértékben meghosszabbíthatják a beteg várható élettartamát.

Ebben a régióban több a szívbeteg, mint Európa más részein Fotó: Talán Csaba

Említette, hogy Európán belül a mi régiónkban mindig is több volt a szívbeteg ember. Mi ennek az oka?

Egyrészt genetikai okai is vannak annak, hogy mindig is több volt a szív- és érrendszeri beteg Európa ezen régiójában.

Hiteles adatok szerint már az 1900-as évek elején is jóval több volt a kardiovaszkuláris beteg Magyarországon, és most is.

Másrészt környezeti okai is vannak a nagyobb számú megbetegedésnek. Nézzük meg, hogy hogyan étkezik egy magyar ember, és hasonlítsuk össze például egy francia étterem kínálatával. Egy párizsi étteremben körülbelül fele akkorák az adagok, mint egy magyar család vacsorája, ráadásul a tányéron van hal, zöldség, és isznak hozzá egy deci vörös- vagy fehérbort is. Talán emiatt is kerültek be a franciák a „nyolcvanasok klubjába".

Hová?

A „nyolcvanasok klubjába". Az az ország, ahol a születéskor várható időtartam 80 év felett van, bekerül ebbe a „klubba" – így szoktuk mondani.

Magyarország ebből a szempontból hányas „klubban" van?

Mi örülünk, ha 75 fölé tudunk menni, ami persze nagyon jó eredmény. De azért lássuk be, hogy könnyebb 68-ról 75-re felmenni, mint 75-ről 82-re.

A betegen is múlik, hogy túlél-e egy szívinfarktust Fotó: Talán Csaba

Az adatok alapján több mint felével csökkent a heveny szívinfarktusban meghalt emberek száma az országban. Ez azt jelenti, hogy ha valaki, mondjuk, a Békés megyei Pusztaföldváron kap szívinfarktust, nagyjából hasonló eséllyel éli túl, mintha Budapesten, a XIV. kerületben?

Azt gondolom, hogy igen. Nincs jelentős különbség a különböző régiók között. Talán a betegek egészségtudatosságában, egészségértésében van különbség, ha a megyéket, régiókat nézzük.

Azt szoktam mondani, hogy nemcsak az orvosokon és az Istenen múlik, hogy túléli-e valaki a szívinfarktust, vagy sem, hanem ez bizony a beteg hozzáállásától is függ.

Kezdjük azzal, hogy ha a betegnél felmerül a lehetősége egy esetleges jövőbeli szívbetegségnek – magas a koleszterinszintje, vagy a triglicerid szintje –, az orvos felírja a gyógyszereket. Ezt be is kell szedni, úgy, ahogy az orvos azt javasolja. Szedni kell a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket is, ha az orvos úgy rendeli. Azt is szoktuk tanácsolni, hogy rendszeresen mozogjon a páciens – heti minimálisan háromszor fél óra mozgás életmentő lehet, de a legoptimálisabb a heti ötszöri egy órás mozgás lenne. Rendkívül fontos, hogy a dohányzásról szokjon le a beteg. A cigarettázás jelentősen növeli az infarktus kialakulásának kockázatát. A betegek közül pedig van, aki betartja az orvosi utasításokat, beszedi a gyógyszereket, mozog, leszokik a dohányzásról, és van, aki nem. Tudja, az infarktus tekintetében van, amiben nincs változás: ma egy beteg még mindig az utolsó pillanatig vár az infarktusával, amíg orvoshoz fordul. Ez átlagosan négy óra. Tizenöt éve is ez volt a helyzet.

A nők átlagosan később mennek orvoshoz Fotó: Talán Csaba

De hát azt mondta, hogy átlagosan 60 perc alatt elérhető a szívkatéterezés Magyarországon...

Persze, ha a beteg hívja a mentőt vagy az orvost. De ha otthon ül, és vár, hátha elmúlik, akkor jelentősen károsodhat a szívnek az a területe, ahol elzáródik az ér. Még egyszer mondom:

miközben Magyarországon nagyon sokat fejlődött és javult a szívkoszorúér-betegek kezelése, addig az infarktus elszenvedését követően a várakozási idő nem változott. Átlagosan ugyanúgy négy óra múlva keresik fel az orvost, vagy hívják a mentőt, mint 15 éve.

Pedig a gyorsaság nagyon sokat számít. Emlékezetes a vízilabdázó Szívós Márton esete. Vízilabda mérkőzésen kapta az infarktusát. Egy órán belül itt volt a klinikán, megoperáltuk, beültettünk egy speciális hálót, amely nyitva tartja az eret. Hat héttel az infarktusa után elkezdtük a rehabilitációját, és három hónap múlva tagja volt a férfi válogatott csapatának, amely az EB-n második helyezést ért el. Ha valaki a lehető legrövidebb idő alatt kórházba kerül, akkor sokkal jobb eséllyel élhet teljesen egészséges életet az infarktus után, mintha órákat vár. Nehéz ma Magyarországon ugyanolyan eredményt elérni az infarktus kezelésében, mint mondjuk Ausztriában, ugyanis ott a betegek átlagosan 70 perccel az infarktus után hívják a mentőt. Így tehát sokkal jobbak az esélyek.

Mikor és miért nem hívják az orvost vagy a mentőt az emberek infarktus esetén?

Tudja, hogy a férfiak miért kerülnek korábban kórházba infarktus esetén? Mert a feleségük hívja az orvost. Aggódik a férjéért, félti. Ha látja, hogy rosszul van, szorít a mellkasa, megjelennek a tipikus tünetek, azonnal hívja a mentőt. Fordítva ez nem teljesen van így. Ha a feleség érzi rosszul magát, sokszor a férj nem is veszi észre. Persze, ennek az is lehet az oka, hogy a nőknél enyhébbek a tünetek, és ők kevesebbszer panaszkodnak.

Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a szívgyógyászat meglehetősen dinamikusan fejlődik. Hol áll a többi szakterület, tudományág mellett?

Azt gondolom, hogy a szívgyógyászat elmúlt negyedévszázada egy sikertörténet. A legdinamikusabban fejlődő orvosi terület. A szemészet, infektológia, ortopédia stb. is hasonlóan gyorsan fejlődik, de az életet veszélyeztető betegségek gyógyításának tekintetében egyértelműen a szívgyógyászatban van a legnagyobb előrelépés.

Fotó: Talán Csaba

Magyarországon is ugyanolyan gyógyulási lehetőségek állnak az emberek rendelkezésére, mint mondjuk az Egyesült Államokban vagy Franciaországban?

Én azt gondolom, hogy bizonyos szempontból meg is haladjuk némely európai ország ellátását. Nagy előny, hogy nálunk nagy centrumok jöttek létre, ahol az orvosok évente több száz műtétet végeznek – így nagy a gyakorlatuk is. Más, gazdagabb országokban, mint például Németországban ez nem így van. Ott decentralizált az ellátás. Sok ellátó intézmény működik, de egy orvosra kevesebb műtét jut. A magyar orvosok minden szempontból jól felkészültek. A közelmúltban meghívott Kínába a pekingi egyetem rektora, és elmondta, hogy létrehoztak egy hatalmas kórházat, egy óriási betegellátó intézményt, amelyben körülbelül 80 műtő van. Mindent oda centralizáltak – orvost és eszközt is. Így ugyanis sokkal olcsóbb az ellátás. Minden egy helyen van, maximális felkészültséggel, kellő számú orvossal, és persze megfelelő infrastruktúrával. A mi klinikánk, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika számos beavatkozás tekintetében a világ élvonalába tartozik. De Európában mindenképpen. Ha a szívátültetések számát nézzük, ez a klinika Európában a második legnagyobb. Azt gondolom, hogy Magyarországon ezekben a nagy centrumokban ugyanúgy adott minden lehetőség, mint más, gazdagabb országokban.

Fotó: Talán Csaba

Van elegendő pénz is?

Természetesen itt is van várólista – ha erre gondol. De az akut beavatkozásokhoz megvan a kellő finanszírozás. Az infarktus és a szívátültetés volumenkorlát nélküli, vagyis annyit katéterezünk, annyi szívet ültetünk át, amennyi lehetséges. Természetesen mindig van olyan terület, amelyre szívesen költenénk többet –nem mondom, hogy nem lennének kívánságaim. Például a katéteres szívritmuszavar kezelését és a katéteres billentyűműtétek számát érdemes lenne tovább növelni. Ezen kívül szeretnénk előrébb lépni a hordozható szív-tüdőmotor használatában is. Ezzel az eszközzel meg lehet kétszerezni, háromszorozni a sikeres újraélesztések számát. Mi a Semmelweis Egyetem Klinikájaként egyelőre azt tudjuk vállalni, hogy Budapesten és környékén a súlyos szívbetegekhez kivonulunk ezzel az eszközzel a kórházakba, rátesszük a szív-tüdőmotorra a beteget, behozzuk a klinikánkra, és addig az eszközön tartjuk, amíg nem tudjuk elvégezni a szívátültetést. Nehéz, komplex feladat, és nagy humán erőforrást igényel. Összességében viszont azt kell mondanom, hogy Magyarországon még a finanszírozási helyzet is az európai mezőny jobbik harmadában van.

A világon mindenhol elismerik a magyar szívgyógyászatot Fotó: Talán Csaba

A magyar kardiológia tevékenységét külföldön is elismerik?

Az Európai Kardiológus Társaságnak engem választottak a nemzeti társaságokért felelős alelnökévé. Erre nagyon régóta, több évtizede nem volt példa. Ez egy fontos elismerés valamennyi magyar szívgyógyásznak. Talán ez azt jelenti, hogy Európában is elismerik a magyar szívgyógyászatot.