Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Orbán Viktor miniszterelnök júliusban, az erdélyi Tusnádfürdőn tartott hagyományos előadásában Európa jövőjét vette górcső alá, és határozottan állást is foglalt annak egyes kérdéseiben. A miniszterelnök szerint a következő évek fontos kérdése, hogy Európa az európaiaké marad-e, illetve hogy milyen lehetőségek állnak majd rendelkezésre a magyar érdek képviseletére a közeli és távolabbi jövő Európai Uniójában.
A 2010 óta regnáló második és harmadik Orbán-kormány külpolitikájában a magyar érdekek hatékony képviseletét tűzte ki célul oly módon, hogy az egyetlen domináns ideológia bálványozása és egyoldalú elköteleződés helyett, a meglévő szövetségi rendszerek megtartása és megerősítése mellett, a geopolitikai elhelyezkedésünk szempontjából kulcsfontosságú országokat (Oroszország, Egyesült Államok, Kína, Törökország) érdekeltté tegye Magyarország stabilitásában és sikerében. Orbán szerint ebben a nemzeti önérdekből kiinduló, realista jellegű külpolitikában egyértelműen ellenérdekelt az EU-t eltérítő brüsszeli bürokrácia elitje, az ugyanis egyrészt saját létének megerősítésében, hatáskörének kiterjesztésében érdekelt; másrészt pedig az uniós intézményekben évtizedek alatt kialakult beidegződésekből következően hajlamos a legerősebb „régi” tagállamok álláspontját képviselni. Az újonnan csatlakozott tagállamoknak tehát jelenleg szükségszerűen gyengébb a brüsszeli érdekérvényesítő képessége, ami semmiképpen nem tekinthető fairnek a deklaráltan demokratikus alapokon nyugvó Európai Unióban. Az előbbi egyenlőtlenség miatt a további egyirányú hatalomátadás a tagállamoktól Brüsszel irányába a nemzeti önrendelkezés végletes, visszafordíthatatlan meggyengülését hozná magával.
Úgy tűnik, hogy Magyarország miniszterelnöke nem a levegőbe beszél: a Project 28 felmérés tanúsága szerint a magyarok 61 százaléka megakadályozná, hogy Brüsszel a nemzetállami jogkörök rovására több hatalmat szerezzen. A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy az európai polgárok többsége szerint a tagállamoknak vissza kell nyerniük szuverenitásukat a brüsszeli elittől, a választott nemzetállami vezetőknek tehát célszerű volna ebben az irányban gondolkodni az Unió reformját illetően.
A Századvég idén másodjára készítette el az összes tagállamra kiterjedő, 28.000 európai polgár megkérdezésével készült Project 28 kutatást, amely kulcsfontosságú témákban kérte ki az európai polgárok véleményét.
A felmérés keretében a válaszadóknak abban a kérdésben is állást kellett foglalniuk, hogy hogyan szavaznának az országuk EU-tagságáról szóló népszavazáson. Az összesített adatokból az derül ki, hogy az uniós polgárok közel kétharmada (64 százaléka) az Unióban maradás mellett döntene, míg 27 százalék inkább a kilépést választaná. A 2004-ben csatlakozott EU-s országokhoz hasonlóan Magyarországon az egyik legmagasabb az EU-tagság támogatottsága a lakosság körében, amit e felmérés is tükrözött (a megkérdezettek 79 százaléka maradna, mindössze 15 százalékuk lépne ki). A Project 28 eredményei szerint ugyanakkor az euroszkepticizmus mértéke Csehországban, Nagy-Britanniában, Görögországban, Svédországban és Finnországban a legerősebb. Azt hogy az európaiak Unió-pártiak, egy másik uniós felmérés, az Eurobarometer augusztusban közzétett (májusi) kutatása is alátámasztja: a 28 uniós tagállam összesített eredménye alapján a válaszadók 30 százaléka képzelné el az EU-n kívül országa jövőjét, míg 60 százalékuk az EU-n belül.
A Project 28 kutatás arra is rákérdezett, hogy az uniós polgárok a nemzeti szuverenitás megerősítését vagy inkább az Európai Unió jogköreinek kiterjesztését támogatnák. A kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a megkérdezettek több mint fele az erős tagállamokat preferálja, míg Brüsszel további térnyerését a válaszadók 36 százaléka tartja kívánatosnak.
Az országonkénti bontást vizsgálva kijelenthető, hogy a magyarok a leginkább elutasítóak Brüsszel hatalmának erősítésével szemben, a britekkel, a csehekkel, a horvátokkal, a bolgárokkal és a lengyelekkel egyetemben. Az eurózónához csatlakozott uniós tagállamok az önálló monetáris politikáról való lemondással, gazdaságpolitikai szuverenitásuk jelentős részéről mondtak le, így számukra elemi érdek az, hogy uniós szinten találjanak megoldást az elsősorban gazdasági problémákra. A felmérésben is ez a szándék tükröződik, hiszen az eurózóna sok tagállamában, így Luxemburgban, Litvániában, Szlovákiában, Cipruson és Spanyolországban a megkérdezettek több mint 50 százaléka adna több jogosítványt az Unió kezébe. Egyúttal Szlovéniában, Észtországban, Hollandiában, Máltán és Belgiumban is az átlagnál nagyobb arányban mondták azt a felmérésben részt vevők, hogy az EU-nak több hatalmat kellene adni.
A visegrádi országok vezetői rendszeresen megerősítik elkötelezettségüket a nemzeti szuverenitás mellett, ugyanakkor a közvélemény szempontjából Szlovákia ezúttal kivételt jelent, mivel a felmérésben részt vevők mindössze 32 százaléka vélte úgy, hogy az EU-ban erős nemzeti hatáskörökre van szükség. Csehországban és Magyarországon a választók elsöprően magas arányban (65, illetve 61 százalék), Lengyelországban pedig a válaszadók 55 százaléka támogatja a nemzetállamok hatalmának megerősítését.
Az EU alapító hat országában kifejezetten megosztó eredmények születtek. Míg a Benelux államok (Luxemburg, Hollandia, Belgium) a nemzetállami jogkörök kibővítésével szemben az uniót támogatják, Franciaországban, Németországban és Olaszországban azok vannak többségben, akik a nemzetállamok kompetenciáit bővítenék. A felmérés egyik, meglepetésnek is tekinthető eredménye, hogy Németországban a válaszadók fele több hatalmat adna a tagállamoknak, míg 37 százalékuk bővítené az Unió kompetenciáit. Ennek tükrében érthető, hogy a szociáldemokrata német kancellárjelölt, Martin Schulz „több Európát” követelő kampányával nem tudja magához csábítani a német választókat, és népszerűsége folyamatosan elmarad az előzetes várakozásoktól. A felmérés azt is kimutatta, hogy Franciaországban a hagyományoknak megfelelően erős a nemzeti szuverenitás támogatottsága (csupán 31 százalék adna több hatalmat az EU-nak, míg 51 százalék a tagállamoknak) ami megkérdőjelezi, hogy Emmanuel Macron új francia elnöknek sikerül-e véghezvinni az Európai Unió központosításával kapcsolatos terveit.
A költségvetési problémákkal szenvedő mediterrán országok közül Spanyolországban a leginkább támogatott az Unió hatalmának bővítése (51-37 százalékos arányban), ami a több évig tartó, megszorításokon alapuló, de makrogazdasági szempontból inkább sikeresnek tekinthető válságkezelésnek is köszönhető. Meglepő módon azonban Görögországban ugyanolyan százalékos arányban oszlik meg (43-43 százalék) az unió és a tagállami hatáskör támogatottsága, dacára annak, hogy a görög adósságfinanszírozás fejében gyakorlatilag megfosztották az országot gazdaságpolitikai önállóságától, ráadásul a dinamikus gazdasági növekedés is hosszú ideje csak álom a Balkán-félsziget déli csücskében. A skandináv országok is azon országcsoportok közé tartoznak, amelyek nem lelkesednek túlzottan az unió hatalmának kiterjesztéséért. Dániában egyenlően oszlanak meg a vélemények (44-44 százalék), Svédországban 41 százalék, Finnországban 55 százalék inkább a nemzetállami hatásköröket támogatja.
A Project 28 kutatásainak eredménye szerint a fiatalok (18-29 év közöttiek) kétharmada egy esetleges népszavazás esetén az EU-ban való bennmaradásra szavazna, ugyanakkor relatív többségük megerősítené a nemzeti szuverenitást a gazdaság, a bevándorlás és az energiapolitika területén is. A korcsoportos lebontást megvizsgálva elmondható, hogy az idősebb korosztály nagyobb hányada támogatja a nemzetállamok hatalmának visszaszerzését: míg a 18-29 éves korosztály 45 százaléka, addig a 60 év felettiek 55 százaléka.
Általánosságban véve kijelenthető, hogy az európai polgárok többsége Unió-párti, ugyanakkor nem kíván több hatalmat adni a brüsszeli elit kezébe, hanem erős nemzetállamok erős Európáját szeretné látni. A felmérés eredményeképpen kiderült, hogy Szlovákia kivételével a visegrádi országokban kiemelkedően magas a nemzeti szuverenitás támogatottsága és a franciák, olaszok, németek többsége sem hisz abban, hogy Európa jövője Brüsszel felduzzasztásában lenne. Végeredményben az Európai Unió jövője az európai polgárok kezében van: ezért végzetes hiba figyelmen kívül hagyni a véleményüket.
Szerzők:
Agárdy Zsófia nemzetközi elemző, Századvég Alapítvány
Szabó Dávid József külügyi igazgató, Századvég Alapítvány
