Pesszimisták az uniós polgárok és elegük van a migránsválság kezeléséből

Az Európai Uniónak mihamarabb változtatnia kell a migrációs válság kezelésének jelenlegi módján, és előtérbe kell helyeznie a külső határok hatékony védelmét - derült ki a Századvég közvélemény-kutatásából, amit 28 uniós tagállamban végeztek el. A felmérés szerint az uniós polgárok mind a bevándorlásügyet, mind az energia- és rezsiköltségek megállapítását a tagállamok hatáskörében szeretné látni.

A Századvég Alapítvány 2017 tavaszán közvélemény-kutatást végzett az Európai Unió megítéléséről a tagállamok felnőtt korú lakosainak körében. A Project 28 felmérés keretében országonként 1000, véletlenszerűen kiválasztott polgárt kérdeztek meg. A kutatás többek között olyan témákat érint, mint az unió gazdasági helyzete, az uniós tagság kérdése, a migrációs válság kezelése, az uniós határok védelmének szükségessége, valamint az EU és a tagállamok hatáskörének felosztása bizonyos szakpolitikai területeken.

Pesszimisták az uniós polgárok

Az EU gazdasági helyzetét tekintve megállapítható, hogy a lakosság alapvetően negatívan tekint a jövőbe. A kutatás összesített, az országok népességszámával súlyozott eredménye szerint

az uniós polgárok 41 százaléka gondolja úgy, hogy az EU gazdasági helyzete a következő években gyengülni fog,

míg csupán 22 százalékuk számol a gazdaság erősödésével. Az országok szerinti bontást szemlélve négy országot érdemes kiemelni.

Az unió gazdasági nagyhatalmának tekintett Németországban a polgárok véleménye gyakorlatilag teljes mértékben megegyezik az uniós átlaggal: a lakosság 41 százaléka szerint gyengülés várható az EU gazdaságában, míg 21 százalékuk szerint számíthatunk erősödésre. A gazdasági válság legnagyobb veszteseként számon tartott Görögországban nem meglepő módon a gyengüléssel számolók aránya (62 százalék) több, mint 20 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot, az erősödésben reménykedők aránya pedig csupán 9 százalék. A mérések alapján tehát Görögország polgárai a legpesszimistábbak a kérdést illetően.

Forrás: Századvég

A magyarok többsége bővüléssel számol

Magyarország esetében az általánosságban pozitív hazai gazdasági trend köszön vissza, hiszen a válaszadók legnagyobb csoportja, 43 százaléka a gazdaság élénkülésével számol – ezzel szemben gyengülésre csupán 37 százalék számít.

Az optimisták aránya hazánkban tehát kiemelkedő,

21 százalékkal meghaladja az uniós átlagot, s így Luxemburggal holtversenyben a második helyen áll az uniós gazdaság jövőjét pozitívan szemlélők között. Az Unión belül Máltán a legmagasabb, 55 százalékos a gazdaság erősödését várók száma.

Megbukott Brüsszel

Ami a migrációs válság kezelését illeti, az európai polgárok látványosan elégtelent adtak Brüsszelnek: az összesített adatok szerint az uniós polgárok 76 százaléka gondolja úgy, hogy az EU nem megfelelően kezeli a migrációs válságot, míg csupán 19 százaléka tekinti jónak vagy kiválónak a probléma kezelését.

Ráadásul egyetlen országban sem érte el a pozitív értékelések aránya az 50 százalékot,

vagyis még az e tekintetben legmegengedőbb máltai és ciprusi válaszadók sem tekinthetők elégedettnek az uniós migrációs politikával.

Érthető módon a válság által leginkább érintett Olaszországban és Görögországban a legmagasabb az elégedetlenek aránya: mindkét országban a válaszadók 89 százaléka gondolja úgy, hogy az EU gyengén kezeli a migrációs válságot. Kiemelkedően magas, 80 százalék feletti az elégedetlenek aránya Ausztriában, Szlovéniában, Észtországban és Csehországban is.

Forrás: Századvég

Elsöprő többség a határok védelme mellett

A migrációs válság kezelésének elengedhetetlen eleme az unió külső határainak védelme. Az uniós tagállamok összesített átlagát nézve a lakosság 79 százaléka gondolja úgy, hogy az Európai Uniónak hatékonyabban kellene védenie ezeket a határokat, s csupán 14 százalék nem ért egyet az állítással. A tagországok közül kiemelendő a visegrádi négyek – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia –, valamint Bulgária lakosságának véleménye.

Ezekben a tagállamokban ugyanis 90 százalék fölötti azoknak az aránya, akik szerint hatékonyabban kellene védeni a határokat.

Meglepő módon valamivel az uniós átlag alatt szerepelt Olaszország (75 százalék) és Spanyolország (64 százalék), pedig Görögországgal (89 százalék) együtt ennek a két tagállamnak is rendkívül fontos lenne a hatékony határvédelem. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint 2017. július 3-ig 101 210 migráns érkezett tengeri útvonalakon keresztül illegálisan Európába. A balkáni útvonal sikeres lezárásának következtében 85 százalékuk Olaszország, a maradék pedig Görögország, Ciprus és Spanyolország partjainál érte el a kontinenst.

A Földközi-tenger lezárását szeretné elérni Ausztria külügyminisztere és Magyarország is Forrás: AFP/Aris Messinis

Líbiában lehetne megoldani a problémát

A menekülés során a túlzsúfolt csónakoknak, a mohó embercsempészeknek és az áldozatokat felelőtlenül elindulásra buzdító NGO-knak felróható módon 2247 ember vesztette életét. Az illegális bevándorlás és a halálesetek számának csökkentése érdekében

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter hónapok óta a földközi-tengeri migrációs útvonal lezárását szorgalmazza,

melynek köszönhetően a politikust a nemzetközi közvélemény hevesen támadja.

Július 24-i nyilatkozatában Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kiállt osztrák kollégája mellett. Véleménye szerint az EU-nak hozzá kellene járulnia Líbia déli határainak megvédéséhez, és Líbiában kellene átmeneti táborokat létrehozni annak érdekében, hogy eldönthessék, ki jogosult arra, hogy Európába jöjjön. (Ez egyébként egybevág a 2015 óta következetesen képviselt magyar állásponttal.)

A legújabb hírek szerint Franciaország hotspotokat hoz létre Líbiában a menekültkérelmek elbírálására, mellyel bár kimondatlanul, de támogatja a magyar külügyminiszter álláspontját. Fájez esz-Szarrádzs, a líbiai nemzeti egységkormány miniszterelnöke pedig Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel közös találkozóján maga is kiemelte, hogy a líbiai partok ellenőrzése mellett szükség van az ország déli határainak védelmére is, hogy az odaérkezőket visszairányíthassák származási országaikba.

Forrás: Századvég

A migrációs válság sikertelen, EU-s szintű kezelése felveti a kérdést, hogy kinek a hatáskörébe kellene tartoznia ennek a területnek. A Századvég közvélemény-kutatása alapján

az unió lakosságának 51 százaléka látja úgy, hogy a bevándorlásügynek a nemzetállamok felelősségi körébe kellene tartoznia,

míg 41 százalékuk gondolja úgy, hogy az EU hatáskörébe. A nemzetállami hatáskört támogatók aránya Bulgáriában a legmagasabb (64 százalék), míg Belgiumban a legalacsonyabb (34 százalék).

Forrás: Századvég

A kutatás az uniós és a nemzetállami hatásköröket illetően kitért az energia- és rezsiköltségek megállapítására is. A tagállamok összesített eredménye alapján az uniós lakosság 60 százaléka vélekedik úgy, hogy ennek a területnek is a nemzetállamok felelősségi körébe kellene tartoznia, míg csupán 32 százalékuk adná az EU kezébe az ügyet.

A nemzetállami hatáskör támogatottsága a tagállamok között Magyarországon a második legmagasabb (76 százalék),

mely feltehetően a rezsicsökkentés politikájának köszönhető.

Forrás: Századvég

A közvélemény-kutatás eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy az Európai Uniónak mihamarabb változtatnia kell a migrációs válság kezelésének jelenlegi módján, és előtérbe kell helyeznie a külső határok hatékony védelmét. Amennyiben ez nem történik meg,

az unió polgárainak elégedetlensége tovább nőhet, mely fokozhatja a társadalmakon belül már meglévő feszültségeket.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a lakosság mind a bevándorlásügyet, mind az energia- és rezsiköltségek megállapítását a tagállamok hatáskörében szeretné látni. Ahhoz, hogy az Európai Unió működésébe vetett bizalom ne sérüljön tovább, az uniós döntéshozóknak célszerű lenne a jövőben a polgárok véleményének és akaratának figyelembe vételével cselekedniük.

Osztrovszky Edina, a Századvég Alapítvány nemzetközi elemzője

Szabó Dávid József, a Századvég Alapítvány külügyi igazgatója