Az első pontban arról lehet nyilatkozni, támogatják-e, hogy
Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is.
Egy két évvel ezelőtti írására hivatkozva azt írták: Soros hosszú évek óta azon dolgozik, hogy megváltoztassa Európát és az európai társadalmakat. Célját más civilizációs hátterű embertömegek betelepítésével akarja elérni. Terve bemutatásakor így fogalmazott: „az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente”.
Hozzátették: az Európai Parlament is támogatta az áttelepítési programokat, valamint a bevándorlási útvonalak létrehozását.
A második pont szerint Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is
el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.
Megjegyezték: a jól őrzött határok hatékony védelmet jelentenek az illegális bevándorlás ellen. Nem véletlen, hogy a Soros-tervnek fontos célja a határvédelmi kerítések lebontása, így a határ nyitása a bevándorlók előtt. Idézték a milliárdost, aki úgy fogalmazott, hogy „a mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”.
A harmadik pont szerint „a Soros-terv része, hogy
a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra.
Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie”.
Soros György tavalyelőtti cikkét idézték: „ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani”. Megjegyezték: 2015-ben Brüsszelben döntés született arról, hogy első lépésként Magyarországnak 1294 bevándorlót kell befogadnia.
Hozzátették:
tavaly a bizottság felső határ nélküli elosztási kvótára tett javaslatot, Soros György javaslatával egybehangzóan létrejön az uniós Menekültügyi és Migrációs Ügynökség,
amely tovább gyengíti a nemzeti hatáskört a bevándorlás kérdésében. Ha a betelepítési kvóták életbe lépnek,
a magyaroknak már nem lesz beleszólásuk abba, hogy kivel élnek együtt a jövőben - írták.
A negyedik pontban azt lehet véleményezni, hogy „a Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy
minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt.
Magyarázatként megjegyezték: Soros szerint az EU-nak „biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket - és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak”.
Hozzátették: Soros tavaly Brüsszelben azt is javasolta, hogy az EU a migrációs válság megoldása érdekében
csökkentse a közép-európai országoknak járó mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat.
Soros György azt is el akarja érni, hogy
a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért - szól az ötödik kérdés.
Hozzáfűzték: Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy „aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása”.
Az Amnesty International többször is követelte annak az Ahmed H-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és ezért elítélték - írták.
A hatodik pont: a Soros-terv célja, hogy
az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon
annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.
Ehhez Soros György A nyílt társadalom című könyvét idézték, amely szerint „a nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül”. Megemlítették: a milliárdos arról is nyíltan beszélt, nem szabad feladnunk meggyőződésünket, hogy a migráció jót tesz Európának. Felszólította a nem kormányzati szervezeteket (NGO-k) és a vállalatokat, hogy legyenek a bevándorlás szponzorai. Arról is beszélt, hogy a kontinensnek végre aktív lépéseket kell tennie a nyílt társadalmak kialakítása érdekében - írták.
A hetedik pont szerint a Soros-terv része, hogy
politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket.
A magyarázat szerint a Soros-terv végrehajtásának legfőbb akadályai azok a kormányok, amelyek kiállnak a nemzeti függetlenség mellett, és fellépnek az illegális bevándorlás ellen. Soros György ma még azért nem tud évente egymillió bevándorlót Európába hozni, mert vannak olyan kormányok, amelyek tiltakoznak ez ellen - írták.
A magyar kormány eleget tesz a schengeni megállapodásnak, amikor megvédi a határokat, és kerítést épít, így nehezítve a Soros-terv végrehajtását.
Soros és több brüsszeli döntéshozó ezért támadja hazánkat - említették meg. Jelezték, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint azoknak a tagállamoknak, amelyek nem vesznek részt a betelepítési programban,
minden bevándorló után 78 millió forintos büntetést kellene fizetniük.
„Ez akkora összeg, amelyért egy magyar munkavállaló évtizedekig dolgozik” - írák.
A dátumot Kovács Zoltán kormányszóvivő jelentette be az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában.
Mint mondta,
Budapesten kezdik az ívek postázását.
Hozzátette: mivel "látszólag elvontabb kérdésről van szó", magyarázatokat is fűztek a felvetésekhez.
Kovács Zoltán hangsúlyozta, ha nem vigyázunk, "fokról fokra beépülhetnek az Európai Unió eljárásrendjébe" a Soros-terv elemei, életveszélyes játéknak nevezve azt, ha illegális migránsok millióit engedik be az EU-ba és valakik ebben látják a jövőt.