Hagyománnyá vált mára a Kutatók Éjszakájának megszervezése. Mi a legfőbb mozgatórugója az eseménynek?
Kardon Béla: Az Európai Kutatók Éjszakája, Uniós kezdeményezésre indult 13 éve. Az a felismerés keltette életre, hogy a kontinens versenyképességét nagyban meghatározza a tudományos kutatás, az innovációs képesség fejlesztése. Ehhez viszont biztosítani kell a tudományos pályák utánpótlását, szükség van a fiatalok érdeklődésének felkeltésére a kutatói életpálya iránt.
Évről évre nő az érdeklődők, látogatók száma? Az idei évi rendezvénysorozat legfőbb sarokszámai hogyan alakulnak?
Kardon Béla: A látogatók számáról a rendezvény előtt természetesen nem lehet pontos adatunk, de a tendencia látszik, évről évre egyre többen kíváncsiak az eseménysorozatra.
Tavaly a Hétfa Kutatóintézet felmérése szerint több mint 70 000 látogatója volt a programoknak.
Idén hazánk 51 városában összesen 182 helyszínen több mint 2000 programmal várjuk az érdeklődőket. Köszönhetően a médiának, csak Magyarországon egymilliónál több emberhez jut el a kezdeményezés híre.
Mi lesz az idei év kiemelkedő újdonsága az országos programot tekintve?
Kardon Béla: Magyarországon a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont (RCISD) által vezetett konzorcium koordinálja a programokat. Kiemelt partnerünk az Ericsson az elmúlt évek hagyományait követve, idén is meghirdetett egy tematikus kihívást, ezúttal „Ericsson Drone Challenge" néven. A résztvevők házilag tervezett vagy átalakított drónokkal nevezhetnek, és szakemberek útmutatásai alapján programozhatják is ezeket. A Bay Zoltán Kutatóközpont például virtuális valóság bemutatóval, tűzijátékkal, lézer show-al várja a lelkes fiatalokat, gyermekeket és szüleiket.
Hatékony eszköz egy ilyen programsorozat a tudomány népszerűsítésére?
Kardon Béla: A Kutatók Éjszakája magukat a kutatókat és az életpályát egyaránt népszerűsíti. Cél, hogy a fiatalok lássák, a tudomány érdekes, a kutató pedig hétköznapi ember, nem egy csodabogár. Sok rendkívül tehetséges fiatal magyar kutató él közöttünk, és az ő bemutatkozásuk és példájuk felkeltheti a kutatói pálya iránti vonzódást a fiatal generációk tehetségeiben.
Akkor sikeres a programunk, ha a kilátogatók megtapasztalják, hogy a tudomány tud jó, érdekes, cool és trendi lenni.
A programok előkészítése során fontos szempont, hogy a kutatókkal saját környezetükben, az egyetemeken, a kutatóintézetekben, a levéltárakban, az ipari laboratóriumokban találkozhassanak a fiatalok, de sok helyen, mint például a Nők a Tudományban Egyesületnél, az utcára viszik a tudományt. Erre példa a már hagyományosan a Kutatók Éjszakáját megelőzően szervezett utcai „villámcsődület", amikor Zsíros László Róbert, a népszerű Szertár blog gazdája, járókelőket megszólítva végez kísérleteket.
Miért kiemelten fontos az idei évi rendezvény a Bay kutatóközpont számára?
Grasselli Norbert: A Kutatók Éjszakája minden évben fontos számunkra, ám az idei évi esemény kitüntetett figyelmet kap. idén indul el ugyanis megalapításunk 25. jubileuma kapcsán szervezett ünnepi évadunk. Mostani programjaink így különösen színesnek és érdekesnek ígérkeznek, hiszen virtuális valósággal, lézer show-val, tűzijátékkal, és egy különleges kerekasztal beszélgetéssel várjuk az érdeklődőket.
Mi az idei év Bay programjainak koncepciója? Lesz az idei évben kiemelkedő újdonság?
Grasselli Norbert: Összesen három helyszínen várják kollégáim a kilátogatókat - Budapesten, Miskolcon és Szegeden. Mindhárom helyszínen lesz lézerfényfestés, hiszen a lézertechnológia mindennapi munkánk része. Budapesten tűzijáték is lesz, amely már a BAY 25. évfordulója előtti tisztelgés is egyben. Idei évi újdonságunk a Virtuális Valóság program Miskolcon debütál, amely kézzel foghatóvá teszi a digitális teret.
Budapesti helyszínünk egy különleges kerekasztal beszélgetéssel is készül, ahol Böjte Csaba, Csapó Gábor, Demjén Ferenc, Kelényi Kolos, Koltai Lajos, Molnár Ferenc beszélget sikerről és kudarcról, tudományról és a távoli jövőről.
Hatékony eszköz egy ilyen programsorozat a tudomány népszerűsítésére?
Grasselli Norbert-Kardon Béla: Mindenképp, hiszen az emberek a 21. században eltávolodtak egy kicsit a tudomány világától. Fontos azonban, hogy lássák és értsék, hogy
a kutatás és innováció mindennapi életük része, meghatározva szinte minden egyes pillanatát.
Ez az esemény többek közt ezt a célt is szolgálja, látványos, izgalmas és szórakoztató módon.