Nébih: Új intézkedéseket rendelhetnek el a sertéspestis miatt

Fertőtlenítő kapun halad át egy kamion a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen 2014. március 6-án. Az afrikai sertéspestis (ASP) vírus Magyarországra történő behurcolásának megakadályozása érdekében fertőtlenítik a gépjárműveket a magyar-ukrán határon. Záhony, Beregsurány, Tiszabecs, Lónya, és Barabás határállomásokon belépő tehergépkocsiknak fertőtlenítőkapun, a személygépjárműveknek, buszoknak és egyéb járműveknek pedig kerékfertőtlenítőn kell áthajtaniuk

Az afrikai sertéspestis behurcolásának megelőzését, megjelenésének minél korábbi észlelését, illetve a sertésállományok védelmét Magyarországon több intézkedés is célozza, a járványhelyzet alakulásának függvényében azonban továbbiakat is elrendelhetnek az ukrán határ mentén.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy az ukrán-magyar határ melletti Tiszaújlakon működő sertéstelepen augusztus 28-án 10 állat hullott el afrikai sertéspestis (ASP) megbetegedésben.

A Nébih szerint a betegség vírusa fertőzött vaddisznók, fertőzött házisertések illegális szállításával vagy az azokból készült húskészítményekkel kerülhet be Magyarországra.

Az ukrán-magyar határátkelőhelyeken 2014 óta fertőtlenítik az országba belépő járműveket, és fokozottan ellenőrzik a személyes poggyászt, az állati eredetű élelmiszereket pedig elkobozzák.

Belföldön is fokozottan figyelik a hatóságok az állatszállító járműveket az illegális szállítmányok kiszűrése érdekében. A vadászatra jogosultak közreműködésével 2014 óta zajlik a vaddisznóállomány vizsgálata.

Az országos főállatorvos egyik év eleji határozata további járványügyi intézkedésekről rendelkezett.

Az egész országban a sertések elpusztulását, vagy az afrikai sertéspestis gyanúját 24 órán belül jelentenie kell az állattartóknak az állategészségügyi szolgálat felé.

A vadászatra jogosultak kötelesek 24 órán belül bejelenteni az állategészségügyi hatóság felé minden elhullottan megtalált vaddisznót. Ezekből mintavétel történik az ASP vírusának kimutatására, illetve kizárására. Ezen kívül a betegnek tűnő, bágyadt, bizonytalan mozgású vagy senyves vaddisznókat diagnosztikai célból ki kell lőni.

Fertőtlenítő kapun halad át egy kamion a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen Forrás: MTI/Balázs Attila

Az ukrán határ mentén található egyes Szabolcs megyei településekre és vadgazdálkodási egységekre pedig elrendelték a vadászatra jogosultak számára a vaddisznótetemek szervezett keresését, a megtalált vaddisznók tetemeinek elásását, a vaddisznó kocák, illetve egy év alatti vaddisznók fokozott kilövését, a zsigerek ártalmatlanítását, illetve a vaddisznók etetésének korlátozását.

Az országos főállatorvosi határozatban felsorolt vadászterületekről valamennyi kilőtt vaddisznóból mintát kell küldeni afrikai sertéspestis kizárása érdekében, a vaddisznótest csak a vizsgálatot követően használható fel.

Az ukrán-magyar határ menti településeken felmérték a sertésállományokat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal irányításával. Az állategészségügyi szolgálat munkatársai felkeresték a legveszélyeztetettebb sertéstartó gazdaságokat, ellenőrizték (ellenőrzik) a telepek járványvédelmi zártságát, különös tekintettel a vaddisznóállományoktól történő izolációra, elrendelték a telep és az istállók bejáratánál történő fertőtlenítést, illetve ellenőrizték (ellenőrzik) a mosléketetés tilalmának betartását. Egyúttal tájékoztatást adnak az állattartóknak a betegség tüneteiről és a szükséges óvintézkedésekről.

Ebben a térségben a kültéren tartott sertésállományok tartási helyét kettős kerítéssel kell körülvenni a vadállománnyal való érintkezés megakadályozása érdekében.

Ellenkező esetben a kültéri tartást meg kell tiltani. Ezen kívül ajánlott a termőföldről származó gabona 30 napos, illetve az almozásra használt szalma 90 napos tárolása felhasználás előtt. Ezeket az intézkedéseket augusztusban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye román határ menti 10 kilométeres körzetében található településekre és vadgazdálkodási egységekre is kiterjesztették.