Ez a nemzeti konzultáció hét pontja

A Soros-terv részleteiről, a kötelező migránskvótáról, a határkerítés lebontásáról kérik ki a magyarok véleményét. A konzultációs íveket október elején postázzák.

A Magyar Idők tudomására jutott, pontosan milyen pontokban kérik ki a magyarok véleményét az október elején induló nemzeti konzultáció során. A lap azt írta, ezúttal

részletes magyarázatot is fűznek a konzultációs ívhez,

hogy a választópolgárok nagyobb rálátást kapjanak Soros György tevékenységéről, kijelentéseiről, a migrációt illető terveiről.

A lap szerint a konzultációs ívhez mellékelt magyarázat szerint Soros György évekkel ezelőtt megfogalmazott tervének része, hogy

több millió migránst telepítsen Európába, illetve Magyarországra.

A tájékoztató szerint az Európai Parlamenttel egy követ fújnak, céljuk, hogy évente legalább egymillió migránst hozzanak a kontinensre.

A határvédelmi kerítés komoly akadály a Soros-tervben – emlékeztet a Magyar Idők – vagyis a milliárdos spekuláns céljai között szerepel, hogy lebontassa a kerítést, szabad utat engedve ezzel a migránsoknak.

A kötelező migránskvótára is rákérdeznek, mint a Soros-terv újabb elemére. Eszerint az EU arra kötelezné a tagállamokat, hogy fogadjanak be migránsokat;

Magyarországnak 1294 migránst kellene befogadnia.

Ha a Soros akarata érvényre jut, a magyaroknak nem lesz beleszólásuk abba, kikkel akarnak együtt élni – emlékeztetett a lap.

A migránsok befogadása súlyos anyagi terhekkel járna, Magyarországnak évente 9 millió forintot kellene fizetnie segélyként minden migránsnak. Ez akkora terhet jelentene az országnak, hogy kizárólag hitelből tudná finanszírozni, amely visszafizetéséhez elkerülhetetlen az adóemelés.

A Soros-terv része az is, hogy a

migránsokra enyhébb jogszabályok vonatkozzanak.

A Magyar Idők a kormányra hivatkozva itt felidézte Ahmed H perét, aki a határt védő rendőrökre támadt, majd terrorcselekményért első fokon elítélte a bíróság. A migránsokat védő Amnesty International még kártérítést is fizettetne a magyar állammal.

A kultúrák közötti együttéléssel kapcsolatban az egyik kérdés kitér arra, elfogadható-e, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon az integráció érdekében.

A kormány a hetedik pontban arra kíváncsi, büntethetőek lennének-e azok az országok, amelyek visszautasítják a migránsok kötelező elosztását. Mint arra a konzultációs ív kitér: Soros György és több EU-s döntéshozó

azért támadja Magyarországot, mert a magyar kormány eleget tesz a schengeni megállapodásnak,

amikor megvédi a határokat és kerítést épít. Ez viszont akadályozza a Soros-terv mielőbbi végrehajtását.

Az alábbi kérdésekben dönthetnek arról, támogatják-e vagy sem:

• Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is.
• Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is tervezi, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.
• A Soros-terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie.
• A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt.
• Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.
• A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.
• A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket.