Mint mondta, ez nem lenne precedens nélküli, hiszen Görögországnak, Olaszországnak és Bulgáriának is komoly támogatást adott az Európai Unió a migrációs válsággal, a határvédelemmel összefüggésben. Ezért
szerinte ez Magyarország esetében is indokolt lenne.
Magyarország nem kért először, hanem cselekedett: amilyen hamar lehetett, felépítette a határkerítést, kiképzett és szolgálatba állított mintegy háromezer határvadászt, akik ma is a határon teljesítenek szolgálatot - fejtette ki a miniszter, jelezve, hogy ez a magyar költségvetésnek egy előre nem látható hatalmas, 270 milliárd forintos kiadás volt. Összevetésül megjegyezte, hogy 2017-ről 2018-ra a magyar oktatási kiadások - benne a pedagógusbérek 5 százalékos és a felsőoktatási dolgozók bérének 15 százalékos emelkedése - 117 milliárd forinttal nőnek.
Ehhez képest 270 milliárd forint „óriási summa”, és „nem azt mondjuk, hogy az egészet kérjük”, hanem „a szolidaritás jegyében - amiről az EU-ban, Brüsszelben mindig beszélnek - a felét”, hiszen
Magyarország a határai védelmével nemcsak saját polgárait, hanem minden európait is véd
- mondta. Persze Brüsszel azon az elvi állásponton van - folytatta Rogán Antal -, hogy kerítésért nem fizet, holott például
Bulgáriában részben támogatta a kerítésépítést.
Ám Magyarországnak vannak egyéb természetű kiadásai is, ezért a kormány készen áll a tárgyalásra, vitára az unióval - tette hozzá. Kijelentette: az nem működhet, hogy a szolidaritás egy irányú. Vagyis az elfogadhatatlan - mondta -, hogy Brüsszel szerint „az a szolidaritás, hogy mindenki fogadjon be migránsokat”, aki viszont megvédi a határokat, az nem kap semmit.
„Ismerjük az első brüsszeli választ, válaszolni fogunk rá, és továbbra is az az elvárásunk, hogy Brüsszel állja ezeket a költségeket, legalább a felét” - közölte.
Arra a kérdésre, hogy miért várt Orbán Viktor miniszterelnök az erről szóló, az Európai Bizottság elnökének címzett levelével, a kabinetiroda vezetője úgy reagált: a kormány először a munkát végezte el két év alatt, és mostanra kijelenthető, hogy
Magyarország teljesítette kötelességét, készen áll a határok teljes körű megvédésére, „innentől kezdve kérjük a költségek finanszírozását”.
A kvótaperben jövő héten várható döntésről a miniszter azt mondta: sok elvárása nincs ezzel kapcsolatban, mert úgy érzi, az Európai Bíróság nem jogi, hanem politikai döntést fog hozni, „hiszen óriási politikai nyomás nehezedik rá”. Azonban, ha ott számon kérik Magyarországon a szolidaritást, akkor „nekünk is ki kell mondani: a szolidaritásnak van az a fajtája, amikor egy tagállam védelmezi az összes többit”, és Brüsszelnek - a többi tagország nevében - ebből is ki kell vennie a részét.
Jelezte, bárhogy is dönt a bíróság, a kormány nem fogadja el azt, hogy Brüsszelben megmondhassák, kiket telepítenek be Magyarországra. Ez ugyanis tagállami parlamenti és kormányzati hatáskör - jelentette ki, megjegyezve azt is, hogy jó néhány ember kapott menekültstátuszt Magyarországon az elmúlt években.
A szombati kötcsei polgári pikniken tartott kormányfői beszédről szólva Rogán Antal kifejtette: a miniszterelnök Európa jövőjéről beszélt, amelyben a migránsválságnak szerepe van. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra - elevenítette fel a szavait -, hogy a NATO köreiben van olyan számítás, amely szerint Afrikából 60 millió ember kelhet útra 2020-ig, nagy részük Európa irányába. Vagyis
úgy tűnik, a „migránsprobléma” nemhogy csillapodott volna, hanem új nagyságrendeket ölthet a következő időszakokban
- mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, hozzáfűzve: vannak olyan szándékok is, amelyek szerint Európát „kevert népességű” földrésszé kell tenni, ami alapvetően változtatná meg a kontinens arculatát.
A kormányfő beszélt továbbá arról - idézte őt -, a 2018-as választás tétje az, hogy „meg tudjuk-e védeni a kerítést meg az elmúlt hét évben elért eredményeinket”, például a családok biztonságát, a családvédelmi intézkedéseket, a gyermekek után járó adókedvezményt, a munkahelyek biztonságát.
Orbán Viktor Kötcsén idézte Emmanuel Macron francia elnököt is, aki szerint a nyugati világ ma válságban van. Sokféle válság gyötri a nyugati világot: migrációs, az ezzel összefüggő terrorellenes küzdelem, továbbá a gazdasági versenyképességi és a demográfiai probléma - fejtette ki Rogán Antal.