A kereszténydemokrata politikus kiemelte, hogy a külgazdasági és külügyminiszter által bejelentett diplomáciai lépésekben „nem fogunk megtántorodni", amíg a szomszédos állam nem tér vissza az elmúlt években követett útra. Ugyanakkor, ha Ukrajna vagy a magyarországi ukrán közösség azt kéri, folytatódik a humanitárius segítségnyújtás.
Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarország és a magyar kormány minden segítséget megad és megadott Ukrajnának az uniós integrációban, a gazdasági helyzet javításában és az uniós vízummentesség elérésében, valamint humanitárius téren.
Soltész Miklós a humanitárius segítségnyújtás elemeként említette az utóbbi években kijuttatott, több mint kétszáz tonnányi élelmiszert, orvosi segédeszközt, az sebesült ukrán katonák magyarországi rehabilitációját, valamint a sérült vagy elesett katonák gyermekeinek nyaraltatását. Jelezte, hogy utóbbi programban három év alatt közel kétezer - idén mintegy hétszáz gyermek - tölthetett egy hetet Magyarországon. A politikus hangsúlyozta, hogy a program azt is mutatja, Magyarország nem azt figyeli, hogy „Ukrajna milyen lépéseket tesz a nemzetiségeivel szemben, hanem azt néztük, hogy a rászorultakon, az elesetteken segítsünk", különös tekintettel a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyerekekre, fiatalokra.
A politikus szerint az az út, amelyen Ukrajna most elindult, az nem egy európai út, nem egy közösségi út. Kiemelte ugyanakkor, hogy Ukrajnának a jogszabály jövő szeptemberi életbe lépéséig van módja visszalépni a módosítástól.Kravcsenkó György, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke azt emelte ki, nem értenek egyet az ukrán oktatási törvény kisebbségeket érintő módosításával, mert az „nem európai szellemiségű", és reményét fejezte ki, hogy visszavonják a döntést. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetiségek magyarországi önkormányzatisága révén régóta teljes az önrendelkezésük az oktatás terén, és ez másképpen Európában nem is lehet.