Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A köztársasági elnök a 2018-as parlamenti választások kapcsán azt mondta, bízik benne, hogy a pártok indulatok helyett érveket mérnek majd össze, a választók pedig nem az érzelmeikre, hanem a józan eszükre hallgatnak majd, amikor döntést hoznak. Ugyanakkor aláhúzta azt is, hogy köztársasági elnökként nincs dolga a viaskodó politikai oldalakkal. Ennek kapcsán a választási törvényről - a jogszabályt annak idején Áder János dolgozta ki - elmondta, hogy a módosításra két okból volt szükség: egyrészt a 386 fős parlament 199 főre csökkent, másrészt pedig az 1990-ben megrajzolt választókerületek a népességmozgás miatt aránytalanná váltak,
az Alkotmánybíróság pedig kimondta, hogy ezt orvosolni kell.
"A jelenlegi választási rendszer alapelvei nem módosultak, és az a cél sem, amelyet 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztalnál megfogalmaztunk, hogy a szavazások ereménye stabil kormányzás legyen" - szögezte le. Azt is hozzátette, hogy a korábbi és a mostani szabályok összevetéséből kiderül, hogy a mandátumkiosztás szempontjából alig van eltérés.
Arról is beszélt, hogy a következő napokban a V4-ek államfői Szekszárdon találkoznak majd, az egyik napirendi téma pedig az újrahasznosítás lesz. Áder János szerint a visegrádi országoknak közös hasznosításban gondolkodniuk, de szó lesz infokommunikációs lehetőségekről és a balkáni országok uniós integrációjáról is. A köztársasági elnök az Európai Unióról kijelentette, hogy a balkáni vezetők jogosan érzékelik úgy, hogy az EU újabb és újabb kifogásokkal húzza az időt a bővítés ügyében.
Egy új, ambiciózusabb uniós vezetés talán le tud majd tenni egy világos menetrendet az asztalra.
Egyúttal elfogadhatatlannak nevezte azt a felvetést, amely a kétsebességes uniós berendezkedésről szól, és amely szerinte méltánytalan az euróövezeten kívüli országai felé.
Hosszan kitért a migrációs válságra is, amely a kontinenst sújtja. Úgy értékelt, hogy az elmúlt két évben a nyugat-európai politikusok vonatkozó nyilatkozataiban több ponton is erős hangsúlyeltolódás érzékelhető. "Két éve a menekültkérdést ők és az európai média nagy része pusztán humanitárius kérdésként mutatták be. Én a kezdetektől azt mondtam, hogy ez biztonságpolitikai és bűnügyi kérdés is, hiszen ha átjárhatóvá tesszük a határokat, akkor a terrorizmus veszélye nőni fog" - emelte ki.
Szerinte ma ezeket a veszélyeket egyre többen látják.
Jelezte, hogy a parlamentáris köztársasági elnökök máltai konferenciáján felvetődött, hogy hozzá kell járulni a háborús területek újjáépítéséhez. Ebben a vitában ő azt képviselte, hogy egy új Marshall-tervre lenne szükség. Ebben a kérdésben egyetértést lát, ugyanakkor a kvóták kapcsán a magyar álláspont - vagyis hogy a kötelező betelepítés veszélyezteti az állami szuverenitást - még mindig kisebbségben van. Kijelentette, hogy a máshonnan érkezők befogadásának jogát senki nem ruházta át Brüsszelre, és nem fogadható el az a lopakodó jogalkotási gyakorlat, hogy Brüsszel úgy tágítaná a hatásköreit, hogy az alapszerződés erre nem jogosítja fel. Ezt nem csak Magyarország nem fogadja el, hanem Csehország, Szlovákia és Lengyelország sem.
Kitért rá, hogy eközben a másik oldal a szolidaritást hangsúlyozza. Erre azzal reagált, hogy
rendben, de mivel kellene szolidárisnak lenni: a bajba jutott emberekkel, vagy a korábbi rossz politikai döntésekkel?
Külön megemlítette, hogy a döntéshozók nem zárták le időben a határokat, már pedig az az ország, amely nem tudja megvédeni saját magát, kiszolgáltatottá válik. Szerinte a helyes megoldás a helyzetre, ha nem a bajt hozzuk ide, hanem a segítséget kell eljuttatni a gócpontokhoz, mert meg kell teremteni az esélyét az otthon maradásnak, és hogy a migránsok visszatérhessenek a hazájukba.
Felhívta a figyelmet rá, hogy a migráció szoros összefüggésben áll a klímaváltozással, amelynek a megoldásában nem csak Európának van felelőssége, az USA 2010-ig például a világ legnagyobb üvegházhatást okozó gázkibocsátó országa volt. "Történelmi értelemben őket terheli a legnagyobb rész a felelősségből, még akkor is, ha jelenleg Kína áll az első helyen" - jegyezte meg. Sajnálatosnak nevezte, hogy Donald Trump elnök kilépett a párizsi klímamegállapodásból, de szerinte nem egy kormányzati ciklus határozza meg az USA anyagi és politikai felelősségét. Elmondta azt is, hogy az elnök és az ipari lobbi a hagyományos, fosszilis energiahordozók mellet érvel, de jó néhány szövetségi állam tartja magát az eredeti egyezséghez.
Az elnök végezetül beszélt a Figyelőnek a víz védelméről is. Ennek kapcsán a következő évtizedek legnagyobb kérdésének nevezte, hogy a vízügyi infrastruktúra fejlesztésével sikerül-e megállítani az elvándorlást az afrikai országokból.
