Botka László az egész országot meglepő, miniszterelnöki-jelöltségéről lemondó tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az elmúlt négy hónap a szövetségi politikáját a párton belülről, de a nyilvánosságban érő támadásokkal telt. A politikus ugyan az elmúlt pár hónapot emelte ki, azonban ez korántsem igaz. Az Origo megírta, hogy pártja látszólag felsorakozott mögötte, de a kormányfő-jelölő folyamatban komoly mozgolódások és kavarások voltak ellene. Mint ismert, tavaly Lattmann Tamás, nemzetközi jogászt saját állítása szerint vezető szocialista politikusok keresték meg, hogy legyen az MSZP miniszterelnök-jelöltje.
Egész pontosan: Molnár Gyula pártelnök, Tóth Bertalan frakcióvezető, Hiller István választmányi elnök és Molnár Zsolt országgyűlési képviselő vette fel vele a kapcsolatot. A történtek fényében rendkívül sokatmondóak ezek a nevek.
Korábban írtunk róla, hogy komoly feszültség és érdekellentét húzódik a fővárosi és a vidéki MSZP között. Galló Béla, politológus többek között azzal indokolta Botka kudarcát, hogy a pozíciójukat féltő fővárosi politikusok számára elfogadhatatlan volt a Gyurcsány elleni kemény stratégia, hiszen a fővárosi körzetekben a DK szavazóinak támogatása nélkül nagyon nehéz nyerni az egyéni körzetekben. Szerinte a budapesti MSZP-sek saját karrierjét és egzisztenciáját súlyosan veszélyeztette volna, ha Botkának sikerült volna tető alá hoznia egy ellenzéki együttműködést a DK kihagyásával. Nagyon úgy néz ki, hogy páran előbbre helyezték az egyéni érdekeiket, semhogy beálljanak a szegedi polgármester és az általa vázolt, nagy közös cél mögé. Minden bizonnyal rájuk gondolhatott Botka, amikor árulókról beszélt.
Molnár Gyula 2016 júniusában lett az MSZP elnöke, szorosnak mondható csatában győzte le Tóbiás Józsefet a szocialisták tisztújító kongresszusán. Nem kellett hozzá sok idő, és olyat mondott, ami idáig példa nélküli volt a rendszerváltás utáni magyar politikai életben.
Ugyanis azt nyilatkozta tavaly novemberben Simicska televíziójában, a HírTV-nek az ellenzéki együttműködésről szóló tárgyalások újrakezdése kapcsán, hogy 2018 után az is felmerülhet kérdésként, hogy megszűnjön az MSZP. Molnár üzenete és annak időzítése is rendkívül izgalmas.
Hogyan fordulhat elő, hogy egy frissen megválasztott elnök pártjának megszűnését helyezi kilátásba? Az egészen extrém megnyilvánulás időpontja is több mint figyelemre méltó: 2016 telén már kezdett körvonalazódni, hogy Botka László lesz az MSZP kormányfő-jelöltje, maga Molnár jelentette be decemberben, hogy az MSZP vezetése támogatja Botka Lászlót abban, hogy ő legyen 2018-ban a demokratikus ellenzék jelöltje. Meglehetősen furcsa, hogy egy hónappal korábban még az ellenzéki együttműködés újratervezéséről és az MSZP végéről fantáziált a pártelnök. Az csak hab a tortán, hogy ebben az időszakban fordultak komolyabbra a Lattmann Tamással való egyeztetések, amiben a jogász szerint kulcsszerepe volt a szocialisták elnökének. Csak aztán Botka László jött, megerősödött, és a tervek borultak.
Molnár Gyuláról számos pletyka kering azzal kapcsolatban, hogy a mai napig kiváló kapcsolatban van Gyurcsány Ferenc bukott kormányfővel. Ezt alátámasztani látszik, hogy Molnár sosem ment igazán neki a DK-nak, nem emelt látványosan kifogást a bukott kormányfő személye ellen.
Sokan úgy tartják a szocialistáknál, hogy Molnár alapvetően Gyurcsány Ferenc érdekeit szolgálja és a szövetségi rendszerben is az ő álláspontját viszi.
Azt nem tudjuk, hogy a fentieknek mekkora a valóságalapja, azonban az biztos, hogy a pártelnök nem volt túlzottan elkenődve Botka visszalépéstől. A tegnap tartott sajtótájékoztatón még visszafogottabban nyilatkozott, az ellenzéki pártokat és azok „egyéni szándékait" okolta amiatt, hogy nem jött létre az együttműködés az elmúlt hónapokban. Egyet aludt erre a politikus, és ma már sokkal őszintébben fogalmazott, és Botkát tette felelőssé:
Botka László nagy politikai bölcsességről tett tanúbizonyságot, amikor lemondott az MSZP miniszterelnök-jelöltségéről, mert belátta, hogy a személye lehet az akadálya az ellenzéki megállapodásnak.
Hiller István szimbolikus alakja volt az elmúlt nyolc év balliberális kormányainak, szerepet vállalt Gyurcsány Ferenc kormányában is. Oktatási és kulturális miniszterként napi szinten érintkezett a bukott kormányfővel, kapcsolatuk jónak mutatkozott. Nem így Botka Lászlóval, akivel legutóbb 2016 júniusában feszültek egymásnak a választmányi elnökségért, Hiller meggyőző fölénnyel diadalmaskodott, ezzel Botka fontos pozíciótól esett el, ugyanis a választmány a szocialista párt struktúrájában gyakorlatilag egy „miniparlamentnek" feleltethető meg.
Az oktatáspolitikusnak is voltak felettébb furcsa lépései a Botka által „elmúlt négy hónapnak" nevezett időszakban, arról nem is beszélve, hogy ő is benne volt abban az MSZP-s csapatban, akik felkeresték Lattmann Tamást. Mint ismert, nagy dérrel-dúrral harangozta be Botka László, hogy megvan az első miniszterjelöltje Hiller István személyében. Nem késett sokat a válasz:
Botka László nem tisztséget, hanem munkát ajánlott. Arra kért, hogy egy hónapon belül legyen érdemi konzultáció, ahol a demokratikusan gondolkodó és oktatással foglalkozó szervezeteket meghallgatjuk
– mondta az oktatáspolitikus a Klubrádióban, aki elmondása szerint a választásokra készülve az oktatással kapcsolatos programok kidolgozását fogja majd össze.
Hiller ezzel a nyilatkozatával egyértelműen kitáncolt a felkérés alól, és egy jó nagy kérdőjelet hagyott maga után.
És vajon melyik hírportál írta meg elsőként a hírt? Természetesen a Tarjányi Péter érdekeltségébe tartozó zoom.hu.
Tarjányiról megírtuk, hogy Lattmann mellett szállt be a baloldali pozícióharcban. Az ATV-ben azt állította, hogy az MSZP akkori elnöke, Tóbiás József bízta meg, hogy keressen miniszterelnök-jelöltet. A biztonságpolitikai szakértő továbbá úgy emlékezett, hogy tavaly augusztusban, Molnár Gyulával együtt Gyurcsány Ferenc kötcsei házában egyeztettek a folyamatról.
Nem Botka felkérésének a burkolt, nyilvánosság előtti visszautasítása volt az egyetlen érdekes húzása Hillernek.
Az elmúlt hetekben a baloldali kibeszélő-show-nak feltűnően nagy terepet biztosító ATV-stúdióban osztott meg olyan információkat, amiket egy pártfegyelmet betartó politikus egészen biztosan nem tett volna meg.
Ugyanis azt mondta, hogy bár nincs lázadás a pártban, de vannak zavarok, aminek erősségét ötös skálán négyes alára értékeli. Legalább ilyen érdekes volt az mno.hu-nak az az értesülése, miszerint, ha összejön az egyeztetés egy baloldali együttműködésről az MSZP és a Demokratikus Koalíció között, akkor Botka László miniszterelnök-jelölt nem ül majd ott az asztalnál. Simicska lapja tudni vélte, hogy a szegedi politikus helyett Molnár Gyula és Hiller István tárgyalt volna Gyurcsány Ferenc pártjával. Hiller cáfolta ezt, az ATV-nek azt mondta, hogy „úgy tudja, Botka is elmegy tárgyalni a DK-hoz."
A bukott szocialista kormányfő-jelölt konkrét nevet is mondott, amikor korábban az MSZP-ben megbúvó árulókról fakadt ki. A 168 órának adott interjúban azt mondta, hogy Molnár Zsolt, a párt elnökségi tagja áruló. Botka azért ment neki kőkeményen, mert akkor úgy látta, hogy ő állt az élére a Gyurcsánnyal megegyezést követelő szocialistáknak, és kibeszéléssel, a taktika be nem tartásával vádolta meg.
Molnárt sokan gyanúsnak tartják a pártban, amit többek között arra alapozzák, hogy négy éve nyilvánosságra került egy 1992-es fotó, amelyen a Göncz Árpádot akkoriban kifütyülő szkinhedek között tűnik fel.
A botrányba keveredett politikus cáfolta, hogy ő valaha is szkinhed lett volna. Mindenesetre kritikusai szeretettel emlegetik fel az ügyet a párt berkeiben, annak érdekében, hogy Molnárt gyengítsék.
Botka és Molnár a csúnya szóváltást követően látványosan kibékültek, utóbbi megbeszélésük után kijelentette, hogy „teljes mellszélességgel" támogatja a szocialisták szövetségi politikáját. A látványos gesztus után pedig arról beszélt, hogy kiszáll az országos politikából.
Horváth Csaba, budapesti politikus, a Fővárosi Közgyűlés jelenlegi tagja is beszállt az elmúlt napokban a baloldalon kiújult vitában – Gyurcsány Ferenc oldalán. Az ATV műsorvezetőjének arra a kérdésére, hogy Orbán, vagy Gyurcsány a következőket válaszolta:
Én egy egyszerű kérdést tettem fel magamnak: Orbán vagy Gyurcsány. Ha a kormányváltás bárkinek fontos – nekem fontos –, akkor én Orbán vagy Gyurcsány között mindig Gyurcsányt fogom választani, és azt javaslom: mindenki tegye fel magának a kérdést: ön is, én is, a választók, a politikai pártok, a politikusaik. Tegyék fel azt a kérdést, hogy Orbán vagy Gyurcsány. Ha Orbán a válasz, akkor lépjen be a Fideszbe, ha pedig Gyurcsány a válasz, akkor a demokratikus ellenzék tagjaként, ő kormányváltást akar".
Horváth állásfoglalása egyértelmű volt, össze kell fogni Gyurcsánnyal. Most már világosan látható, hogy nem ő volt az egyetlen, aki a szocialisták szövetségi politikáját be nem tartva, valójában ezt szerette volna – a színfalak mögött.