Kétharmad fölött a Fidesz, szétesett az ellenzék

Kétharmados többséget szerezne a Fidesz-KDNP a szeptemberi közvélemény-kutatások összesített eredménye alapján az Országgyűlésben, ha most lennének a választások – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. Botka László múlt heti bukása után körvonalazódik egy MSZP-DK közös lista, de a Jobbikkal szinte kizárt a szocialista összeborulás. Ha a baloldali pártok nem állnak össze a választásra, akkor a kormánypártok még ennél is nagyobb többséget is szerezhetnek, de a kétfarkú kutyák és a Momentum önálló indulása is komoly fejfájást okoz a baloldalon.

A 2017. szeptemberi felmérések alapján stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. E havi becslésünkhöz hat intézet (a Nézőpont Intézet, az ZRI Závecz, a Publicus Intézet, a Republikon Intézet, a Medián és a Századvég) számait használtuk föl. A mandátumszámok meghatározásához a feltételezett listás eredményeket vettük figyelembe.

A Fideszről egyébként legutóbb 2006 júniusában jelent meg olyan kutatás, ahol a második helyen álltak.

Csak négy körzetben kapna ki a Fidesz

A hat intézetnél a biztos szavazók körében a Fidesz–KDNP összevont támogatottsága 48,66 százalék volt. A második helyen a Jobbik állt 17,33 százalékkal, a harmadik helyen az MSZP végzett 13,66 százalékkal. A Demokratikus Koalíció 6, az LMP 5,5, az Együtt 1,6, a Párbeszéd 1, míg a Magyar Liberális Párt (MLP) 0,6 százalékot ért volna el. A becslésünket úgy készítettük el, hogy a 2014-es országgyűlési választáson együtt induló alakulatok (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd, MLP) eredményeit összeadtuk (22,86 százalék).

A mostani mandátumbecslésünkben, azokban a nagyvárosi körzetekben, ahol a Fidesz és a baloldal közötti különbség a kormánypártok javára öt százalékponton belül volt, ott a mandátumot a baloldalnak adtuk. Mindezek alapján

a Fidesz–KDNP 135, a közös baloldal 34, a Jobbik 23, az LMP pedig hét mandátumot szerezne

az új parlamentben. A baloldal három egyéni kerületet nyerne Budapesten és egyet Csongrád megyében Szegeden. 2014-ben tíz egyéni kerületet nyertek a baloldali erők.

Forrás: Origo

Érdekes verseny Budapesten

A mandátumbecslés is azt mutatja, hogy a 2014-es országgyűlési választás óta nem változtak érdemben az erőviszonyok. A budapesti körzetekben direkt felfelé módosítottuk a baloldal várható eredményét (vagyis, akkor is baloldali győzelemmel számolunk, ha a Fidesz 5 százalékkal vezet, azért, hogy megnézzük, mi az az eredmény, amit számukra legeslegjobb esetben elérhetnek), mivel 2014-ben is a fővárosban érte el a legjobb eredményét a balliberális ellenzék. Egyébként 2017-ben az időközi választásokon

a baloldal csak egy budapesti körzetben tudott győzni, míg a vidéki városokban vagy nem indult el, vagy pedig súlyos vereséget szenvedett.

Szeptemberben egyébként még a Momentum Mozgalom ért el 3,2 százalékpontos támogatottságot a felmérések szerint, valamint a Kétfarkú Kutyapárt 1,2 százalékot. Az ő eredményeiket nem számítottuk bele a közös baloldali indulásba, mivel korábban többször is kijelentették, hogy nem kívánnak a 2014-ben is megbukott pártokkal közösen indulni.

Változások Botka bukása után

Botka László bukása után úgy tűnik, lesz közös baloldali listaállítás. A baloldali összefogásnak minden bizonnyal nem lesz része az LMP és a Momentum sem, mivel mindkét párt illetékes testülete az önálló indulás mellett döntött. Szintén nem lesz része az összefogásnak a Jobbik, mivel az MSZP többsége elvetette ezt a megoldást.

Ha végül mégsem lesz teljes összefogás, és a baloldali erők minden körzetben külön jelöltet állítanak, akkor szinte biztosra lehet venni a kormánypártok kétharmados győzelmét. Nagy kérdés, hogy a kisebb baloldali-liberális szereplők hogyan döntenek majd 2017–2018 fordulóján, mivel egy-egy választókerület végeredményét nagyban befolyásolhatja az ő szereplésük, legfőképpen Budapesten.