Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A gazdasági kérdéseket megelőzően a miniszterelnök elárult egy kulisszatitkot a gála résztvevőinek: a politikusok nem szívesen szoktak újságok ilyen típusú rendezvényeire járni, „amelynek az az egyszerű oka van, hogy él egy ósdi felfogás, amely arról szól, hogy a sajtó, a nyilvánosság szükségszerűen ellenzéki". Orbán Viktor ezt azzal egészítette ki, hogy "ez a gondolat egy intellektuális természetű tévedés eredménye, hiszen a sajtó, és általában a gondolkodó emberek, közöttük az újságírók is, valóban kritikai természetűek. A hiba ott van, hogy sokan azt gondolják, a kritika tárgya a kormány, pedig valójában a széles nagyvilág".
Orbán Viktor kifejtette, ha a magyar gazdaságról van szó, Ronald Reagen példáját követjük, és az amerikai elnökről megosztott két történetet.
Amikor az első kormányülését összehívta, akkor azt mondta, "Uraim és hölgyeim! Utálom az inflációt, utálom az adókat és utálom a kommunizmust." Na, ezekkel kezdjenek Valamit!, az ülést ezzel be is rekesztette".
Reagen-hez kapcsolódik az történet is, amikor egyik kormányülésén bejelentette: új stratégiát hirdet a hidegháborúban. Szakértők megkérdezték, hogy mi is volna ez az új stratégia, erre ő azt mondta "mi győzünk, ők veszítenek", ami csak látszólag egyszerű mondat, hiszen addig az együttélés és a kölcsönös elrettentés volt divatban.
Ezek után összefoglalta milyen eredményeket ért el Magyarország a reagen-i politika követésével:
az inflációt megfékeztük, folyamatosan csökkentjük az adókat, a kommunisták naftalinban.
A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy 2010-ben az ország padlón volt, de „ilyen a magyar logika, ha padlón vagy, akkor vizsgáld meg az alapozást", elmondása szerint a magyar kormány is így tett, és arra jutott, hogy az alapok jók.
Orbán Viktor köszönetet mondott a meghívottaknak, hogy szövetséget kötöttek a kormánnyal:
Önök, a magyar vállalkozók, és a Magyarországon dolgozó vállalatok vezetői derekasan kivették részüket mindabból, ami 2010 után történt"
- mondta.
Kiemelte, hogy akik 2010-ben a polgári kormány mellé álltak, aligha számításból tették ezt, mert a kormányváltás után nagyobb volt a kudarcra az esély. Megemlékezett arról is, hogy a bankokat sikerült a magyar kormány mellé állítani: „bár szívták a fogukat, de mégiscsak a kormány mellé álltak a bankok, és befizették a bankadójukat, az ország mellé álltak a nagy nemzetközi és magyar cégek, és befizették a különadóikat, és a kis- és középvállalkozások is vállalták azt, amit akkor vállalni kellett". Orbán Viktor szerint ennek köszönhető, hogy tavaly már adócsökkentéseket tartalmazó szövetségeket lehetett kötni a vállalkozókkal. A miniszterelnök levonta a következtetést:
ezzel egy új szakaszt nyitottunk meg Magyarország gazdaságtörténetében, mert véget vetettünk az alacsony bérek korszakának.
Ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy rengeteg még a tennivaló.
Orbán Viktor szerint mára már jól látszik, hogy jó döntés volt a magyar modell felállítása, hiszen a segélyalapú gazdaság helyett megágyaztunk a munka alapú gazdaságnak, és a külföldi tőkét érdekelté tettük, nem csak a profitban, hanem Magyarország sikerében is.
Üzent azoknak a kétkedőknek, akik a magyar gazdagság sikereit átmenetinek tekintik: „gondolom, hogy Önök, akik jól ismerik a magyar gazdaság valóságát, pontosan tudhatják, hogy a magyar gazdaság szilárd lábakon áll". Ennek kapcsán arról beszélt, hogy egy felívelő korszak elején állunk, ami jelentős részben a sikeres magyar vállalkozóknak köszönhető.
A beszéde végén ismertette a magyar gazdaság eredményeit:
ha mindent összeadunk, a családok és a friss házasok adókedvezményeit, az egykulcsos adórendszerből fakadó többletbevételeket, a családi adókedvezmény összegét, az adókulcs csökkentésének a következményeit, akkor 2010 óta több mint 3000 milliárd forint maradt a magyar családoknál".
Beszéde végén Orbán Viktor elmondta, hogy kiemelten fontosnak tartja, hogy a magyar vállalkozók fektessenek be Magyarország határain kívül, az egész Kárpát-medencében. A magyar kormány célja, hogy magyar vagy magyarországi székhelyű cégek vezető regionális vállalkozásokká nőnék ki magukat, és létrejönne egy magyar világmárka is.
