Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A miniszterelnök kiemelte: az együttműködésben részt vevő 16 ország Európának az a térsége, amely már most is a kontinens gazdasági növekedésének motorja, és amely további dinamikus növekedés előtt áll.
A világgazdaságban most a Kelet csillaga áll magasan, Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük, most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technikai és pénzügyi részvételére"
- tette hozzá Orbán Viktor.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy szerinte Európának nem szabad bezárkóznia, mert ha bezárkózik, elveszíti a fejlődés lehetőségét, és főleg most nem szabad bezárkóznia, amikor olyan történelmi kihívásokkal néz szembe, amelyeket csak akkor tud megválaszolni, ha erős szövetségesei vannak.
Orbán Viktor bejelentette: hétfőn megjelenik a Budapest-Belgrád-vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására vonatkozó közbeszerzési felhívás. Ez a beruházás az első olyan nagy fejlesztés, "zászlóshajó", amely Kína, egy EU-tag és egy EU-tagjelölt ország együttműködésével jön létre - emelte ki, hozzáfűzve: ez megteremti annak feltételeit, hogy a tengeri Selyemút európai végpontjától Közép-Európán keresztül vezessen a leggyorsabb szállítási útvonal Nyugat-Európába.
Kitért a kínai elnök "Egy öv, egy út" kezdeményezésére is, amelyet mint a globalizáció új formája jellemzett, amely - fogalmazott - nem tanárokra és diákokra osztja fel a világot, hanem kölcsönös tiszteleten és kölcsönös előnyökön alapul.
Orbán Viktor szavait azzal zárta, hogy a kelet-közép-európai térségben semmilyen politikai akadály nem hátráltatja a gazdasági együttműködést.
Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése kölcsönösen előnyös minden országnak - mondta Li Ko-csiang kínai miniszterelnök a gazdasági és kereskedelmi fórum megnyitóján.
A kínai kormányfő kiemelte:
az elmúlt években jelentősen erősödött Kína és a kelet-közép-európai országok gazdasági együttműködése, amellyel az eurázsiai kontinens két oldalát hozzák össze.
Beszélt arról is, hogy Kína nagy gazdasági lendületben van, évente rengeteg új cég jön létre, amelyek nagyon sok munkahelyet hoznak létre, és a hagyományos ágazatokat is modernizálják. Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködését pedig racionálisnak nevezte, mert szerinte összhangban áll a globalizáció tendenciáival, a kereskedelem és a beruházás előmozdításának szükségességével.
Ebben az együttműködési keretben az országok kiegészítik, erősítik egymást, új utakat találhatnak az érvényesülésre a nemzetközi piacokon"
- mondta Li Ko-csiang, hozzátéve: remélhetőleg a kínai import nyújtotta lehetőségekből sok kelet-közép-európai cég is részesülhet.
A kínai kormányfő arról is beszélt, hogy a turizmus is jelentős fellendülésben van, minden évben egyre több kínai turista érkezik a közép-európai régióba.
A politikai és a finanszírozási feltételek is adottak ahhoz, hogy a kínai és kelet-közép-európai vállalatok a lehető legeredményesebb együttműködést alakítsák ki - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kína és 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján. A miniszter beszédében kiemelte:
a kelet-közép-európai országok józan észre alapuló politikájukkal, az európai átlagot meghaladó növekedési ütemmel és versenyképes befektetési környezetükkel remek lehetőségeket kínálnak Kína számára.
Ugyan a földrajzi távolság mindig kockázatot és nehézséget okoz, a kormányok segíthetnek az üzleti kapcsolatok javítása érdekében a politikai kapcsolatok alakításával és a finanszírozási háttér biztosításával - mondta Szijjártó Péter. A miniszter szerint mindkét feltétel adott ma a cégek együttműködéséhez. Hozzátette: mára olyan nyitott vagy vitás kérdés nincs, amely gátolná a gazdasági együttműködés további előmozdítását.
Egy másik fontos nemzetközi eseményt is rendeznek most Budapesten, konferenciát tart hétfőn és kedden az Európai Unió (EU) jövőjéről Budapesten az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB).
Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Monetáris Tanács tagja hétfőn az M1 aktuális csatornán elmondta, hogy az Európa 2020 utáni jövőjéről való tárgyalásnak azért van aktualitása,
mert 2010-ben elkészült az Európa 2020 stratégia lassan a végéhez ér, és ideje elgondolkodni azon, hogy mi történik 2020-2030 között, illetve azt követően.
Megjegyezte, hogy az EGSZB egy konzultatív szervezet, amelyet 1957-ben azért hoztak létre, hogy az unió fő intézményeit - a bizottságot, a tanácsot és a parlamentet - véleményekkel lássa el, javaslatokat dolgozzon ki. A szervezetnek 350 képviselője van a tagországokból, Magyarországot 12-en képviselik - tette hozzá.
A Monetáris Tanács tagja a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb konjuktúraindexére reagálva elmondta, hogy az üzleti bizalom erősödött Magyarországon, az üzleti élet visszaigazolja a hitelminősítők pozitív döntéseit, a befektetők érdeklődéseit, illetve azokat a törekvéseket, amelyeket a kormány elért.
