Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Soros György egészen a Financial Timesig szaladt, hogy megtámadja Magyarországot és a konzultációt, és megossza a világgal „félelmeit" a magyarországi helyzettel szemben. Van ebben a nyilatkozatban minden, ami a manipulációhoz kell: fenyegetés, vádaskodás, hazugság, csak éppen egyenes beszéd nincs.
A spekuláns választhatta volna a nyílt sisakos támadást is, és elmondhatta volna, hogy nem ért egyet a magyar kormány bevándorláspolitikával, mert ő a „nyílt társadalomban", Európa migránsokkal való elárasztásában és egy nemzetállamok nélküli egyesített Európában hisz, de nem ezt tette, hanem
ezúttal is az álszenteskedést és a tagadást választotta.
Mint a rajtacsípett bűnözők döntő többsége, ő is ártatlannak vallja magát, és tagad mindent, még azt is, amit ő maga írt, mondott, cselekedett korábban.
Soros György azt mondja, hogy nem ő irányítja az Európai Unió döntéshozatali folyamatát, és „a migrációs válság kezelésére vonatkozó döntéseket az EU tagállamai, intézményei hozzák, ezeknek részese a magyar kormány is".
Azt azonban elfelejti közölni, hogy iszonyatosan erős a befolyása az uniós döntéshozatalra,
az Európai Parlamentre és az Európai Bizottságra. Mindenhol ott ülnek az emberei, saját nyilvántartásuk alapján is legalább 226 EP-képviselőt tartanak számon, mint Soros György megbízható szövetségeseit, akikkel számos módon tartják a kapcsolatot és gyakorolnak rájuk befolyást, ahogy az brüsszeli alapítványának kiszivárgott dokumentumaiból is tudható.
Soros György ebben az évben legalább kétszer is járt a brüsszeli vezetőknél, áprilisban maga Juncker fogadta, éppen akkor, amikor a Magyarországról szóló EP-meghallgatást tartották és a hazánkat elítélő EP-határozatot is elfogadták. Soros György néhány napja is felkeresett több brüsszeli vezetőt, a pontos listát nem lehet tudni, mert sem Sorosék, sem az EU illetékesei nem tájékoztatták erről a közvéleményt.
Ami biztos, hogy találkozott azzal a Cecilia Wikströmmel, aki kulcsfontosságú Európa bevándorláspolitikájában, ő az Európai Parlament bevándorlásügyi főfelelőse. Soros és Wikström találkozóját fotó is bizonyítja. Wikström vezetésével készült el az a jelentés is, amit csütörtökön megszavazott az Európai Parlament és amely
sorra teljesíti a Soros-terv pontjait, hiszen szerepel benne az EU-ba belépő migránsok automatikus elosztása,
a kötelező, felső létszámhatár nélküli kvóta, a betelepítést elutasító országok megbüntetése, a Soros-féle civil szervezetek aktív bevonása a bevándorlás szervezésébe és végrehajtásába, a családegyesítések felgyorsítása, a nemzeti hatáskörök további csökkentése.
Wikström a szavazás után még ki is emelte, hogy „a kötelező betelepítéseket ellenző tagállamokat egyszerűen le kellene szavazni". Magyarul szerinte teljesen mindegy, hogy például mit akarnak a magyar emberek, rá akarják erőszakolni a tagállamokra a kötelező kvótát.
Soros még közleményt is kiadott, amelyben pontról pontra letagadja a saját korábbi javaslatait, amelyről a nemzeti konzultáció is szól. A tény ezzel szemben az, hogy Soros már két éve is azt szorgalmazta, hogy az EU-nak a közeljövőben legalább évi 1 millió migráns befogadására kell berendezkednie, a terheket igazságosan elosztva a tagállamok között.
Soros már ekkor kezdeményezte, hogy „az évente több mint egymillió menekült letelepítése érdekében az EU-nak mozgósítania kell az NGO-kat,
az egyházakat és a vállalkozásokat is. Ehhez nem csupán megfelelő finanszírozásra lesz szükség, de a szponzorok és a migránsok összekötéséhez a humán- és IT-kapacitásokat is bővíteni kell".
Soros egy éve is megerősítette, hogy kifejezetten támogatja a bevándorlást: „Európa idősödő népességére tekintettel több előnye van a migrációnak, mint amennyibe az integráció kerül. (...) Az EU-nak jelentős számú menekültet kell befogadnia a frontországokból, mégpedig biztonságos és rendezett módon. (...) Az EU-nak elégséges anyagi forrást kell biztosítania egy átfogó migrációs politikára.)
Azóta azt látjuk, hogy ezek sorra teljesülnek, az EP által elfogadott állásfoglalás gyakorlatilag legalizálja és támogatja az Európa történő gazdasági bevándorlást, és bevonná az NGO-kat is a menekültügyi eljárásokba, lehetővé tenné nekik, hogy a tagállamokat megkerülve „szponzorként" lépjenek fel a migránsok befogadásáért.
Soros György most az is tagadja, hogy le akarja bontatni a kerítést, meg akarja nyitni a határokat a bevándorlók előtt, holott már a magyar kerítés felépítésekor azt nyilatkozta, hogy „a mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt". Rá egy évre, 2016 októberében a Die Weltben megismételte, hogy a migránsok meg fognak térülni, és egyes EU-tagországok határkerítéseket emelve önző migrációs politikát folytatnak szomszédjaik számlájára.
Ez szerinte aláássa a globális sztenderdeket.
Soros a kötelező kvóta alapelvét is már 2015-ben megfogalmazta. 2015. július 26-án éppen a Financial Timesban írta le, hogy a kvóták végrehajtását komolyabban kellene venni, mert szerinte ez lehetne az EU-s felelősségmegosztás elvének alapja, de ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, az egész össze fog omlani.
Soros kezdettől a migráció és a migránsok finanszírozásának megoldására is tesz javaslatokat. „A menedékkérőket az első két évben fejenként 15 ezer euróval kell támogatnia, ehhez pedig – AAA státusát felhasználva – hosszú lejáratú kötvényeket bocsáthatna ki".
A milliárdos szerint a tagállamoknak hitelfelvétellel kellene előteremteniük a szükséges forrásokat.
Az ezzel kapcsolatos állásfoglalását 2016. április 6-án tette közzé a The New York Review of Books internetes oldalon.
2016 júliusában a Foreignpolicy.com portálon Soros 7 pontos tervet is közölt a migráció segítésére. Az akcióterv 1. pontja akkor is az volt, hogy az EU-nak és a világ többi részének nagyszámú menekültet kell befogadnia. Közös európai menekülttáborok felállításáról és a migrációra fordított költségkeretek növelésének szükségességéről, például európai adók bevezetéséről is beszélt.
2016 októberében Soros a Die Weltben már arról győzködött, hogy az EU-nak jelentős számú menekültet kell befogadnia a frontországokból, mégpedig biztonságos és rendezett módon (...) az EU-nak elégséges anyagi forrást kell biztosítania egy átfogó migrációs politikára.
Becslések szerint ez évente 30 milliárd eurót venne igénybe."
Soros tavaly június 30-án Brüsszelben azt javasolta, hogy az EU a migrációs válság megoldása érdekében csökkentse a mezőgazdasági és kohéziós uniós kiadásokat.
Soros mostani nyilatkozatának legárulkodóbb pontja a fenyegetés, szerinte „eljött az ideje annak, hogy a többi EU-tagország kormánya erőteljesebb választ adjon arra, ahogy Orbán a civil társadalommal bánik, és foglalkozzon a magyarországi jogállamisággal kapcsolatban felmerült félelmekkel is". Soros - aki most tagadja, hogy bármilyen befolyása lenne az uniós döntéshozatalra - pontosan leírja a most zajló és várható brüsszeli forgatókönyvet, amelyre Magyarország számíthat.
Ezzel saját magát buktatta le.
Fenyegetőzik a Magyarország elleni fellépéssel, a jogállamisági eljárással, emlegeti a „civileket".
Soros most sem a levegőbe fenyeget, hiszen épp ehhez a forgatókönyvhöz keresik a szereplőket, a díszletet és az alkalmat. Az EP LIBE Bizottságban már készül a Magyarországot elítélő Soros-jelentés, az Európai Bizottság a Soros érdekeit sértő ügyekben (NGO-k átláthatósága, lex CEU) már folytatja a kötelezettségszegési eljárásokat, december 7-ére újabb meghallgatást szerveznek Magyarországról).
Mint arról korábba beszámoltunk, szombaton éjszaka ismeretlen tettesek megrongálták a Magyarország belgrádi nagykövetségének helyet adó Collegium Hungaricum épületét.
A homlokzatra anarchista jelképeket és feliratokat festettek.
Többek közt ezt: Szabadságot Ahmed H.-nak. A szír férfi az a terrorizmussal vádolt migráns, aki 2015 szeptemberében egy hangosbeszélőn keresztül kerítésbontásra és a rendőrök megtámadására uszította a határon felgyűlt migráns tömeget. A Pesti Srácok forrásai szerint a rongálás mögött Soros György által finanszírozott civil szervezet aktivistáit sejtik.
Kevéssé meglepő módon éppen ezzel a rongálással egy időben tett ki egy képet a Facebook-oldalára Soros György fia arról, hogy Alekszander Vucsics szerb elnökkel tárgyalt az esetleges uniós csatlakozásról, valamint a nyílt társadalom minél szélesebb körű elterjesztéséről a déli szomszédunkban.
