Ahhoz, hogy a migrációt ellenőrzés alatt tarthassuk a Földközi-tenger keleti medencéjében, elengedhetetlen, hogy Magyarország hozzákezdjen a menekültek befogadásához - többek között erről írt Dimitrisz Avramopulosz augusztus 19-én a Magyar Nemzet napilapban, egy nappal a magyar állam megalapításának ünnepe előtt. A remekül időzített cikkben az Európai Unió migrációs ügyekért felelős biztosának még az is sikerült, hogy finoman megfenyegesse Magyarországot, amikor arról értekezett Simicska Lajos lapjában, hogy reményei szerint Magyarország be fogja tartani jogi kötelezettségvállalását, és
az Olaszországban és Görögországban tartózkodó menekültek áttelepítése révén szolidaritást vállal az unió más tagállamaival.
Már csak azért is, mert szerinte ha a szolidaritás elmarad, akkor nehéz lesz megőrizni a szabad mozgás jogát Európában. Érdekes kérdés lehetne, hogy a görög bürokrata mégis mit ért szolidaritáson (a százmilliárdokból őrzött magyar-szerb és magyar-horvát schengeni határszakasz például minek számít?), és hogy mi alapján szabja feltételéül az unión belüli szabad mozgásnak a menekültek befogadását.
A brüsszeli biztos mindenesetre szükségét érezte, hogy tisztázza, még mielőtt bárki az ellenkezőjét feltételezné: az Európai Bizottság (EB) által, a betelepítési kvóta végre nem hajtása miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás célja egyáltalán nem a szankcionálás. A valódi magyarázata a procedúra elindításának mindösszesen annyi, hogy az "Európai Unió teljesítse az uniós jog védelmére vonatkozó jogi kötelezettségét". Na ugye! Arról persze Avramopulosz úr már hallgat, hogy az EB annak ellenére nyomta meg a piros gombot, hogy Magyarország éppen ítéletre vár kvótaügyben az Európai Bíróságon, a menekültek szétosztásának ötlete pedig időközben megbukott.
A 2015-ben papíron megalkotott, 160 ezer fős migránskolóniából két év alatt ugyanis mindösszesen 21 ezer embert szórtak szét az EU 28 tagállama között,
vagyis nem csupán Magyarország nem tett eleget a betelepítésnek, hanem nagyjából senki. Arról nem is beszélve, hogy egyáltalán mi értelme van még a 160 ezres szám szajkózásának, miközben Európába az elmúlt két évben milliók vándoroltak be.
Miután a Magyar Nemzet tulajdonosa, Simicska Lajos és ügyvezetője, az oligarcha fia, Simicska Ádám többször is hűségesküt tett a Jobbik és Vona Gábor mellett, megkértük a pártot, hogy reagáljon a szóban forgó véleménycikkre. Már csak azért is, mert idén januárban éppen a pártelnök volt az, aki az RTL Klub egyik műsorában azt fejtegette, hogy amíg csak pár ezer ember szétosztása a tét, miért is ne lehetne a kvótáról gondolkodni. A Jobbik ráadásul - ígérete ellenére - nem szavazta meg a kvótaellenes alaptörvény-módosítást sem. Többek között az érdekelt volna minket, hogy a Jobbik
Nos, semmit.
A Jobbik természetesen ezúttal sem válaszolt a kérdésekre, csupán felmondta a szokásos, egysoros, automata PR-szövegét, hogy ők aztán se gazdag, se szegény migránst nem engednének be. Nem irigyeljük, de azért a Jobbik sajtóosztályán is aranyélet lehet dolgozni.