A 2015-ös nagy jobboldali médiaszakadást követően a partvonalra került Simicska Lajos első körben a „a pártoktól független, a politikai szereplőktől egyenlő távolságot tartó, a minőségi újságírás nyugati hagyományait követő szerkesztőségi munkát" várta el megmaradt, valamint újonnan igazolt médiamunkásaitól. Az idő telt, a célok pedig folyamatosan változtak, egyre kevésbé voltak fontosak a fent vázolt elvek. A milliárdos vállalkozó nem egyszer adott hangot a Jobbik iránti szimpátiájának, akárcsak fia, Simicska Ádám, aki ebben az időben fontos szerepet töltött be édesapja médiabirodalmában. Simicskáék ennek ellenére folyamatosan tagadták, hogy közük lenne a Jobbikhoz, azt meg pláne, hogy médiaérdekeltségeik Vonáékat támogatják. A hírek azonban folyamatosan szállingóztak, ezek pedig egyre nyilvánvalóbbá tették, hogy szorosabbra fűződött a viszony a felek között. Ezt alátámasztotta, hogy Simicska 180 fokos fordulatát követő két évben látványosan megnövekedtek a párt politikusainak szereplései a milliárdos nagyvállalkozó érdekeltségeiben. A médiacézárnak úgy látszik ez sem volt elég, tavaly novemberben némileg váratlanul a befolyása alatt álló Hír TV Zrt., a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. és a Lánchíd Rádió Kft. olyan közös közleményt adott ki, amelynek csak a tartalma volt váratlanabb: Simicska gyakorlatilag lefejezte médiabirodalmának vezérkarát.
Sajtóértesülések szerint kifejezetten elégedetlen volt többek között a Magyar Nemzet vezetőivel, kifogásolta, hogy nem állították át a lapot maximálisan Jobbik-kompatibilis üzemmódba. Ráadásul a mániákus Simicska már csak a legszűkebb környezetében tud megbízni.
A tisztogatás eredményeként a milliárdos vállalkozó azokat a leghűségesebb embereit juttatta pozícióba, akik a Jobbikkal kifejezetten jó viszonyt ápolnak. Így birodalmának egyik legfontosabb változásaként könyvelhető el, hogy a nyíltan Vona Gábor, -és Jobbik-párti Schlecht Csaba lett a Magyar Nemzet főszerkesztője. A Lánchíd Rádió korábbi főszerkesztője már 2016-ban azt mondta, hogy
ahhoz, hogy 2018-ban egy másik kormány állhasson fel, választást kell nyerni. Meggyőződésem: bármennyire is jóval szerényebbek Vona képességei, mint Orbáné, ha 2018-ban Vona lenne a miniszterelnök, az nagyon jót tenne az országnak.
A tavaly novemberi vezetőváltás napján pedig megismételte kijelentését, miszerint sokkal jobban szeretné, ha 2018 után Vona Gábornak hívnák az ország miniszterelnökét. Az ominózus közlemény egy másik árulkodó mondatot is magába foglalt: a személyi változásokra azért volt szükség, hogy az olvasók, a nézők és a hallgatók számára is egyértelműbbé és érezhetően egységesebbé váljon a Hír TV, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió felelős politikai-közéleti szerepvállalása. Ezeknek a soroknak és a vezetőcseréknek egyértelmű üzenete volt: Simicska Lajos öt hónappal a 2018-as választás előtt összehangolt, egységes politikai üzeneteket tartalmazó hírfolyamot akart látni médiaérdekeltségeiben, mindenkinek be kellett sorakoznia a Jobbik mögé.
Lassan két hónap telt az átalakulás óta, ezért az Origo indokoltnak látta megnézni, hogy milyen hatással voltak a sajtóorgánumokra a történtek: vajon a korábbinál is jobbikosabbak lettek-e ezek a médiumok? Ennek megválaszolásához a legkézenfekvőbb megoldásnak a Magyar Nemzet online felületének vizsgálata mutatkozott. Az mno.hu pár hónapja még nem működő keresőjében egy-egy kulcsszóra rákeresve meg lehet nézni, hogy egy adott témával hány darab anyagban (cikk, videó stb.) foglalkoztak a Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió és a HírTV munkatársai. A találatokból megmutatkozik, hogy a Vona-párti üzletember sajtóorgánumaiban milyen hangsúlybeli eltolódások figyelhetőek a személyi újítások óta. Napra pontosan 2017. november 14-én jelent meg a közlemény Simicska-médiabirodalmának átalakulásáról, így az Origo összehasonlította az ezt megelőző 51 napot, és az utána következő 51 napot, így a két vizsgálati időszak egész pontosan:
Ahogy az borítékolható volt, a személyi változtatásokkal turbó sebességre kapcsolt a Jobbikot és Vona Gábort támogató médiagépezet.
A személycseréket követően radikálisan megnőtt a párttal és annak elnökével foglalkozó hírek száma a Simicska-médiában: amíg a változtatások előtti 51 napban „csupán” 564 hír szólt a Jobbikról, és 110 Vona Gáborról, addig ezek a számok 683-ra, illetve 172-re emelkedtek az átszervezések utáni időszakban.
Az elmúlt hetekben pedig soha nem látott jobbikos médiaoffenzíva söpört végig a médiacézár érdekeltségeiben: Vona Gábornak a Die Presse nevű osztrák napilapnak adott interjúját annyira fontosnak tartották a Magyar Nemzetnél, hogy két napon belül három különböző anyagban is foglakoztak vele. A Jobbikot maximálisan kiszolgáló irány kiteljesedését mutatja, hogy mindeközben egy exkluzív Volner-interjúnak is jutott hely a lap nyomtatott verziójában.
Nem mindenki profitált azonban a tovább egységesített médiaportfolió támogatásából, a Jobbik vezető politikusainak többségének kevesebb médiamegjelenési lehetőség jutott.
Az általunk vizsgált jobbikosok közül Dúró Dóra parlamenti képviselő (első időszak: 15, illetve második időszak: 34 hír), Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő (10, illetve 16 hír), és Volner János országos alelnök (46, illetve 49 hír) kapott több szereplési lehetőséget tavaly november óta. Dúró esete feltehetően nem véletlen, ugyanis a Ripost korábban azt írta, hogy a politikus Simicska Lajos személyes kedvencei közé tartozik. Ez a helyzet azért is faramuci, mert Novák Előd, ex-jobbikos képviselő felesége többször is összetűzésbe került Vona Gáborral és a pártvezetéssel. Legutóbb akkor, amikor közösségi oldalán állt ki egyértelműen a pártot otthagyó Morvai Krisztina, EP-képviselő mellett. Dúróval ellentétben a többi jobbikos vezető közel sem járt ilyen jól a tavaly novemberi változtatásokkal, többségükről kevesebb szó esett azóta: Szávay István parlamenti képviselő (15, illetve 5 hír), Mirkóczki Ádám pártszóvivő (46, illetve 35 hír), Szilágyi György országgyűlési képviselő (35, illetve 12 hír), valamint Jakab Péter (22, illetve 17 hír) is az átalakítások vesztesei közé tartozik.
A Simicska-médiában tehát jól láthatóan megvalósult a központosított kommunikáció, amely teljes mértékben a Jobbikra, illetve Vona Gábor pártelnökre van kihegyezve, a párt egyéb vezető politikusai csupán mellékszerepben jelenhetnek meg.
Vona és a Jobbik dominanciája mellett megfigyelhető, hogy egyre kevesebb terep jutott Orbán Viktor miniszterelnöknek (614, illetve 527 hír), és a Fidesznek (926, illetve 914 hír) a Simicska-közeli sajtótermékekben. Magyarország vezetőjéről szóló hírek száma radikálisan csökkent, miközben számos olyan bel –és külpolitikai esemény történt tavaly november közepe óta (brüsszeli EU-csúcs, a kínai miniszterelnök budapesti látogatása), ami normális esetben nem indokolná ezt a tendenciát.
Lapozzon, legyen képben, hogy a Jobbik médiahuncutságaival és elhallgatott ügyeivel!