Külföldi támogatások nélkül működésképtelen lenne a hazai Soros-hálózat

NEW YORK, NY - SEPTEMBER 20: Founder and Chair, Soros Fund Management and the Open Society Foundations George Soros attends 2016 Concordia Summit - Day 2 at Grand Hyatt New York on September 20, 2016 in New York City. Bryan Bedder/Getty Images for Concordia Summit/AFP

Nyilvánosságra kerültek Soros civil szervezeteinek egyszázalékos adófelajánlásai, nem támogatták őket agyon a magyarok, ez derül ki a Figyelő érdekes összeállításából. Nyilván nem véletlen, hogy a magyarok elsöprő többsége nem a bevándorláspárti milliárdos szervezeteit szeretné pénzelni.

Tavaly júniusban fogadta el a civil törvényt a magyar parlament. A jogszabály előírta, hogy a hatálya alá tartozó valamennyi egyesület és alapítvány köteles bejelenteni a bíróságon, ha a külföldről kapott tárgyévi támogatások összege eléri a 7,2 millió forintot. Ha a Magyarországon kívülről érkező hozzájárulások ezt az összeget elérik, vagy meghaladják, abban az esetben az érintett szervezeteknek fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban, hogy „külföldről támogatott szervezetnek” minősülnek. Értelemszerűen nem nyerte el a külföldről pénzelt szervezetek tetszését az amúgy amerikai és izraeli mintára készült törvény, hiszen ezzel mindenki számára lekövethető lenne, honnan érkezik a pénz kormányellenes tevékenységükhöz. Éppen ezért a civil törvény visszavonásáért, és így forrásaik „származási helyének” eltitkolásáért mindent megtesznek: hazai terepen és nemzetközi fórumokon egyaránt rendre azt hangoztatják, hogy a kormány bünteti, megbélyegzi, sőt üldözi őket. (Ami természetesen nem igaz.)

Soros György, Amerikában élő bevándorláspárti milliárdos üzletember hazai hálózatának nincs valós társadalmi támogatottsága. Forrás: AFP/2016 Getty Images/Bryan Bedder

Éppen ezért kiváló lehetőség volt számukra a tavaly decemberben összehívott Európai Parlament állampolgári jogok, igazságügyi és belügyi bizottságának (LIBE) ülése, ahol Magyarországról tartottak meghallgatást. Emlékezetes, hogy Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte, a másik oldalon a Soros György által pénzelt Magyar Helsinki Bizottság foglalt helyet és álláspontot, Pardavi Márta képviseletében.

Pardavi nem kevesebbet állított, mint hogy a Soros-féle civil szervezetek, köztük a Helsinki Bizottság a hatalom kontrollját jelentik, azaz a magyar társadalmat képviselik a kormánnyal szemben.

Szijjártó Péter gyorsan lecsapta a magas labdát, és reakciójában kitért arra, hogy Magyarországon nagyjából hatvanezer civil egyesület működik, a meghallgatáson azonban mégis egy olyan szervezet szólalhatott fel, amelynek összesen 282 állampolgár adta oda egyszázalékos hozzájárulását.

A Soros-birodalom egyik hazai zászlóshajójának 516 magyar ajánlotta fel adójának egy százalékát

A Figyelő ennek apropóján fésülte át a NAV legfrissebb, 2017-es adatsorát, amely nem vet túl jó fényt a médiamegjelenésekben dúskáló, és így a magyar közbeszédben jelentős teret kapó hazai Soros-hálózatra. A LIBE meghallgatásán 2016-os adatra utalt a külügyminiszter, hiszen tavaly „már” 516-an támogatták a Helsinkit, és ezzel a Soros-birodalomban radikálisnak tekinthető növekedéssel „előkelő” helyre került a magyar adófizetők körében. Az Origo nem volt rest, igyekezett minél jobb arányszámokat találni annak érdekében, hogy megmutassa, mekkora társadalmi támogatottsággal bír Pardavi Márta alakulata:

• 619 fő foglalhat helyet egy előadáson a Nemzeti Színházban, azaz a Helsinki magyar támogatói kevesebben vannak, mint ahányan beférnek az ország első számú teátrumába.
• A szakadó hóban megtartott Nyíregyháza Spartacus–Budafoki MTE másodosztályú bajnoki meccsen ezren szurkoltak a csapatoknak, akik így közel kétszer annyi voltak, mint Pardaviék támogatói.
• A Helsinki Bizottságnál 27-en dolgoznak, így ha az összes munkavállaló beírta volna adóbevallásába szeretett munkahelyét, akkor már csak 489 támogatására lett volna szükség!
• A 78 éves Ann Atkin kerti törpéivel került be a Guinness rekordok könyvébe 2016-ban: összesen 2042 kerti törpét halmozott fel kertjében. Mondani sem kell, hogy a Helsinki Bizottságot egy százalékkal támogató magyarok száma negyedannyi, mint a devoni művész törpeparadicsomának tagjai.

Nézzük, hogy a kirívóan nagyszámú támogatótól mekkora bevétel jött be a Helsinkihez 2017-ben: egész pontosan 3 166 400 forint. Mire lenne ez elég?

• Ebből a pénzből még a Mercedes Benz alapárlistája alapján a legolcsóbb A 160 d típusú Mercedes-t sem tudnák megvenni Pardaviék, ami amúgy 5 787 000 forintba kerül.
• Egy átlagos hawaii körút 400 ezer forintba kerül, így a magyar adófizetők által felajánlott összegből mindössze 8 ilyen útra tudnának befizetni a Helsinkinél.

Nem meglepő módon nem a magyaroktól származó egyszázalékos adófelajánlások jelentik a Helsinki Bizottság fő bevételi forrását. A szervezet honlapján található adatok szerint Pardaviék éves bevétele tavalyelőtt nem kevesebb, mint 365 135 622 forint volt. Soros mellett a legtöbb pénzt az ENSZ-től és az Európai Uniótól kapták.

Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke (jobbra). Szervezetét 516 magyar állampolgár támogatta az egyszázalékos adófelajánlások során. Forrás: MTI/Marjai János

Nincs valós társadalmi támogatottsága Soroséknak

Nemcsak a Helsinki produkált kínos számokat, a hazai Soros-hálózat további tagjai ennél is nagyobbat égtek. A NAV adatsora a következőket mutatja meg az érdeklődőknek:

• Menedék – Migránsokat Segítő egyesületnek 52-en ajánlották fel adójuk egy százalékát, amiből 310 596 forint jött össze.
• Majtényi László, a baloldal köztársasági-jelöltje által vezetett Eötvös Károly Intézetet harminc, azaz 30 ember támogatta, össze is gyűlt 200 ezer forint.
• Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány valamivel jobban járt, őket már harmincegyen preferálták, 354 800 forintot kalapáltak össze.
• Krétakör Alapítvány esetében nem segített az sem, hogy a szervezet arca, a gatyalehúzásról méltán hírnevet szerző Schilling Árpád: 26 magánszemély írta bele adóbevallásába a nevüket, alig több mint 100 ezer forint jött össze.
• Társaság a Szabadságjogokért járt a legjobban az egész Soros-hálózatban, hiszen 2359-en találták támogatásra érdemesnek őket, és így több mint 15 millió forint gyűlt össze.
• Transparency International Magyarország Alapítvány is az éltanulók között végzett: a 3 345 196 forintos adóforrást 400 felajánló hozta össze.

A NAV adatainak átnézése után különösen erősnek hat az az állítás, miszerint a Soros-féle civil szervezetek a magyar társadalmat képviselik a kormánnyal szemben. Jól látszik, hogy a bevételüknek a jelentős része külföldről érkezik, így a valóságnak a legkevésbé megfeleltethető, hogy a magyar társadalom tartja el a nép nevében fellépő NGO-kat. A számokból pedig az is következik, hogy külföldi támogatás nélkül a hazai Soros-hálózat működésképtelen lenne.