Brüsszel azt mondja, amit Soros: a migránsoknak mindig igaza van

A Soros György által finanszírozott Helsinki Bizottság csaknem százhúszmillió forintot kapott Brüsszeltől annak a vizsgálatnak a kidolgozására, amivel eldöntik, hogy a migránsok igazat mondanak-e magukról - írja a Magyar Idők. Az unió bírósága a héten gyakorlatilag ezt az eljárást szentesítette ítéletében. A lényege: nem lehet vizsgálni, hogy a bevándorlók igazat mondanak-e, ha hihető történetet adnak elő, el kell hinni, ha még erre sem képesek, akkor sem szabad egyből elutasítani őket.

Az Európai Unió Bírósága a héten megtiltotta pszichológusok bevonását a hagyományostól esetlegesen eltérő szexuális irányultságú menedékkérők ügyeibe, és "a szakértők helyett a helsinkis módszerre kísértetiesen hasonló gyakorlatot javasolt a nemzeti hatóságoknak" - írja a Magyar Idők. Ezzel szinte lehetetlen lesz a valótlanságokat állító menedékkérők kiszűrése.

A luxemburgi bíróság honlapján időközben megjelent ítélet szerint a migránsok szavahihetőségének ellenőrzésénél alkalmazott módszerek nem lehetnek túlzottak az elérni kívánt célokhoz képest, és nem sérthetik a menedékkérők magánéletének tiszteletben tartásához való jogát. A határozatból a Magyar Idők kiemelte, hogy "amikor a tagállamok azt értékelik, hogy a kérelmező üldöztetéstől való félelme megalapozott-e, nincs jelentősége annak, hogy ténylegesen rendelkezik-e az üldöztetés alapjául szolgáló, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozással kapcsolatos jellemzőkkel". Az ítéletben szerepel az is, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírása céljából nem mindig szükséges a kérelmező szexuális irányultságának hitelességét értékelni.

Ugyanez a szemlélet jellemzi a Helsinki Bizottság 2015-ben megjelent szavahihetőség-vizsgálatról szóló kézikönyvét - írta a lap, amely szerint a bizottságnál az Európai Unió Bíróságához hasonlóan azt hirdetik, hogy a menekültstátus elnyeréséhez elég, ha a migráns által előadott történet hihetően hangzik. Hitelesnek kell például elfogadni a migráns történetét, ha azt külső tényezők, az országinformációk megerősítik; ha viszont nem erősítik meg, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a menedékkérő hazudik. Előfordulhat ugyanis, hogy az országinformációk tévednek, ezért célszerű kikérni az adott államban működő vagy az adott régióval foglalkozó emberi jogvédők véleményét.