"Egy nemzet lelkiségét leginkább a népzene, a néptánc és a néprajz mutatja meg. Régi századok örökségét – az élet rendje szerint – sajátjaként éli meg és formálja minden szerencsés nemzedék" – írta az államfő, rámutatva: ehhez nyújtott pótolhatatlan segítséget a Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas népzenegyűjtő és iskolaalapító.
A köztársasági elnök az életének 92. évében, szerdán elhunyt Kallós Zoltánt elhivatott néprajzosként jellemezte, aki Erdély és Moldva földjét bejárva népénekek, tánclépések, kották bőséges tárházát gyűjtötte össze és mentette át a 21. század magyarságának.
Moldvában csángó fiatalokat tanított anyanyelvükre, szülőfalujában, Válaszúton a környékbeli szórványban élő gyermekek számára alapított magyar iskolát – sorolta Kallós Zoltán érdemeit az államfő. Néprajzi gyűjteményében varrottasok és népviseletek páratlanul gazdag anyagát állította ki, az erdélyi táncházmozgalom szervezőjeként és a válaszúti táborokban fiatalok sokaságának tette meghatározó élménnyé a magyar néptáncot – olvasható a levélben.
Lélekemelő élmény volt, amikor Válaszúton négy évvel ezelőtt meglátogathattam őt, és lelkes beszámolóival, jövőt tervező elképzeléseivel vezetett be a válaszúti központ értékmentő életébe
– idézte fel személyes élményét Áder János.
A Kossuth-nagydíjas néprajzkutató, népzenegyűjtő, a nemzet művésze 1926. március 26-án született a Kolozs megyei Válaszúton. A kulturális örökségvédelem terén legrangosabbnak számító uniós elismeréssel, az Európa Nostra-díjjal és közönségdíjjal is kitüntették. A válaszúti családi kúriában működik a Kallós Zoltán néprajzi gyűjteményét bemutató múzeum.