Kósa Lajos: Olyan az MSZP ajánlata, mint egy báránynak a böllér simogatása

A Modern Városok Programra ebben az évben már 80 milliárdot fizettünk ki, amelynek egy része tavalyról áthúzódó kötelezettség, nagyjából 25-50 milliárd forintos kifizetés várható a következő hónapokban – minderről Kósa Lajos beszélt az Origónak adott interjújában. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter arról is beszélt, hogy a jövőben kormányzati eszközökkel arra kellene a választ keresni, hogy a főváros és az agglomerációja ne elválasztva, elkülönülve élje az életét, hanem egymással szimbiózisban élve, közösen dolgozzanak azokon a problémákon, amelyeket úgyis csak együtt tudnak jól megoldani. Kósa Lajos a közelgő téli olimpia magyar esélyeiről is nyilatkozott. 

Karácsony Gergely szerint Ön egy propagandaminisztériumot vezet, és a fejlesztésekből nem valósult meg semmi, mit szól ehhez?

Karácsony Gergely meglehetősen tájékozatlannak tűnik, hiszen 3500 milliárd forint a Modern Városok Program fejlesztési keretösszege, amiből már 750 milliárd forintot előkészítésre, tervezésre, kivitelezésre átadtunk a nagyvárosoknak. Az összesen 250 projektből csupán 47 olyan, amelyek esetében még egyeztetni kell az egyes programok tartalmáról, és pontosításra van szükség. A munka döntő többsége tehát elindult. Ha Karácsony Gergely felkészültebb lenne, ne adj' isten szétnézne a vidéki Magyarországon is, értesült volna ezekről a fejlesztésekről.

Karácsony megszüntetné a minisztériumát, de egy mszp-s képviselő azt mondta, hogy azokat a fejlesztéseket megvalósítják, amiket Önök ígértek. Hogyan fér össze ez a két állítás?

Az ellenzék néha saját magának is ellenzéke,

most éppen Karácsony úr nem ért egyet az őt miniszterelnöknek jelölő párttal. Amíg nem kormányoznak, ebből nincs baj.

Az önkormányzatokkal közösen dolgoztuk ki a programokat, amelyeket azonban eddig az MSZP semmilyen formában nem támogatott, mivel az ezek megvalósításához szükséges törvénymódosításokat és a költségvetési döntéseket sem támogatták.

Kósa Lajos: Az ellenzék néha saját magának is ellenzéke Forrás: Hirling Bálint

A helyi képviselő-testületek döntenek ezekről a programokról? Ott az ellenzék támogatta őket?

A modell az az, hogy a kormány és a város szerződését tárgyalták a közgyűlések. Az éves költségvetési rendeletben is szavazni kell a beruházásokról. Nagyon tarka a kép abból a szempontból, hogy az ellenzék támogatta-e a fejlesztéseket, vagy nem.

Melyik városokban járt eddig, és mik lesznek a következő állomások?

Eddig Debrecenben, Szolnokon, Miskolcon, Kecskeméten és Békéscsabán jártam, a következő hetekben Hódmezővásárhelyre, Egerbe, Nyíregyházára, Kaposvárra, Székesfehérvárra látogatok el, de március végéig minden megyei jogú városba eljutok. A városokban konzultálok a városvezetőkkel és a program végrehajtásáért felelősökkel, megtervezzük a szükséges lépéseket, és természetesen meghatározzuk a projektek finanszírozását is.

Csak egy példa:

Hódmezővásárhelyen szeretnénk egy katonai szakközépiskolát létesíteni, ehhez a telek tulajdonviszonyait rendezni kell,

meg kell egyezni a menetrendben, ami a szükséges épületek megépítését, a létrehozandó intézmény alapítását és fenntartását illeti. Áttekintjük a teljes programot a felsőoktatás fejlesztésétől, a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő vasútvillamosig (tramtrain) bezárólag. A programok meglehetősen sokfélék, nem mindegyik jár költségvetési kiadással, például Debrecen a Modern Városok Program keretében a menekülttábor bezárását kérte a kormánytól. Ami meg is történt.

750 milliárd forintot fizettek ki eddig, áprilisig még mekkora összegre számíthatnak a megyei jogú városok?

Mivel negyedévenként csinálunk összegzést, ezért nyilván nem áprilisig tervezünk. Ebben az évben már 80 milliárdot fizettünk ki eddig, amelynek egy része tavalyról áthúzódó kötelezettség. Nagyjából 25-50 milliárd forintos kifizetés várható a következő hónapokban.

Készült-e arról összegzés, hogy milyen típusú beruházásokból van a legtöbb és miből a legkevesebb?

Listát nem készítettünk, de a legfontosabb a közlekedés. Bár ez kevés számú projekt, de ennek ellenére az útfejlesztések több mint 2000 milliárd forintot tesznek ki. A munkahelyteremtés és az ehhez kapcsolódó beruházások, a kultúrát és a sportot érintő projektek, az oktatás jelentik a legfontosabb fejlesztési területeket.

"Az útfejlesztések több mint 2000 milliárd forintot tesznek ki" Forrás: Hirling Bálint

Látják-e már mekkora mozgás várható a költségekben?

Semmilyen projekt nem kerül ki a modern városok programból. Az azonban nem mindegy, hogy egy repülőteret 1,5, vagy 6 milliárd forintból fejlesztünk. Mindig a helyi igényekhez kell alkalmazkodni.

Mindegyik beruházásnál alapvető szempont a fenntarthatóság, de nyilván figyelembe kell venni az adott városok igényeit is.

Az már most látszik, hogy 2022-ig, ami a program befejezésének határideje, a finanszírozás teljes egésze biztosítható.

Melyik megyei jogú város a legnagyobb nyertese a programnak?

Ez sok mindentől függ. Fontos, hogy egy adott projektnél milyen helyzetből indul egy megyei jogú város. Például Békéscsaba legnagyobb hátránya az, hogy a megyeközpontok közül a legtávolabb fekszik az autópálya-hálózattól, így a település bekapcsolása számukra a legnagyobb előrelépés lesz. Az sem mindegy, hogy mekkora egy város. A legkisebb Szekszárd, amely 33 ezres, a legnagyobb Debrecen, amely 203 ezres lélekszámú. Nyilvánvaló, hogy a két városfejlesztési programjait meglehetősen nehéz összehasonlítani, ami Szekszárdnál már esetleg túlságosan nagyméretű, az Debrecenben adott esetben még kicsi. Végső soron, mindegyik nagyváros és ezek régiói nyertesek.

A 3500 milliárdból mennyi az uniós pénz?

Körülbelül 2000 milliárd forint érkezhet az EU-tól, a többi hazai fejlesztési forrás. A bizonytalanságot az okozhatja, hogy az egyes projektek tervezése és kivitelezése között eltelt idő alatt az építőipari árak emelkednek, így a forrásigény is növekedhet.

Az uniós pályázatok esetében a kormány a választásokig szeretne mindent lekötni, így lesz ennél a 2000 milliárdos keretnél is?

Igen, a kifizetéseket természetesen a megvalósulás ütemében folyósítjuk.

Kósa: Körülbelül 2000 milliárd forint érkezhet az EU-tól, a többi hazai fejlesztési forrás Forrás: Hirling Bálint

Milyen a viszonya azokkal a városokkal, ahol más színű a polgármester, mint a kormány?

Eddig nem láttam problémát az együttműködésben. Botka László esetében vélhetően együtt fogjuk szidni a szocialistákat, mivel lényegesen durvább dolgokat mondott rájuk, mint én.

Botka fideszes ügynökökről beszélt.

Persze, persze, ma az ellenzéki politikusok rendszeresen „lefideszügynöközik" egymást. Elég vicces.

Nekem semmiképp sem dolgom az ellenzék összebékítése, nem is menne, felőlem mindenki úgy szidja a másikat, ahogyan akarja.

Az a lényeg, hogy a nagyvárosaink fejlődjenek.

A Kormányinfón is előkerült a szegedi híd ügye, akkor most lesz-e, vagy nem lesz új híd Szegeden?

Mindig meg kell nézni, hogy az adott fejlesztés mennyire hasznos és milyen további beruházásokat tesz szükségessé. Logikus, hogy a Modern Városok Program elemei összefüggenek egymással. A szegedi új híd építésétől egyáltalán nem zárkózunk el, amikor Szegedre megyek, akkor értelemszerűen erről is beszélni fogok a polgármesterúrral.

Nem akarják a leghátrányosabb helyzetű megyei jogú városokat előnyben részesíteni?

Közlekedési szempontból teljes mértékben előresoroljuk azokat a településeket, ahol nincs gyorsforgalmi út. A hátrány persze mindig relatív, mert például Salgótarján felsőoktatási szempontból nincs kedvező helyzetben, de van olyan egyéb potenciális lehetősége, amivel egy alföldi város nem rendelkezik. Az a kulcskérdés, hogy megtaláljuk-e azt, hogy Salgótarján milyen beruházással állna felzárkózó pályára. Egy fejlődő megyei jogú város pedig a régiójára is húzó hatással van.

Mi a Modern Városok Program legfőbb mondanivalója?

Ez a valaha volt legnagyobb vidékfejlesztési program Magyarországon. A fő cél, hogy lendületbe hozzuk a vidéki nagyvárosokat és régióikat.

Nem tart attól, hogy a vidéki fejlesztések miatt háttérbe szorulhatnak a főváros problémái és fejlesztési tervei?

Nem. Egy sor olyan fővárosi fejlesztéssel foglalkozunk, ami nagyobb volumenű, mint az egyes vidéki programok. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a kormány a legtöbb pénzt Budapesten költi el. Az állami intézmények többsége a fővárosban van, a fenntartásukat az állam fizeti.

Az az igazság, hogy Magyarország meglehetősen egyközpontú, a fővárosban 1,9 millióan élnek, annyian, mint az összes vidéki nagyvárosban együttvéve.

Az agglomerációval pedig már közel hárommilliós a fővárosi térség.

Kósa: Nem fog háttérbe szorulni Budapest Forrás: Hirling Bálint

Jó ötletnek tartaná, ha létrejönne egy külön vidékfejlesztési és egy Budapest-fejlesztési minisztérium?

Nem ez a fő probléma. Kormányzati eszközökkel arra kellene a választ keresni, hogy a főváros és az agglomerációja ne elválasztva, elkülönülve élje az életét, hanem egymással szimbiózisban élve, közösen dolgozzanak azokon a problémákon, amelyeket úgyis csak együtt tudnak jól megoldani. Egyebek mellett ilyen a közlekedés, a városüzemeltetés, az oktatás, az egészségügy és a közszolgáltatások. Jó lenne például egy olyan szervezet, amely képes a közlekedési és infrastrukturális problémákat együttesen kezelni.

Legalább ilyen fontos kérdés, hogy az önkormányzatok finanszírozását hogyan biztosítjuk. A helyhatóságok számára a legnagyobb bevételt a helyi iparűzési adó jelenti, de annak a területi eloszlása rendkívül egyeletlen. Most működik egy szolidaritási illeték, amelyet adóerő-képesség alapján a legjobb helyzetben lévő városok fizetnek, de ez nem teljesen rendezi a problémákat.

Nem kérdés, hogy egy méltányosabb, egyszerre több szempontot figyelembe venni tudó rendszer kellene.

Mindez igaz az idegenforgalmi adóra is. Az önkormányzati rendszer szereplői is tudják, hogy egyszer majd lépni kell, de az egész átalakítás nem járhat adóemeléssel, csak adócsökkentéssel. Az önkormányzatokról szóló törvény azonban kétharmados, tehát bármilyen megoldás is csak konszenzuson alapulhat.

Letesz-e valamilyen tervet a miniszterelnök asztalára, hogy abban az esetben, ha április 8-án bizalmat kap a Fidesz, akkor hogyan képzeli el a folytatást?

Amit mindenképpen leteszek az asztalára, az egy beszámoló lesz áprilisban az elvégzett munkáról. Nem pozíciókban gondolkozom, hanem feladatokban, abban, hogy mit látnék szükségesnek. Életveszélyesnek tartom az ellenzéki javaslatokat, amelyek kimondva, kimondatlanul adóemeléssel járnak. Őszintén hiszek a deregulációban, abban, hogy inkább kevesebb jogszabály legyen, de azt mindenki tartsa be.

A mi politikai krédónk egyszerű. Csak akkor van jövőnk, ha vannak gyerekeink és van hazánk.

A hazát meg kell védeni, és ebben nincs alku. A családokat pedig támogatni kell, hogy minden vágyott gyermek meg is születhessen. Ebből következően a településinknek is családbarátnak kell lenniük, ez pedig csak úgy megy, ha a fejlesztési programjainkban ezt figyelembe vesszük.

Hogy áll a nyugdíjas szövetkezetek megszervezése, hányan kezdtek valamilyen munkába ennek keretében?

Máig több mint 100 szövetkezet jött létre, mintegy 20 ezer taggal. Sőt már megalakult a nyugdíjas szövetkezetek érdekvédelmi szervezete is; a Közész. A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek rendszerével lehetőséget szeretnénk biztosítani a nyugdíjasoknak arra, hogy ha akarnak, lehessenek aktívak, teljesen önkéntes alapon tudjanak dolgozni, pénzt keresni egy rendkívül rugalmas vállalkozásban, a nyugdíjas-szövetkezetben. Aki belép tagként, annak a keresete után kizárólag személyi jövedelemadót kell fizetnie, miközben változatlanul kapja a nyugdíját.

"A hazát meg kell védeni, és ebben nincs alku" Forrás: Hirling Bálint

A 13. havi nyugdíj, vagy pedig ez a szövetkezi rendszer lesz vonzóbb a nyugdíjasoknak?

A szocialistáktól a 13. havi nyugdíj emlegetése csak annyira vonzó, mint a báránynak a böllér simogatása.

Ugyanazok a baloldali politikusok emlegetik most a 13. havi nyugdíjat, akik annak idején elvették azt az emberektől. Azt látom, hogy a nyugdíjasok sokkal bölcsebbek, semhogy ilyen szirénhangokkal lehessen megvezetni őket. Ami igazán meghökkentő az az, hogy a nyugdíjas szövetkezeteket a kezdetektől ellenezte az ellenzék, a szocialistáktól a Jobbikon át az LMP-ig teljes egységben. Mindez azt mutatja, hogy nem teljes értékű állampolgárként tekintenek a nyugdíjasokra, hanem mint egy olyan rétegre, akiket pénzügyi juttatásokkal zsinórón lehet rángatni. Az ellenzék azóta is küzd a nyugdíjas szövetkezetek ellen, a legaljasabb vádak hangoztatásával, kézzel-lábbal tiltakozva ellene.

Megy-e a téli olimpiára, és hány éremben reménykedik?

Igen, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnökeként ott leszek. Egy amerikai sportlap két érmet jósolt a magyar csapatnak, mindegyiket rövid pályás gyorskorcsolyában (shorttrack) a fiúknak; egy ezüstöt és egy bronzot.

Én nagyon bizakodva azt mondanám, hogy a lányok is nagyon jól szerepelhetnek, akár három érmet is nyerhetünk,

és ebből az egyik a legfényesebb lehet. Hosszú pályán Nagy Konrád sem esélytelen, okozhat igazi meglepetést. Szocsi óta nagyot léptünk előre műkorcsolyában is, hiszen Tóth Ivett, aki női műkorcsolyában indul, remélhetőleg nemcsak a rövid programját tudja bemutatni, hanem a döntőbe is bejut. Senkit nem szeretnék presszionálni a versenyek előtt, de a mieink igazi sportemberek, tudom, mindent megtesznek a siker érdekében. Megyünk előre, és ha ez bejön, akkor kitűzhetjük a következő célokat.