Fenyő János újságíróként, majd fotósként dolgozott a 70-es, 80-as években, előbb Magyarországon, majd az Egyesült Államokban. 1988-ban aztán a külföldön szerzett pénzből megalapította a Vico nevű céget, amely videókazetta-terjesztéssel és kölcsönzéssel foglalkozott.
A Vicónak köszönhetően gazdagodott meg, később kapcsolatba került különböző maffiaszervezetekkel is.
A Nap TV az első magyar kereskedelmi televízió volt, amely önálló csatornával nem rendelkezett, de a Magyar Televízió számára készített műsorokat.
A televíziót 1989-ben Székely Ferenc alapította és a kezdetektől anyagi gondokkal küszködött.
A finanszírozásba már 1989-ben beszállt Gyárfás Tamás, amiért cserébe megkapta a reklámidőt.
A televízió egyik arca a tavaly a szexuális zaklatási botrányokba nemrég belebukó Havas Henrik volt.
Mivel a 90-es években még nem voltak tiszták az erőviszonyok, ezért a különböző üzleti érdekkörök között fizikai leszámolásig menő harcok folytak.
A Nap TV-t meg akarta szerezni Fenyő János és Princz Gábor, a Postabank akkori elnöke is.
1994-ben aztán Székely a köztévé alelnöke lett, és Gyárfás arra számított, hogy így még nagyobb lesz a befolyása.
Ebből azonban nem lett semmi, mert Székely egyre közelebb került Fenyőhöz.
A Gyárfás–Fenyő-harc pedig annyira elmérgesedett, hogy 1997-ben Horn Gyula akkori szocialista miniszterelnöknek és Kuncze Gábor szabaddemokrata belügyminiszternek is szóltak a pattanásig feszült helyzetről.
Horn békíteni próbálta Gyárfást és Fenyőt, nem sok sikerrel.
Fenyő Jánost 1998. február 11-én este fél hat után,
saját Mercedesében gyilkolták meg, amikor megállt a piros lámpánál lefele jövet a Rózsadombról, a Margit hídnál.
Egy Mitsubishiből kiugrott egy férfi, aki az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyőre. A vállalkozó azonnal meghalt.
A gyilkossággal először albán maffiózókat gyanúsítottak, de ezt DNS-mintákkal nem sikerült alátámasztani.
A rendőrség 13 évig nem találta a gyilkost, fordulat a Fenyő-ügyben az után következett, hogy 2011 februárjában magyar kérésre Szlovákiában letartoztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Rohácot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában – írja a PestiSrácok.
Jozef Rohác volt az a férfi, akit Portik felfogadhatott.
A szlovák férfi korábban egy másik gyilkossági kísérlet miatt másfél évet előzetes letartóztatásban volt Magyarországon, de akkor nem egyeztették a DNS-mintákat.
A bérgyilkost végül a bíróság tavaly májusban jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte.
A PestiSrácok értesülése szerint most Gyárfás Tamás terhére azt rója a hatóság, hogy
több mint húsz évvel ezelőtt megbízást adott a magyar olajmaffia rettegett vezérének, Portik Tamásnak, hogy likvidálja legnagyobb üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost.
A rendőrség a gyanút egy hangfelvétellel támasztja alá.
Ezen – az Energol-vezér által készített, tizennégy éves – felvételen Portik és Gyárfás beszélgetése hallható.
Annak tartamát még nem hozták nyilvánosságra, de sajtóhírek szerint tulajdonképpen Fenyő likvidálásáról beszélnek rajta.
Az ügyben korábban Tasnádi Pétert is kihallgatták, aki mindössze annyit ismert el, hogy az exúszóelnöktől,
Gyárfás Tamástól 1997 őszén megbízást kapott Fenyő János meggyilkolására, de azt tagadta, hogy ő ölt volna.
A portál egyik forrása szerint a legvalószínűbb,
Portik Tamás adhatta ki a közvetlen parancsot Rohácnak, de továbbra sem világos, hogy Portiknak valaki más volt-e megbízója.
Korábban többen is Gyárfás és Portik ellen vallottak a Fenyő-ügyben.
A Fenyő-gyilkosság hátteréről, az agyonlőtt médiavállalkozó egykori bizalmasától, pszichológusától, Perczel Tamástól tudhatott meg részleteket a közvélemény.
Egy interjúban három személyt nevezett meg, akiknek közük lehetett Fenyő meggyilkolásához:
Gyárfás Tamást, valamint a Postabank egykori vezérét, Princz Gábort, illetve a Vico-vagyon örökösét, Székely Herbertet.
A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn Gyula és Kuncze Gábor is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci küzdelméről.
A Pesti Srácok szerint a Portik-ügyek egyik koronatanúja, Radnai László is arról beszélt a rendőröknek még 2011 őszén, hogy tudomása szerint
a gyilkosságra Portik Tamás adott „szívességből" megbízást, hogy ezzel járjon Gyárfás Tamás kedvében,
akinek a segítségével pozíciót kívánt építeni a médiában.
Utóbbi kijelentést erősítette meg még az alapügyben az a szigorún védett tanú is, aki szerint Portik valóban médiabefolyást kívánt szerezni Gyárfás és Fenyő segítségével, de a médiacézár végül felrúgta a megállapodást, noha már mindenről megegyeztek és Portik még a magas rangú politikai kapcsolatait is bevetette volna, hogy az üzlet simán menjen.
A tanúvallomás szerint, amikor Portik a médiamágnás kihátrálását megtudta, őrjöngeni kezdett, és kijelentette, hogy „hazavágja" Fenyőt, amire Gyárfás Tamás úgy felelt:
Tomikám, ezzel nekem is nagy szívességet tennél, ez a szemét tényleg golyót érdemelne.
Erre Portik feldühödve azt mondta:
hát akkor én kinyíratom.
A tanú hangsúlyozta, nagyon megijedt, mert látta, Fenyő megölését Portik és Gyárfás is komolyan gondolta, és amikor a híradóból megtudta, hogy meggyilkolták a médiamogult, egyből arra gondolt, lehetséges, hogy ehhez nekik közük van.