Sneider Tamás megosztotta Vona Gáborral közös randinaplóját

Mit számítanak az éles pártharcok? A Jobbik egykori szkinhede számára semmit, ugyanis a belharcok közepette műfajteremtéssel új szintre emelte a politikai lovestory fogalmát. Nagyon-nagyon szereti Vona Gábort, közösségi oldalán vallott.

Megírtuk, hogy a Jobbik hétfői elnökségi ülésén döntött Vona Gábor utódjáról, a párt vezetői Sneider Tamás alelnököt és Gyöngyösi Márton parlamenti képviselőt ajánlják a kongresszusnak, mint elnökjelölteket. A társelnökszisztéma sajtóértesülések szerint nem aratott osztatlan sikert a párttagok körében, többök között azért sem, mert így egymás után kétszer kellene összehívni a Jobbik kongresszusát. A mélyrepülésben lévő pártnak ismét sikerült tehát sajátos helyzetbe kevernie magát. Az elnökség döntése egyértelműen a Vona Gábor által erőltetett néppártosodási politika melletti elköteleződést jelenti, amit a radikálisok nem igazán néznek jó szemmel, főleg a kudarcos választást követően. Toroczkai László, a párt alelnöke és Ásotthalom polgármestere szerdán ismét bejelentkezett a Jobbik elnöki posztjáért, ezzel alternatívát kínálva az elégedetlen jobbikosoknak. A Vona-pártiak és a radikálisok harca tehát folytatódik, az ellentétek meglehetősen mélyek, több elemző szerint reális forgatókönyv lehet a pártszakadás.

Sneider Tamás nem bírt magával ebben a szorult helyzetben zseniális ütemérzékkel olyan tízpontos bűvészmutatványt mutatott be, amire csak a legnagyobbak képesek.

Fogta magát, klaviatúrát ragadott, és minden előzmény nélkül megalkotta a politikai szerelmi költészet műfaját. Azt ugye tudjuk, hogy Sneider nagyon szereti Vona Gábort, de hogy ennyire, azt még álmunkban sem gondoltuk volna.

Ugyanis ma reggel arra ébredhettünk, hogy az egykori szkinhed közösségi oldalán felbukkant egy érzelemdús, terjedelmes vallomás Vona Gáborról kapcsolatos érzelmeiről. Nem lehet rá haragudni, hiszen, ezzel Sneider új szintre emelte a politikai lovestory fogalmát, és nagy szerencsénkre nyilvánosságra hozta randinaplóját az expártvezérrel.

Sneider Tamás, a Jobbik elnökjelöltje új szintre emelte a politikai lovestory fogalmát. Nagyon szereti Vona Gábort. Forrás: Facebook

A találkozás

Minden egy szürke őszi napon kezdődött 2007 őszén. Ekkor Sneidert felhívta egy fiatalember, azért hogy üljenek le beszélgetni Gyöngyösön. A fiatalembert Vona Gábornak hívták. Az egykori szkinhed érdeklődését felkeltette a hívás, és kíváncsian várta, ki lehet ez a Vona. A találkozón persze megtudta, és nagyon jó véleménnyel volt róla:

Egy komoly, de kedves fiatalemberrel ültem szemben. Hat év korkülönbség nem volt jelentős köztünk, egyformán szocializálódtunk, hasonló életérzésekkel rendelkeztünk.

A jó emberismerete tette lehetővé Sneider számára, hogy meglássa Vonában a valódi, tiszta elszántságot. Ezután nem is volt kérdés: már az első találkozón felajánlotta a bukott pártvezérnek a segítségét.

A csúcspont

Olyan jól alakult az első találkozó, hogy közös erővel, egymást támogatva törtek előre. Teltek az évek, barátságuk, kapcsolatuk nem üresedett ki, aminek csúcspontja az volt, hogy 2013-ban az egykori szkinhedet Vona behívta a parlamenti tárgyalóba. A határozott pártelnök pillanatok alatt a lényegre tért:

Tamás, ha történne velem valami, kérlek, vidd tovább a Jobbikot.

Az egykori szkinhed meglepődött, de nem nagyon. Azért nem nagyon, mert nekik Vonával mindig is fel kellett készülniük arra, hogy életüket kell adni a hazáért. Hogy miért rá esett a választás? Íme, az indoklás:

személyemnek szóló felkérést talán jobban, de már ismertük annyira egymást, hogy a tekintetéből megértettem, miért én.

A vallomás

Ezután Sneider szerint sorra emelkedtek ki a kiváló tehetségek a Jobbik soraiban. El is felejtődött már az a bizonyos távoli baráti beszélgetés. Az egykori szkinhed becsülettel végezte a dolgát, sorra vállalta el azokat a feladatokat, nagy területek irányítását, amelyeket más nem szeretett volna vagy nem értett hozzá. A kötelességtudat miatt néha szinte a kiégésig halálra dolgozta magát.

Így érkeztek el barátságban, szeretetben 2018. április 9-ig, amikor elnökségi ülésen Gábor bejelentette teljes visszavonulását. Ami ezután következik, az simán beleférne egy jobban sikerült Daniel Steel regénybe:

Mély döbbenet, tanácstalanság. Jöttek az ocsúdás órái, napjai. Gábor élete ezen pontján tragikus hőssé vált. Számomra Ő volt a mi Leonidászunk, aki a hihetetlen túlerővel szemben megvetette a lábát. Évek alatt óriási küzdelemben felvértezte magát. Mi, jobbikosok példáját követve ugyanúgy készültünk, küzdöttünk mellette, mögötte.

A galád politikai erők, az éles fegyverek végül azonban benyelték, megsebezték Gábort. Sneider szeretete azonban rendíthetetlen maradt a pártvezér iránt, és nem is akart leállni a dicsőítésével. Konkrétan Leonidászhoz sikerült hasonlítania Vonát:

Gábor kezéből kiesett a zászló, akárcsak Leonidasz kezéből a fegyver. De mindenki tudja, hogy Leonidaszt az egész görögség bosszulta meg a plataiai csatában.

Nincs még vége, nem tudja befejezni az egykori szkinhed a szeretetköltészetet, és Vona Gábor tiszta tekintetéről is értekezik:

Mi még szerencsések is vagyunk, mert a mi Leonidaszunk nem elesett, hanem sebzett emberként félrehúzódott. Nem tudjuk, visszatér-e valaha. Egyet viszont érzek, érzem a tekintetét, a tekintet tisztaságát.

Méltó lezárásként leszögezi, hogy számára „szinte bosszúért kiált az Ő tragédiája", ezért új Leonidaszokat kell kitermelni.

A bejegyzés

Sneider Tamás szerelmi költészete itt olvasható el teljes egészében: