Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa azt mondta, hogy
a pilóták és a repülésirányítók nem tudtak megfelelően kommunikálni, mert törve beszéltek angolul és oroszul, emiatt félreértették egymást, például a számadatokat
valamint az időjárás is nagyon rossz volt.
A katasztrófa előtti évben karbantartáson, felülvizsgálaton ment át a szovjet gyártmányú gép, utána többször is hiba nélkül repült, így erre nem lehet visszavezetni a szerencsétlenséget.
Mint mondta, a lengyelek fele úgy véli, hogy
lengyel-orosz közös összeesküvés áldozatai lettek a gép utasai.
Az összeesküvés-elméletet az tartja fenn, hogy a lengyelek nem kaptak meg olyan tárgyakat, bizonyítékokat, amelyek nem semmisülhettek meg a gépen, az áldozatok DNS-vizsgálatán eltéréseket tapasztaltak, valamint valaki használta az egyik elhunyt bankkártyáját egy nappal a katasztrófa előtt.
A 2010. április 10-én Szmolenszk közelében lezuhant lengyel elnöki gép a Lech Kaczynski államfő vezette magas rangú küldöttséget vitte a katyini vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre.
A szerencsétlenséget a repülőn utazó 96 ember közül senki sem élte túl.
A nyugat-oroszországi Szmolenszkhez közeli Katyinban, valamint két másik helyen (Harkiv mellett és Mednojében) a szovjet belügyesek csaknem 22 ezer lengyel tisztet, tartalékos tisztet, földbirtokost, tisztviselőt, a lengyel polgári elit sok képviselőjét ölték meg 1940-ben.